Suchergebnisse

Jókai Anna egy esszéjében ezt írta a pedagógus Németh Lászlóról: "A gyerekeket önálló gondolkodásra szorította. Az elvont fogalmakat érthetővé fordította, testközelbe hozta. De hogy teljességében mi a jó tanár titka, varázsa, nem hagyta receptül." (Jókai, 2000. 66.) Ez a kijelentés mégsem teljesen helytálló. Ha arra gondolunk, hogy Németh László írt ugyan egy esszét A jó tanár címmel, de ebben nem tanári erénykatalógust vázolt fel, hanem az édesapjának állított emléket, még részben egyet is érthetnénk az írónő megállapításával. Németh László életművének a különböző darabjaiból, a pedagógiai és önéletrajzi esszéiből, beszédeiből, regényeiből és drámáiból azonban rekonstruálható egy határozott körvonalú tanáreszmény, amely a "modern szent" arcvonásait viseli. Hiba lenne azt gondolni, hogy ilyen tanárokkal csupán könyvek lapjain lehet találkozni, Németh több olyan tanárral is kapcsolatot tartott az élete során, akik megközelítették az általa megálmodott eszményt.

In einem Gespräch mit György Dalos äußert sich Sándor Németh u. a. zur Wiederbegegnung der ungarischen und österreichischen Operette ab 1960, zum Image der klassischen ungarischen Operette und zur Zukunft der Operette im allgemeinen.

"The Portrait of the Bookseller Németh – an Unknown Artwork from the Early Creation of Székely Bertalan. The study presents an unknown portrait from the early years of Székely Bertalan's creation. The arguments on which the identification of the painter and the sitter's portrait were based are presented. Also, the context in which the portrait was painted at Brașov in 1856 is presented and data are provided on the personality of the model, Wilhem Németh, bookseller.

Keywords: painter, unknown portrait, Székely Bertalan, Brașov
"

The sustainability of an unfunded pension system depends highly on demographic and labour market trends, i.e. how fertility, mortality, and employment rates change. In this paper we provide a brief summary of recent developments in these fields in Hungary and draw up a picture of the current situation. Then, we forecast the path of the economic old-age dependency ratio, i.e. the ratio of the elderly and employed populations. We make different alternative assumptions about fertility, mortality, and employment rates. According to our baseline scenario the dependency ratio is expected to rise from 40.6% to 77% by 2050. Such a sharp increase makes policy intervention inevitable. Based on our sensitivity analysis, the only viable remedy is increasing the retirement age.