Suchergebnisse

After the transformation to democracy and market economy the Visegrad Four (V4) countries (Czech Republic, Hungary, Poland, Slovakia) have rejoined the group of donors providing international development assistance to poor emerging countries. The aim of the paper is to help to better understand the foreign aid policy and practice of the V4 countries and their contribution to the development of the poor emerging countries by providing foreign aid for them. The main research questions focus on the following issues: What is the history and the major motif of the V4 countries for providing foreign aid? Which are the most preferred beneficiary countries and why? How much foreign aid and in what area is provided? How does it relate to other international donors? What does it mean to the recipient countries? Are there similarities or differences between the V4 countries in this respect? What are the major features distinguishing V4 donors from others? What kind of challenges and opportunities can arise? The hypotheses of the research to be tested are as follows: 1. Providing foreign aid by the V4 countries has its roots in the past regime which still has an influence on the present practice. 2. The V4 countries represent a special model for development cooperation with the aid recipient countries. 3. The major motif of the V4 countries for providing foreign aid was to support the geopolitical interest of the ex "Soviet Block", while after the change of the regime the aspiration of the V4 countries shifted towards gaining economic benefits from the cooperation with the aid recipient countries. The method of the research is literature review related to development theory and foreign aid as well as statistical analysis based on data on Official Development Assistance (ODA). Results prove the hypotheses.

A disszertáció célja annak körüljárása, hogy miként jellemezhető a társadalombiztosítási rendszeren keresztül támogatott gyógyászati segédeszközök hozzáférhetősége Magyarországon, a felhasználók választási szabadsága szempontjából. A feltáró elemzés elméleti kerete az Amartya Sen nevéhez kötődő képességszemlélet (Capability Approach), a jóllét és a fejlődés normatív elmélete, ami a fejlődést az emberek képességeinek és arra való tényleges lehetőségeinek – szabadságainak – bővülésében látja, hogy olyan életet éljenek, amilyet okkal tartanak értékesnek. A segédeszköz elosztást amentén vizsgáltam, hogy az mennyiben személyre szabott, és mennyiben bővíti a felhasználók tényleges lehetőségeit a számukra értékesnek tartott, jó életre: a segédeszközhöz jutás folyamatában mennyiben jelennek meg az érintettek véleményei, értékei, hangja, a "semmit rólunk nélkülünk" elv, milyen garanciákat vállal a jogalkotó és a folyamatban résztvevő többi szereplő annak érdekében, hogy az érintettek tudatában legyenek a valódi választási lehetőségeiknek. A kutatás során – szociálpolitikai alapelveken, nemzetközi tapasztalatokon, három európai tanulmányúton és a képességszemléleten alapulva – elemzési indikátorrendszer készült. A szakirodalom áttekintésén és a jogszabályelemzésen túl, a támogatórendszer gyakorlati működését szakértői és érintetti interjúk (n=52) segítettek feltárni. Magyarországon nincs nemzeti stratégia vagy program, ami bizonyos mértékben biztosítéka volna a támogató technológia hozzáférhetőségének. Több mint ötven jogszabály érinti a gyógyászati segédeszközöket, ezek ugyanakkor kevésbé védik a felhasználókat. A jogalkotó elsődleges célja, hogy megelőzze a túlköltekezést. A gyógyászati segédeszközök mellől elmaradnak a kapcsolódó szolgáltatások, ami nem csak az egyén szintjén teremt problémát, és eredményezi sok esetben az eszközök kihasználatlanságát, hanem csökkenti a gazdaságilag racionális működés valószínűségét is. A támogatott gyógyászati segédeszközök rendszerének jelenlegi működésében az akadályozottság ...

Introduction: Contexts of Gypsy/Roma identity and history -- On the sources of Gypsy/Roma history -- Who (what) is (was) Hungarian or Gypsy/Roma? -- "Comrades, if you have a heart" : the history of the Gypsy issue, 1945-1961 -- The construction and spread of the state socialist system -- Policy and Gypsies -- Modernization and Gypsy communities -- Disciplinary state -- The impossibility of self-organization -- Minority issue -- Discourses on social policy and equality -- "Life goes on" : the Hungarian party-state and assimilation -- Social policy and the Gypsies -- Wage work -- Housing -- Social system -- Education -- Scientific approaches -- Gypsy images -- The transformation of discourse -- Disciplinary power, disciplinary society -- Police and agents -- "Health supervisors" -- The national minority issue -- National movement -- The "ethnic interpretation" of history -- Roma policy after the regime change -- Minority issue -- Prospects for multiculturalism -- Minority (self-)government? -- Divide at Impera : the opportunities and impossibilities of self-organization -- Movement -- National minority culture, national culture -- Questions of equal treatment and equal opportunity -- Anti-discrimination -- Equal opportunity -- Roma programs -- Education -- Employment -- Social policy and the Roma -- Aid -- Segregation -- Disciplinary society -- The transformation of discourses -- Research methods -- Panopticon : Roma policy, 2010-2015 -- The Hungarian National Cooperation System -- The anti-egalitarian character of the system -- Changing minority legislation -- New social policy? -- Violence -- The shift -- Summary: Decades of exclusion

Food security for the world's growing population is one of the biggest challenges of the future due to resource constraints and global climate change. Fish and other aquatic foods can play a prominent role in the food supply, especially as the ecological footprint of aquaculture is smaller than that of other food production systems. Although the production of marine aquaculture shows an increasing trend, freshwater aquaculture remains dominant in world aquaculture production, especially in developing countries. The resilience of developing countries to the future challenges in food production is very low, so many international projects are trying to improve the situation. Laos is one of the least developed countries of the world, where aquaculture plays an important role in fish supply and employment. In Laos, several international projects are addressed to develop the agricultural economy and food supply, but Hungary is one of the largest donors in this field, given the traditional agricultural relations and strategic cooperation between the two countries. Although the abundance of aquatic resources provides a good opportunity for the development of fisheries and aquaculture in Laos, the growth of the fishery sector is hampered by several factors. These include the lack of good quality stocking material and fish feed, the underdeveloped infrastructure and institutional system, funding problems and weak human resources. The main purpose of the tied aid loans provided by the Hungarian government to Laos is to improve food safety and food security. The development of the fish value chain plays an important role in these programs, which can be considered as a good example even on international level. Hungarian projects also help Hungarian institutions and small and medium-sized enterprises to strengthen their presence in Southeast Asia, that is a region of the world where economy is developing in a dynamic way. ; A világ növekvő népességének élelmiszerellátása a jövő egyik nagy kihívása tekintettel az erőforrások szűkösségére és a globális klímaváltozásra. A hal és más vízi élelmiszerek kiemelkedő szerepet játszhatnak az élelmiszerellátásban különös tekintettel arra, hogy az akvakultúra ökológiai lábnyoma lényegesen kisebb, mint más élelmiszertermelő rendszereké. Bár a tengeri akvakultúra termelése növekvő tendenciát mutat, a világ akvakultúra termelésében meghatározó marad az édesvízi élőlények termelése, különösen a fejlődő országokban. A világ szegényebb országai élelmiszertermelésének a jövőbeni kihívásokkal szembeni ellenállóképessége igen gyenge, ezért számos nemzetközi projekt próbál a helyzeten javítani. A világ legfejletlenebb országai közé tartozik Laosz, ahol az akvakultúrának fontos szerepe van a halellátásban és a foglalkoztatásban. Laoszban több nemzetközi projekt segíti az agrárgazdaság és az élelmiszerellátás fejlesztését, azonban Magyarország az egyik legnagyobb donor e területen, tekintettel a két ország közötti hagyományos agrár kapcsolatokra és a stratégiai együttműködésre. Laoszban a gazdag vízi erőforrások jó lehetőséget biztosítanak a halászat és az akvakultúra fejlesztésére, azonban a lehetőségek kihasználását számos tényező nehezíti. Olyanok, mint például a minőségi ivadék- és takarmányellátás hiánya, a fejletlen infrastruktúra és intézményrendszer, a finanszírozási problémák, illetve a képzett munkaerő hiánya. A magyar kormány által Laosz számára biztosított kötött segélyhitelek kiemelt célja az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerellátás biztonságának javítása. E programokban a hal értéklánc fejlesztésének fontos szerepe van, amely nemzetközileg is példaértékű. A magyar projektek segítik azt is, hogy magyar intézmények, illetve kis- és közepes vállalkozások erősíthetik jelenlétüket Délkelet Ázsiában, amelyik a világ egy gazdaságilag dinamikusan fejlődő régiója.