Suchergebnisse

The present case study points to the arguments of those lawsuits that lasted for years, which resulted multilingual town nameplates on the city limits of Cluj-Napoca, after decades of omissions. In addition to describing the related rules of both domestic and international law, the study not only explores the legal arguments developed on the basis of them but also points out the controversial points of the regulation and the omissions of the Cluj-Napoca municipality. It also presents the activities of civic initiatives and organizations that, in addition to legal conditions and mere statistics, demonstrate a real societal need for multicultural cooperation and peaceful coexistence.

Administrative procedures, as well as public bodies that carry out these procedures, ought to perform functions related to the application of administrative law in a constantly changing social, economic, and political environment. This presents them with new challenges and expectations time and time again. According to the findings of the this study, the relation of transparency and administrative procedures – which could be described as a type of historically rooted but, at the same time, contemporary expectation towards public administration – fits in the above concept. The study attempts to interpret and define the concept of transparency on the basis of the terminology used by international organisations in the field of the examination of administrative procedures, and thus to highlight the issues, divergences and their causes.

A doktori értekezés a nemzeti és etnikai kisebbségek országos parlamenti képviseletének kérdését járja körül, és azt kutatja, hogy a parlamenti képviselet biztosítása együtt jár-e a multikulturalizmus elméletéből következő egyéb követelmények teljesülésével, nevezetesen kulturális jogok és antidiszkriminációs intézkedések biztosításával. A kutatás tehát a multikulturalizmus és a képviseletelmélet szakirodalmi kontextusában elemzi 11 kelet- és kelet-közép-európai ország nemzeti és etnikai kisebbségeinek parlamenti képviseletét. A dolgozat elméleti megközelítése a multikulturalizmus definíciós kérdéseinek vizsgálata mellett elsősorban a nemzetiségi képviselet szükségességével és megvalósulási lehetőségeivel foglalkozik. A kutatás két fő módszerre épül. Első részében a vizsgált országok releváns intézményeinek vizsgálatához, a jogszabályban rögzített elemeken túl, a vonatkozó nemzetközi egyezmények monitorozási mechanizmusai kapcsán született jelentéseket elemzem. Így a kisebbségi képviseletet biztosító intézményeket a képviselet lehetséges minőségének szempontjából értékelem. Ugyanakkor elemzésem nem csak a különleges jogokra korlátozódik, a nemzetiségi pártok általi képviselet is az értékelés részét képezi. A kutatás második részében a parlamenti képviselet és egyéb jogosultságok közötti összefüggést, ezek együtt járását vizsgálja a dolgozat. Ehhez a jól ismert MPI index újragondolásával megalkottam a Kisebbségi Jogi Indexet, ami összesen 12 elemet foglal magába. A KJI index a nemzetiségeknek biztosított politikai jogokat, kulturális jogokat és antidiszkriminációs intézkedéseket értékel 9 fokú skálán. Nemzeti kisebbségségekkel foglalkozó szakértőket kértem arra, hogy egy kérdőíven, az általam alkotott pontozási szabályoknak megfelelően értékeljék az adott országot. Összesen több mint 100, minden országból legalább 6 kitöltés érkezett. A kutatás eredményei kapcsán arra lehet rávilágítani, hogy azokban az országokban, ahol a parlamenti képviselet magas pontszámmal értékelhető, ott egyéb jogosultságok terén is ...

It was sixteen years ago that recommendations and guidelines were worked out by the FAO/WHO about pre- and probiotics for professionals, industry and consumers (Pineiro and Ben Embarek, 2006). In the developed countries, conscious nutrition, health preservation and disease prevention are increasingly emphasized. In Regulation (EC) No 1831/2003 in the EU has forbidden the use of antibiotics in animal feed as a stimulant for growth. As a result of this decision, the research of health-preserving, disease-preventing products developed rapidly both in the food and feed industries. In order to avoid misuse of prebiotic and probiotic terms, it is necessary to regulate precisely the description of the products. Regulation (EU) 258/97/EC of the European Parliament and of the Council is the first time that the concept of novel foods and food ingredients was introduced. This is the regulation that for the time deals with the introduction of microorganism as food ingredient into the food chain. Pre- and probiotics are present in the food and feed industry due to their beneficial effects on the body, so the regulation of the two areas in many cases merges. A good example is Regulation (EC) 178/2002 of the European Parliament and of the Council, which provides both food, feed, safety conditions and also human and veterinary aspects. Food safety is an important issue for all countries in the world. Every country have an authority to made regulation within this important area, for example the EFSA in EU, the GRAS qualification in USA, the FOSHU category in Japan and the food safety regulation system in Canada. The ISAPP is an international scientific committee, who make guidelines about the usage of pre- and probiotics. This work provides insight to the EU's and other countries' food law regulations. ; Tizenhat éve születtek meg a szakemberek, az ipar és a fogyasztók számára a FAO/WHO által készített ajánlások és irányelvek a pre- és probiotikumokról (Pineiro és Ben Embarek, 2006). Mindemellett a fejlett országokban egyre nagyobb társadalmi hangsúlyt kap a tudatos táplálkozás, az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés. Továbbá a 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben a Tudományos Operatív Bizottság betiltotta az antibiotikumok hozamfokozó céllal történő felhasználását a takarmányokban. A döntés hatására rohamos fejlődésnek indult az antibiotikum kiváltására szolgáló, egészségmegőrző, betegség megelőző hatással bíró készítmények kutatása az élelmiszer- és takarmányiparban egyaránt. A prebiotikus és probiotikus fogalommal való visszaélés elkerülésének érdekében pontos szabályozásra van szükség a termékek leírására vonatkozóan. Az (EU) 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben jelenik meg első alkalommal az új élelmiszer és az új élelmiszer-összetevő fogalma. Ez a rendelet az, amely első ízben foglalkozik a mikroorganizmusok, mint élelmiszeralkotók élelmiszerláncba kerülésével. A pre- és probiotikumok a szervezetre gyakorolt jótékony hatásuknak köszönhetően jelen vannak az élelmiszer- és takarmányiparban egyaránt, így a két terület szabályozása sok esetben összeolvad. Erre jó példa a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, amely egyaránt rendelkezik az élelmiszerellátásról, takarmányozásról, ezek biztonsági feltételeiről valamint humán és állategészségügyi aspektusokról. Az élelmiszerbiztonság a világ minden országában fontos tényező. Minden ország rendelkezik olyan hatósággal, amelynek feladata az ide vonatkozó szabályok megteremtése, betartatása, felülvizsgálata. Az EU-ban az EFSA által hozott rendeletek, az USA-ban a GRAS minősítés, Japánban a FOSHU kategóriára vonatkozó rendelkezések, míg Kanadában az élelmiszereket érintő biztonsági értékelési rendszer. Az International Scientific Association of Probiotics and Prebiotics (ISAPP) pedig egy olyan nemzetközi tudományos társaság, amely segít a pre- és probiotikumok használatára vonatkozó tudományos szakvélemények megalkotásában. Jelen áttekintés segít bepillantást nyerni az EU és más országok élelmiszer- és takarmányjogi szabályozásának rendszerébe és azok kialakulásába.

Mass migration, as it appears in the 21st century, is one of the greatest challenges of our globalized world. The unanswered questions of European Union (EU) immigration policy that emerged over the past few decades have become more pressing than ever. One of these urgent questions is: how can we provide for a developing European economy in an era of demographic decline in a way that it is based on the opportunities opened up by legally regulated forms of migration. A second question is: how can the EU ensure the safety of the newly arriving people in need and, at the same time, keep away illegal migrants and eliminate criminal activities related to migration. The European Union is destined to spread the principles of peace and unconditional respect for human rights not only within its own borders, but also on a global scale, when engaging in international affairs. In addition to observing human rights, however, the EU must also take into account all security considerations that are pertinent in guaranteeing the free movement of its citizens within the Member States.

The legal relationship between civil servants and the state, is not governed by the theory of sovereignty, which is relevant in the outer relationships between the state and its citizens, though it has some, limited effect on the inner relationships between the civil servant and the state organ, as well. The inner relationship falls into the category of "dependent work" and therefore civil servants must enjoy the employment rights generally applicable to employees with some alterations. Among such rights, two are investigated more closely in the paper: protection against unjust dismissal and collective rights of workers (right to organise, right to bargain collectively, and right to strike). In 2010 the Hungarian state modified its regulations on civil servants and introduced dismissal without notice referring to the argument that the parties of the legal relationship must be treated equally and because the civil servant can resign from its position without notice, the same right should be enjoyed by the state, as well. The Hungarian Constitutional Court and European Court of Justice nullified this law because of violating the right to work, the right to human dignity, and the right to hold public positions. The regulations on collective rights of civil servants have been systematically violated by the Hungarian legislator since 1992, when the first regulation on civil servants passed. Until 2011 the right to organise has been enjoyed without disturbance by civil servants but since than the state has organise the Bar of Hungarian Civil Servants into which all civil servants are obliged to enter. Because the Bar has rights which are usually considered to be union rights, therefore the Bar is a competitor of the civil servants' unions; consequently the regulations on the Bar violate the right to organise. The right to bargain collectively has never been enjoyed by unions of civil servants since 1992, despite such right is generally applied in developed countries app. since 1960-1970s and is also accepted by the international conventions on social and economic rights. The right to strike is also restricted by the Agreement on Right to Strike in Civil Service (1994) which prohibits the rights to strike far beyond the limits established by the Fundamental Law and the Act on Right to Strike (Act No. VII of 1989). Alternative methods of collective dispute settlement (mediation, arbitration) are also neglected by the Hungarian legal regime.

A doktori dolgozat központi kutatási kérdése a következőképpen határozható meg: miként érvényesül az azonos nemű párok elismerésére vonatkozó normatív egyenlőségi követelmény Magyarországon? A disszertáció az azonos nemű párok elismerését és az egyenlő házasság kérdését szociológiai, jogi és történeti szempontok alapján vizsgálja. A disszertáció öt fejezetből áll. A bevezetés meghatározza a disszertáció kereteit. A második fejezet azt vizsgálja, hogy mi a házasság és hogy a házasság jointézménye miként hozható összhangba az egyenlőség normatív követelményével. A dolgozat a Martha C. Nussbaum által képviselt képességszemléletű felfogás (a házasság jogi és expresszív aspektusai) és a kantiánus alapú dworkini egyenlőségfelfogás (egyenlően és egyenlőként kezelés követelménye) alapján határozza meg az irányadó egyenlőségi mércét. Ez az egyenlőségi mérce szolgál alapul ahhoz, hogy a harmadik és a negyedi fejezet elemezze és értékelje a releváns nemzetközi emberi jog dokumnetumokból, illetve európai bírósági döntésekből (az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága) következ őnemzetközi kötelezettségeket, valamint a magyarországi jogfejlődést. A konklúzió összefoglalja a kutatás eredményeit. A disszertáció különböző módszertani megközelítéseket ötvöz annak érdekében, hogy átfogó képet adjon a kutatási kérdésről: egyrészt jogi szempontból normatív elemző, másrészt diskurzív, hamradrészt empirikus.