Suchergebnisse

The legal relationship between civil servants and the state, is not governed by the theory of sovereignty, which is relevant in the outer relationships between the state and its citizens, though it has some, limited effect on the inner relationships between the civil servant and the state organ, as well. The inner relationship falls into the category of "dependent work" and therefore civil servants must enjoy the employment rights generally applicable to employees with some alterations. Among such rights, two are investigated more closely in the paper: protection against unjust dismissal and collective rights of workers (right to organise, right to bargain collectively, and right to strike). In 2010 the Hungarian state modified its regulations on civil servants and introduced dismissal without notice referring to the argument that the parties of the legal relationship must be treated equally and because the civil servant can resign from its position without notice, the same right should be enjoyed by the state, as well. The Hungarian Constitutional Court and European Court of Justice nullified this law because of violating the right to work, the right to human dignity, and the right to hold public positions. The regulations on collective rights of civil servants have been systematically violated by the Hungarian legislator since 1992, when the first regulation on civil servants passed. Until 2011 the right to organise has been enjoyed without disturbance by civil servants but since than the state has organise the Bar of Hungarian Civil Servants into which all civil servants are obliged to enter. Because the Bar has rights which are usually considered to be union rights, therefore the Bar is a competitor of the civil servants' unions; consequently the regulations on the Bar violate the right to organise. The right to bargain collectively has never been enjoyed by unions of civil servants since 1992, despite such right is generally applied in developed countries app. since 1960-1970s and is also accepted by the international conventions on social and economic rights. The right to strike is also restricted by the Agreement on Right to Strike in Civil Service (1994) which prohibits the rights to strike far beyond the limits established by the Fundamental Law and the Act on Right to Strike (Act No. VII of 1989). Alternative methods of collective dispute settlement (mediation, arbitration) are also neglected by the Hungarian legal regime.

A doktori dolgozat központi kutatási kérdése a következőképpen határozható meg: miként érvényesül az azonos nemű párok elismerésére vonatkozó normatív egyenlőségi követelmény Magyarországon? A disszertáció az azonos nemű párok elismerését és az egyenlő házasság kérdését szociológiai, jogi és történeti szempontok alapján vizsgálja. A disszertáció öt fejezetből áll. A bevezetés meghatározza a disszertáció kereteit. A második fejezet azt vizsgálja, hogy mi a házasság és hogy a házasság jointézménye miként hozható összhangba az egyenlőség normatív követelményével. A dolgozat a Martha C. Nussbaum által képviselt képességszemléletű felfogás (a házasság jogi és expresszív aspektusai) és a kantiánus alapú dworkini egyenlőségfelfogás (egyenlően és egyenlőként kezelés követelménye) alapján határozza meg az irányadó egyenlőségi mércét. Ez az egyenlőségi mérce szolgál alapul ahhoz, hogy a harmadik és a negyedi fejezet elemezze és értékelje a releváns nemzetközi emberi jog dokumnetumokból, illetve európai bírósági döntésekből (az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága) következ őnemzetközi kötelezettségeket, valamint a magyarországi jogfejlődést. A konklúzió összefoglalja a kutatás eredményeit. A disszertáció különböző módszertani megközelítéseket ötvöz annak érdekében, hogy átfogó képet adjon a kutatási kérdésről: egyrészt jogi szempontból normatív elemző, másrészt diskurzív, hamradrészt empirikus.