Suchergebnisse

The integrity advisers are the central actors of integrity management systems of the administrative organizational structure, whose main task is to promote the implementation of the integrity approach within state administration institutions. As a complementary part of this task, we can separate the tasks of corruption prevention and the improvement of organizational integrity, of which the latter being discussed in more detail in this research and presentation. Integrity advisers play a key role in the development of organizational culture among public administration bodies, such as bodies exercising administrative authority. Looking at the topic more closely, with regard to the activities of integrity advisers, it can be clearly established that one of the engines of their operation is the proper and deep communication, which is not only necessary within the public administration and inter-agency transactions, but it also means communication activities that can be interpreted in the relationship between the public and clients. Equally important is their training and other activities aimed at developing staff awareness, relationships, situation assessment and action practices, which, in addition to and in part within public service training, provide an opportunity to shape organizational culture. The presentation and the paper aims to show the role of integrity advisors in developing organizational culture and transparency in the administration based on recent research experience about online presence of integrity advisors and in-depth interview surveys.

Food security for the world's growing population is one of the biggest challenges of the future due to resource constraints and global climate change. Fish and other aquatic foods can play a prominent role in the food supply, especially as the ecological footprint of aquaculture is smaller than that of other food production systems. Although the production of marine aquaculture shows an increasing trend, freshwater aquaculture remains dominant in world aquaculture production, especially in developing countries. The resilience of developing countries to the future challenges in food production is very low, so many international projects are trying to improve the situation. Laos is one of the least developed countries of the world, where aquaculture plays an important role in fish supply and employment. In Laos, several international projects are addressed to develop the agricultural economy and food supply, but Hungary is one of the largest donors in this field, given the traditional agricultural relations and strategic cooperation between the two countries. Although the abundance of aquatic resources provides a good opportunity for the development of fisheries and aquaculture in Laos, the growth of the fishery sector is hampered by several factors. These include the lack of good quality stocking material and fish feed, the underdeveloped infrastructure and institutional system, funding problems and weak human resources. The main purpose of the tied aid loans provided by the Hungarian government to Laos is to improve food safety and food security. The development of the fish value chain plays an important role in these programs, which can be considered as a good example even on international level. Hungarian projects also help Hungarian institutions and small and medium-sized enterprises to strengthen their presence in Southeast Asia, that is a region of the world where economy is developing in a dynamic way. ; A világ növekvő népességének élelmiszerellátása a jövő egyik nagy kihívása tekintettel az erőforrások szűkösségére és a globális klímaváltozásra. A hal és más vízi élelmiszerek kiemelkedő szerepet játszhatnak az élelmiszerellátásban különös tekintettel arra, hogy az akvakultúra ökológiai lábnyoma lényegesen kisebb, mint más élelmiszertermelő rendszereké. Bár a tengeri akvakultúra termelése növekvő tendenciát mutat, a világ akvakultúra termelésében meghatározó marad az édesvízi élőlények termelése, különösen a fejlődő országokban. A világ szegényebb országai élelmiszertermelésének a jövőbeni kihívásokkal szembeni ellenállóképessége igen gyenge, ezért számos nemzetközi projekt próbál a helyzeten javítani. A világ legfejletlenebb országai közé tartozik Laosz, ahol az akvakultúrának fontos szerepe van a halellátásban és a foglalkoztatásban. Laoszban több nemzetközi projekt segíti az agrárgazdaság és az élelmiszerellátás fejlesztését, azonban Magyarország az egyik legnagyobb donor e területen, tekintettel a két ország közötti hagyományos agrár kapcsolatokra és a stratégiai együttműködésre. Laoszban a gazdag vízi erőforrások jó lehetőséget biztosítanak a halászat és az akvakultúra fejlesztésére, azonban a lehetőségek kihasználását számos tényező nehezíti. Olyanok, mint például a minőségi ivadék- és takarmányellátás hiánya, a fejletlen infrastruktúra és intézményrendszer, a finanszírozási problémák, illetve a képzett munkaerő hiánya. A magyar kormány által Laosz számára biztosított kötött segélyhitelek kiemelt célja az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerellátás biztonságának javítása. E programokban a hal értéklánc fejlesztésének fontos szerepe van, amely nemzetközileg is példaértékű. A magyar projektek segítik azt is, hogy magyar intézmények, illetve kis- és közepes vállalkozások erősíthetik jelenlétüket Délkelet Ázsiában, amelyik a világ egy gazdaságilag dinamikusan fejlődő régiója.

Magyarország kormánya 2015-ben nagyszabású városfejlesztési projektcsomagot indított el Modern városok program címmel. A fejlesztésekről a 23 megyei jogú város polgármesterei külön-külön találkozókon egyeztek meg a kormányfővel 2015 és 2017 között. A program teljes költségvetése mintegy 3400 milliárd forint, az abban szereplő fejlesztések a kormányzati tervek szerint 2022-ig befejeződnek. A programot elemző kutatásban az alábbi szempontok szerint vizsgáltuk a fejlesztési programot: a program európai és hazai területfejlesztési politikában betöltött szerepe, a központi költségvetésre és az önkormányzati forrásokra gyakorolt hatásai, a gazdaságfejlesztéshez és újraiparosításhoz való hozzájárulása, a program mint új városfejlesztési rezsim. A hazai területfejlesztés elmúlt évszázadában nem találtunk olyan városfejlesztési programot, mely filozófiájában és költségvetési volumenében hasonlítható lenne a Modern városok programhoz. A program előképe elsősorban az 1960-as években megjelenő, de napjainkban is gyakran alkalmazott francia etatista-dirigista megközelítés, hiszen jelentős hasonlóságot mutatnak az alkalmazott eszközök és módszerek, így pl. a tervszerződések rendszere, a központi finanszírozás és döntéshozatal. A program újszerű városfejlesztési rezsimként történő értelmezése ugyanakkor nem bizonyított: az ehhez szükséges, széles körű társadalmi bevonás alapján közösen kialakított fejlesztési célkitűzések nem voltak tapasztalhatók. A program fontos fókusza a gazdaságfejlesztés: gyakorlatilag valamennyi város érintett az iparfejlesztéssel, gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos intézkedésekben. Az elmúlt évek megyei jogú városokat érintő kormányzati döntései közül a program meghatározó fejlesztési forrásokat biztosít az érintettek számára, városonként átlagosan kb. 150 milliárd Ft értékben valósulnak meg fejlesztések. In 2015, the Hungarian government launched a major urban development project package called Modern Cities Programme. The mayors of the 23 cities with county rights agreed on the projects in separate meetings with the head of government between 2015 and 2017. The total budget of the programme is about HUF 3400 billion, and according to the government's plans, the developments will be completed by 2022. The development programme was analysed in terms of its contribution to European and national spatial development policy, its impact on the central budget and sources of local government, its contribution to economic development and reindustrialisation, and its suitability as a blueprint for a new urban development regime. On the basis of the research results, it can be said that in the last century of Hungarian spatial development there is no urban development programme whose philosophy and budget volume is comparable to that of Modern Cities. Similar project characteristics were only found in the French state-directed programmes that emerged in the 1960s. They are still widely found today because they are very similar as to their instruments and methods, such as the system of design contracts, the importance of central funding and decision-making. However, the interpretation of the programme as a new urban regime went too far: The development goals formulated jointly on the basis of far-reaching citizens' participation showed no immediately identifiable results. As one of the programme's priorities is economic growth, practically all cities are involved in industrial and economic development measures. Among the recent government decisions taken on behalf of cities with county rights, the programme provides crucial development resources for the 23 cities, averaging HUF 150 billion per city. The central budget for the implementation of the programme in 2015 included HUF 25 billion, HUF 50 billion in 2016, HUF 152 billion in 2017 and HUF 150 billion in 2018. These amounts represent 0.41% of GDP in 2017 and 0.37% in 2018. The financial data suggest that, contrary to some opinions, funding of the programme was sufficient in spite of its disproportionate size. In conjunction with this 3400 billion HUF programme, the Territorial and Settlement Development Operational Programme (TOP) provides approximately HUF 400 billion for other or related developments of the 23 cities. It is worth noting that the volume of government consolidated debt from the 23 cities corresponds to the entire volume of urban development resources of the Operational Programme. Against this background, the government subsidies made available for cities with county rights are significant.

University of Debrecen, Centre for Agricultural Sciences and Engineering, Faculty of Applied Economics and Rural Development H-4032 Debrecen, Böszörményi str. 138. Today ICT (Information and Telecommunication Technologies) has an essential role in some sectors of the economy. Its development has sped up so much that if somebody is not able to follow this development there is no chance in the economy. It is effectual on both micro and national economic level. A nation's elementary interest is to make the opportunity to recourse of the more developed ICT, on micro level the enterprises' interest is to take advantage of it. Furthermore the knowledge-based society comes to the front more and more, because it is a national economic aim, so without reference to conditions ICT is must at everybody's disposal. So, it has to be available in a little village, as much as a city. If a country can build a suitable infrastructure for the population, it has a huge benefit on international markets and in competitiveness. But in order for the construction of an infrastructure, the first is to ensure the financial sources. EU offers many opportunities on calls for proposals with this object and the most important thing, that we can make the best of it. ICT infrastructure development has been realised on many settlements in Hungary, but not always on the most suitable places. In my opinion, an indicator system would be worthy to develop, by which it would be possible to specify where the development of ICT infrastructure is reasonable – where the use of development funds will be most efficient. Currently applied indicators are deform, they do not reflect the real regional situation, because these had not been worked out to our environmental conditions, but are suitable for only at macro-level, for uniform international comparison, and do not consider many things. Naturally, these are suitable for making international rankings, although such an indicator system would be useful, which shows the development of our own country, at regional level too. ; Az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) ma már a gazdaság valamennyi szektorában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A fejlődésük annyira felgyorsult, hogy ha valaki nem képes ezt a fejlődést követni, nincs esélye a gazdaságban. Ez mind mikro, mind pedig nemzetgazdasági szintre érvényes. Egy nemzetnek alapvető érdeke, hogy megteremtse a lehetőséget a minél fejlettebb IKT igénybevételére, mikro szinten pedig a vállalkozásoknak érdeke, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek. Továbbá egyre jobban előtérbe kerül a tudásalapú társadalom, mint nemzetgazdasági célkitűzés, azaz mindenki számára rendelkezésre kell hogy álljanak e technológiák körülményektől függetlenül. Azaz egy kis faluban ugyanúgy jelen kell lennie, mint egy nagyvárosban. Ha egy ország megfelelő IKT infrastruktúrát képes megteremteni a lakosság számára, akkor óriási előnye van a nemzetközi piacokon, és versenyképességben. Azonban infrastruktúra létesítéséhez az első a pénzügyi források biztosítása. Az EU nagyon sok pályázati lehetőséget kínál ilyen beruházások céljára, és a legfontosabb, hogy tudjunk a lehetőséggel élni. Magyarországon is rengeteg településen történt IKT infrastruktúra kiépítés, azonban nem mindig a legmegfelelőbb helyen. A fejlesztési források minél hatékonyabb felhasználása érdekében véleményem szerint olyan mutatószámrendszert lenne érdemes kidolgozni, amely alapján pontosabban lehetne meghatározni, hogy hol érdemes fejleszteni, hol hasznosulnak legjobban a fejlesztési források. A jelenleg alkalmazott különböző külföldön kidolgozott indexek torzítanak, nem tükrözik a valós regionális helyzetet, hiszen nem a saját környezeti feltételeinkhez alakították ki őket, hanem makroszintű, egységes nemzetközi összehasonlításra fejlesztették, és ezért sok mindent nem vesz figyelembe. Ezek természetesen nemzetközi rangsor készítésére nagyon is alkalmasak, de mindenképpen hasznos lenne egy olyan mutatószámrendszer, amely a saját országunk tényleges fejlettségét mutatja, régiós szinten is.

The presentation is a summary of the experiences of régiónál development over a quarter of a century, from the aspect of Hungárián bordér researches. European integration and the unfurling Schengen process changed the relationship of Hungárián régiónál Science and bordér researches in the interpretation of territorial processes. There was a gradual shift of focus by régiónál policies: the so-called "Trianon-syndrome", the analysis of the traditional controlling and restricting functions of State borders was gradually replaced by the analysis of the character of cross-border cooperations. From the point of view of development policy, the tight relationship of régiónál Science and bordér research was founded by the need fór the utilisation of internál and extemal resources, which is the prime motivation of cross-border relations. It is beyond doubt that the use of Hungárián and even more so the EU régiónál supports can effectively serve the moderation of the development disparities of bordér regions, the catching up of the extemal (bordér) peripheries, the "unification" of the spatial structural functions disintegrated by the Peace Treaty of Trianon, the creation and cohesion of a functioning macro-regional economic space in the Carpathian Basin - and all in all the issue of European integration, the improvement of neighbourhood relations.