Tanulmányunk a nemzetközi rendszer átalakulásával foglalkozik, azt Polányi kettős mozgásának a nemzetközi politikai gazdaságtan három vizsgálati szintjére (rendszer szintje, nemzetállam szintje, ideák szintje) való kiterjesztésével mutatja be. A cél annak az ingamozgásnak a bemutatása, mely az önszabályozó piac és a Bretton Woodsi "beágyazott liberalizmus" között írható le. Bemutatjuk azt is, hogy a populista pártok napjainkban megfigyelhető növekvő népszerűsége a piacosító folyamatokkal szembeni ellenmozgásként értelmezhető. = Our paper examines the transformation of the international economic system. We examine the process of Polanyi's double movement on the three levels of analysis of the international political economy: systemic, domestic and cognitive. Our aim is to show that during the development of the international system a certain pendulum is present which swings between the idea of the self-regulating market and 'the embedded liberalism' of the Bretton Woods System. We will also show, that the increasing popularity of populist political parties might be also understood as a countermovement against forces of marketization.
Míg a populizmus korábban csak a szélsőséges pártokra volt jellemző, addigra mostanra általánossá vált, hogy számos ország belpolitikájának alkotják meghatározó elemét. A szakirodalomból azonban nem egyértelmű, hogy mely tényezők vezettek el ezeknek a pártoknak a megerősödéséhez, részben az eltérő minták és eltérő becslési eljárások miatt. A tanulmány három csoportra bontja azokat a változókat, amelyek befolyással vannak a populista pártok térnyerésére: gazdasági okok; bizalmon alapuló változók; kulturális tényezők. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a regionális és választói heterogenitás miatt nehezen hasonlíthatók össze az adatok, emiatt kontinenseken átívelő panel adatokra lenne szükség, hogy általános ok-okozati kapcsolatot lehessen alkotni a populizmus térnyerésének okairól. = While populism in the past was associated mainly with radical parties, by today they have become a part of the political mainstream in many countries. However, looking at the literature it is unclear what factors have led the rise in populist demand. A problem when trying to understand the causal relationship is, that large econometric analyses which were conducted over the past 5 years use different samples and measurement methods. This article will investigate three groups of reasons which may have led to the increase in populist demand: economic reasons; trust reasons and cultural factors. The article finds that because of regional and electoral heterogeneity it is not really possible to compare data from Europe with that of the USA, therefore before any general conclusions can be drawn it would be useful to have panel data across continents.
There are significant economic, social and infrastructural disparities inside Hungary at the regional level and the differences did not decrease since the democratic transition in 1990. As one of the main goals of the European Union is to minimalize the territorial disparities, the new member states were optimistic about the new perspectives provided for them after the accession. Hungary became eligible for Structural Funds support in 2004 and the actors in the field of regional development foreseen significant decrease of these disparities. However the results and experiences of the first 10 years are ambivalent. In this paper I tried to find a few of the connections between the successful or less successful utilization of the development resources from the EU and the level of economic development.
Magyarország kormánya 2015-ben nagyszabású városfejlesztési projektcsomagot indított el Modern városok program címmel. A fejlesztésekről a 23 megyei jogú város polgármesterei külön-külön találkozókon egyeztek meg a kormányfővel 2015 és 2017 között. A program teljes költségvetése mintegy 3400 milliárd forint, az abban szereplő fejlesztések a kormányzati tervek szerint 2022-ig befejeződnek. A programot elemző kutatásban az alábbi szempontok szerint vizsgáltuk a fejlesztési programot: a program európai és hazai területfejlesztési politikában betöltött szerepe, a központi költségvetésre és az önkormányzati forrásokra gyakorolt hatásai, a gazdaságfejlesztéshez és újraiparosításhoz való hozzájárulása, a program mint új városfejlesztési rezsim. A hazai területfejlesztés elmúlt évszázadában nem találtunk olyan városfejlesztési programot, mely filozófiájában és költségvetési volumenében hasonlítható lenne a Modern városok programhoz. A program előképe elsősorban az 1960-as években megjelenő, de napjainkban is gyakran alkalmazott francia etatista-dirigista megközelítés, hiszen jelentős hasonlóságot mutatnak az alkalmazott eszközök és módszerek, így pl. a tervszerződések rendszere, a központi finanszírozás és döntéshozatal. A program újszerű városfejlesztési rezsimként történő értelmezése ugyanakkor nem bizonyított: az ehhez szükséges, széles körű társadalmi bevonás alapján közösen kialakított fejlesztési célkitűzések nem voltak tapasztalhatók. A program fontos fókusza a gazdaságfejlesztés: gyakorlatilag valamennyi város érintett az iparfejlesztéssel, gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos intézkedésekben. Az elmúlt évek megyei jogú városokat érintő kormányzati döntései közül a program meghatározó fejlesztési forrásokat biztosít az érintettek számára, városonként átlagosan kb. 150 milliárd Ft értékben valósulnak meg fejlesztések. In 2015, the Hungarian government launched a major urban development project package called Modern Cities Programme. The mayors of the 23 cities with county rights agreed on the projects in separate meetings with the head of government between 2015 and 2017. The total budget of the programme is about HUF 3400 billion, and according to the government's plans, the developments will be completed by 2022. The development programme was analysed in terms of its contribution to European and national spatial development policy, its impact on the central budget and sources of local government, its contribution to economic development and reindustrialisation, and its suitability as a blueprint for a new urban development regime. On the basis of the research results, it can be said that in the last century of Hungarian spatial development there is no urban development programme whose philosophy and budget volume is comparable to that of Modern Cities. Similar project characteristics were only found in the French state-directed programmes that emerged in the 1960s. They are still widely found today because they are very similar as to their instruments and methods, such as the system of design contracts, the importance of central funding and decision-making. However, the interpretation of the programme as a new urban regime went too far: The development goals formulated jointly on the basis of far-reaching citizens' participation showed no immediately identifiable results. As one of the programme's priorities is economic growth, practically all cities are involved in industrial and economic development measures. Among the recent government decisions taken on behalf of cities with county rights, the programme provides crucial development resources for the 23 cities, averaging HUF 150 billion per city. The central budget for the implementation of the programme in 2015 included HUF 25 billion, HUF 50 billion in 2016, HUF 152 billion in 2017 and HUF 150 billion in 2018. These amounts represent 0.41% of GDP in 2017 and 0.37% in 2018. The financial data suggest that, contrary to some opinions, funding of the programme was sufficient in spite of its disproportionate size. In conjunction with this 3400 billion HUF programme, the Territorial and Settlement Development Operational Programme (TOP) provides approximately HUF 400 billion for other or related developments of the 23 cities. It is worth noting that the volume of government consolidated debt from the 23 cities corresponds to the entire volume of urban development resources of the Operational Programme. Against this background, the government subsidies made available for cities with county rights are significant.
University of Debrecen, Centre for Agricultural Sciences and Engineering, Faculty of Applied Economics and Rural Development H-4032 Debrecen, Böszörményi str. 138. Today ICT (Information and Telecommunication Technologies) has an essential role in some sectors of the economy. Its development has sped up so much that if somebody is not able to follow this development there is no chance in the economy. It is effectual on both micro and national economic level. A nation's elementary interest is to make the opportunity to recourse of the more developed ICT, on micro level the enterprises' interest is to take advantage of it. Furthermore the knowledge-based society comes to the front more and more, because it is a national economic aim, so without reference to conditions ICT is must at everybody's disposal. So, it has to be available in a little village, as much as a city. If a country can build a suitable infrastructure for the population, it has a huge benefit on international markets and in competitiveness. But in order for the construction of an infrastructure, the first is to ensure the financial sources. EU offers many opportunities on calls for proposals with this object and the most important thing, that we can make the best of it. ICT infrastructure development has been realised on many settlements in Hungary, but not always on the most suitable places. In my opinion, an indicator system would be worthy to develop, by which it would be possible to specify where the development of ICT infrastructure is reasonable – where the use of development funds will be most efficient. Currently applied indicators are deform, they do not reflect the real regional situation, because these had not been worked out to our environmental conditions, but are suitable for only at macro-level, for uniform international comparison, and do not consider many things. Naturally, these are suitable for making international rankings, although such an indicator system would be useful, which shows the development of our own country, at regional level too. ; Az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) ma már a gazdaság valamennyi szektorában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A fejlődésük annyira felgyorsult, hogy ha valaki nem képes ezt a fejlődést követni, nincs esélye a gazdaságban. Ez mind mikro, mind pedig nemzetgazdasági szintre érvényes. Egy nemzetnek alapvető érdeke, hogy megteremtse a lehetőséget a minél fejlettebb IKT igénybevételére, mikro szinten pedig a vállalkozásoknak érdeke, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek. Továbbá egyre jobban előtérbe kerül a tudásalapú társadalom, mint nemzetgazdasági célkitűzés, azaz mindenki számára rendelkezésre kell hogy álljanak e technológiák körülményektől függetlenül. Azaz egy kis faluban ugyanúgy jelen kell lennie, mint egy nagyvárosban. Ha egy ország megfelelő IKT infrastruktúrát képes megteremteni a lakosság számára, akkor óriási előnye van a nemzetközi piacokon, és versenyképességben. Azonban infrastruktúra létesítéséhez az első a pénzügyi források biztosítása. Az EU nagyon sok pályázati lehetőséget kínál ilyen beruházások céljára, és a legfontosabb, hogy tudjunk a lehetőséggel élni. Magyarországon is rengeteg településen történt IKT infrastruktúra kiépítés, azonban nem mindig a legmegfelelőbb helyen. A fejlesztési források minél hatékonyabb felhasználása érdekében véleményem szerint olyan mutatószámrendszert lenne érdemes kidolgozni, amely alapján pontosabban lehetne meghatározni, hogy hol érdemes fejleszteni, hol hasznosulnak legjobban a fejlesztési források. A jelenleg alkalmazott különböző külföldön kidolgozott indexek torzítanak, nem tükrözik a valós regionális helyzetet, hiszen nem a saját környezeti feltételeinkhez alakították ki őket, hanem makroszintű, egységes nemzetközi összehasonlításra fejlesztették, és ezért sok mindent nem vesz figyelembe. Ezek természetesen nemzetközi rangsor készítésére nagyon is alkalmasak, de mindenképpen hasznos lenne egy olyan mutatószámrendszer, amely a saját országunk tényleges fejlettségét mutatja, régiós szinten is.
Regions and regionalism are rather flourishing in Europe. But what do regionalism and the expression "Europe of regions" exactly mean? There are three approaches to the question: first, the concept of cross-border interregionality between the Member States of the European Union; second, the effort to make regions the basic building blocks of European integration instead of states; and finally, the objective to introduce a three-tier structure to the European Union which would extend the already existing tiers of the European Union and the Member States with a third one, the territorial units within nation-states. The first approach (interregional cooperation) has long been adopted; the second approach (the vision of Europe made up of regions instead of states) is rather utopian. The third one is subject to fierce debates: a three-tier European Union with European, nation-state and regional levels. Although the form, motives and causes of movements promoting regionalism may vary greatly, 1 their purpose is the same for autonomous, federalist and separatist movements alike: to relativise the existing central nation-state. Thus, advancing European integration has become a natural ally for them as – from their perspective – it meant the disfunctionality of traditional nation-states. A supranational and therefore multinational and multicultural community promises much more room for development than a classic nation-state.
