Suchergebnisse

The importance of green and renewable energy sources, as well as environmental awareness, is playing an increasing role in our lives as we move forward in time. Even at the conceptual level, it is already understandable and clear to most people what should or could be done to protect the Earth. The use of renewable energy sources, such as the energy of the sun, wind, water, and geothermal energy all contribute to the development of the environmental values of the individual and society, which is shaped by knowledge and moral convictions about the environment. As irresponsible energy-wasting behavior is unsustainable in the long run and can lead to the depletion of natural resources, the use of alternative energy sources can provide a solution to this global problem. For this reason, the main goal of the representative research is to examine the possibilities of using and applying green and renewable energy sources in the case of all 25 settlements of the micro-region of Gyöngyös in the region of Northern Hungary. A questionnaire survey was used as the primary research method, the aim of which is to explore the extent of local governments' investments in renewable energy sources, and what other methods these local governments contribute to the development of environmental awareness of the local population. Based on the results obtained, according to the investments of the local governments, solar energy (e.g. solar panels) is the most efficient energy source, which is closely followed by the use of biomass. Developments and investments related to renewable energy are implemented to a significant extent from domestic or European Union tender sources. The amount of renewable energy investments planned in the future is expected to be between HUF 10 and 25 million in the case of smaller local governments, and more than HUF 100 million in the case of larger local governments. ; A zöld- és megújuló enerigaforrások, valamint a környezettudatosság jelentősége egyre nagyobb szerepet játszik az életünkbe, ahogy haladunk előre az időben. Fogalmi meghatározás szintjén is, már a legtöbb ember számára érthető és egyértelmű, hogy mit kellene vagy lehetne tenni a Föld megóvása érdekében. A megújuló energiaforrások használata, mint pl. a nap-, szél-, folyóvizek energiája, illetve a geotermikus energia, mind hozzájárulnak az egyén és a társadalom környezeti értékrendjeinek fejlődéséhez, melyet a környezetről alkotott tudás és morális meggyőződés alakít ki. Mivel a felelőtlen energiapazarló magatartás hosszútávon nem fenntartható, és a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, így az alternatív energiaforrások használata nyújthat megoldást erre a világméretű problémára. Ennek okán, a reprezentatív kutatás legfőbb célja, a zöld- és megújuló energiaforrások felhasználási és alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata, az Észak-magyarországi régióban található Gyöngyösi járás mind a 25 településének esetében. Elsődleges kutatási módszerként kérdőíves megkérdezés került alkalmazásra, melynek célja, hogy az önkormányzatok megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházásainak mértékét feltárja, illetve, hogy ezek az önkormányzatok milyen egyéb módszerekkel járulnak hozzá a helyi lakosság környezettudattosságának fejlesztéséhez. A kapott eredmények alapján, az önkormányzatok beruházásai szerint a napenergia (pl. napelemek) a leghatékonyabb energiaforrás, amelyet szorosan követ a biomassza felhasználás. A megújuló energiához kapcsolódó fejlesztések és beruházások jelentős mértékben hazai vagy európai uniós pályázati forrásokból valósulnak meg. A jövőben tervezett megújuló energia beruházások összege, a kisebb önkormányzatok esetében várhatóan többnyire 10 - 25 millió forint között lesz, a nagyobb helyi önkormányzatok esetében pedig, több mint 100 millió forint.

The representative of the Hungarian peace delegation took over the final regulations of the peace conference that closed the I. World War, in the beginning of May 1920. The peace treaty dislocated Hungary and with the disannexed territories millions of Hungarians were forced to live in the neighbouring countries. The Hungarian government could react for this dramatic and significant event in two ways: on one hand accept and undersign, on the other side refuse its signatory. After a long debate, the government and the assembly –notwithstanding the public"s dismissal –were under the necessity of the pressure of the victorious powers, and made up their mind of signature. This study leads on this decisionmaking progress, on the strength of the elaboration and analysis of the reports of the government meetings in May 1920. The first part of the study shows debates in the meetings of the cabinet council and the political circumstances of the decision. The second part, in turn, shows the dramatic progress of the decisionmaking, as a result of which they pointed the representatives, whose task was the signature on the 4th June 1920 in the Castle of Grand Trianon. As a part of this, the study examines the personal decisions, the possible signatories, the ones who previously undertook the task. The study furnishes an answer for the controversial question, that why Dr. Ágost Benárd, welfare and labour minister and Alfréd Drasche-Lázár, extraordinary delegate were chosen by the government for the signature.