Suchergebnisse

Valamennyi tagállamra azonos szabályok vonatkoztak az európai integráció Maastricht előtti unitárius szerkezetében. Többsebességű integráció lehetséges a Gazdasági és Monetáris Unió rendszerében: különféle kormányzási modellek, bonyolult intézményi feltételek állnak fenn. Milyen változásokat hozhatna az "európai gazdasági kormányzás", illetve a "teljes" gazdasági unió kiépítése az EU intézményi szerkezetében? Hogyan alakulna e körülmények között az euróövezetbe tartozó, illetve az abból kimaradó tagállamok helyzete? Milyen eltérések lehetnek az egyes tagállamok között az uniós szabályok alkalmazásában? Milyen szerepet tölthet be a megerősített együttműködés a tagállamok szűkebb csoportjának mélyebb integrációjában? Hogyan alakulhat a mediterrán periféria, illetve a közép- és kelet-európai "új tagállamok" pozíciója? Többek között a fenti kérdésekre is választ kapunk a kötetben. = All member states were subject to the same rules in the pre-Maastricht unitary structure of European integration. Multi-speed integration is possible in the Economic and Monetary Union system: different governance models, complex institutional conditions. What changes could the construction of a "European economic governance" or a " full" economic union bring to the institutional structure of the EU? How would the situation of Member States in and out of the euro area evolve under these circumstances? What differences might there be between Member States in the application of EU rules? What role could enhanced cooperation play in the deeper integration of a narrower group of Member States? How might the position of the Mediterranean periphery and the "new Member States" of Central and Eastern Europe evolve? Among other things, these questions are answered in this volume.

The agricultural and rural development policies of the European Union come/came across constant changes, becoming one of the newest stages of structural and economic problems the joining of the new member states. A new process has been initiated with Agenda 2000 and Agenda 2000+ in the Union due to which the establishment of the so called multifunctional agricultural model became a priority for the EU15 and later on the EU25. This model, separating agrarian and rural development introducing a two pillar finance system, wishes to react on the European challenges of the new millennium on the fields of agriculture and rural development. It is a basic need of Hungary to acquire as fast as possible the methods of the Union in order to receive regional grants, create adequate institutional background, projects and programmes involving more actively the rural population into the accomplishment of development plans. ; Az Európai Unió agrár- és vidékfejlesztési politikái folyamatos változásokon mentek-mennek keresztül, melynek egyik legújabb állomásává a csatlakozni kívánó országok felvétele és az azzal járó strukturális és gazdasági problémák megjelenése vált. Az AGENDA 2000-rel, majd az AGENDA 2000+-al egy újabb folyamat indult meg az Unióban melynek eredményeként az ún. többfunkciós agrármodell kiépítése lett az első számú cél a 15-ök és 2004-től a 25-ök Európájában. Ez a modell az agrár- és vidékfejlesztést kettéválasztva kétpilléres finanszírozási rendszert vezetve be kíván az új évezred európai kihívásaira reagálni a mezőgazdaság s a vidékfejlesztés terén. Hazánk alapvető érdeke, hogy minél gyorsabban sajátítsa el az Unióban használatos regionális támogatásokért folytatott módszereket, megfelelő intézményhátteret, pályázatokat és programokat hozva létre, ezáltal mind aktívabban vonva be a vidéki lakosságot is a tervek megvalósításában.

A publikáció felhívja a figyelmet a világgazdaságban létező gazdasági erőközpontok és a hozzájuk kapcsolódó peremterületek gazdasági szimbiózisának működési mechanizmusára. A centrum-periféria modellek segítségével mutatja be a gazdasági központok és perifériáik kapcsolatát, elemezi e régiók fejlődéséhez vezető okokat, az egymáshoz kötődő gazdasági kapcsolataikat. A cikk az Európai Unió központjának és perifériájának fejlődésére összpontosít, megvizsgálva e régiók gazdasági fejlődésének történelmi hátterét, hangsúlyozva az ipari forradalom jelentőségét Nyugat-Európában. A tanulmány kitér a német migrációs politika bemutatására a II. világháború végétől napjainkig. Elemezi a német statisztikai hivatal adatait, és bemutatja a Németországban élő külföldi népesség számának és arányának változását a 20. század második felében. A német migrációs politika ismertetése során a bevándorlási szabályok enyhítésének változását vizsgálja kitérve a 2015-ös migrációs válság hatásaira. A cikk bemutatja a német kormány előtt álló kihívásokat és a bevándorlók beilleszkedésének nehézségeit, a külföldi állampolgárok németországi kulturális hátterét, az egyes nemzetiségek számát és arányát a német társadalomban. A kiadvány a közép-európai államok gazdasági együttműködési rendszerén keresztül meghatározza a közép-európai feldolgozóipari központ államait és gazdasági szerepét az Európai Unióban, valamint rávilágít, hogy Németország a közép-európai régió gazdasági központja, amely beruházásai és termelési kapacitásainak bővítése révén meghatározza a visegrádi országok gazdasági fejlődését, és egy sajátos gazdasági centrum periféria kapcsolatrendszer kiépítéséhez vezet. The center-periphery models show the relationship between the economic centers and its periphery in the geographical area, analyze the reasons leading to the development and development of these regions and illustrate their economic relations with each other. The publication focuses on the development of the center and periphery of the European Union, examining the historical background of the economic development of these regions, emphasizing the importance of the industrial revolution in Western Europe. The aim of the study is to present the German migration policy from the end of the World War II to the present. It analyzes the data of the German statistical office and shows the changing of the number and proportion of foreign population living in Germany in the second half of the 20th century. During the presentation of the German migration policy discusses the study the process of easing immigration rules and the migration crisis in 2015. The article presents the challenges faced by the German government and the difficulties of integrating immigrants. It discusses the different cultural backgrounds of foreign citizens in Germany, lists the proportion of each nationality within German society. The publication describes the economic co-operation system of the Central European states and defines the states and economic role of the Central European manufacturing core in the European Union. The publication states that Germany is the economic center of the Central European region, which also determines the economic development of the Visegrad countrys by introducing production capacities.

Nowadays, the optimal usage of exhausting natural resources is a serious economic, social and political question. For this reason, in this paper we examine how the optimal sustainable use and allocation of these resources can be achieved in a sustainable way using different game theoretic models. As the proper solution needs the cooperation of national economies, the optimization driven by own interest should be completely changed. In this examination, we use the tools of cooperative game theory to describe ecomomies' strategic behaviour and their interactions. Moreover, we describe different well-known game theoretic solution concepts (e.g. Core, Shaply-value, Nucleolus) with special focus on their required fairness properties. The fairness properties, detailed in this paper, can ensure stable and acceptable allocations for the player at individual and coalitional level as well. Besides the theoretical descriptions, we give some practical example related to games defined on different water supply management problems (e. g. urban water management, irrigation problems, hydro power licensing etc.).

In his study the author deals with the question of the corporative organization of the young Slovenian state. In the first part of his writing the author presents the theory and development of corporative ideas after WWII. He sums up the main theories of Philippe C. Schmitter and Gerhard Lehmbruch, the two main thinkers of modern corporatism and shows how these theories influenced the development of societal/liberal corporatism. The author introduces the concept of concertation, the new decision-making process of the modern corporative state and differentiates it from the classic pressure politics of liberalism. After the theoretical background in the second part of his study the author gives an introspection into the forms of Slovenian corporative cooperation. First of all, he describes the main organizations of the tripartite political processes: the employers' chambers and associations (e.g. Gospodarska zbornica Slovenije, Trgovinska zbornica Slovenije, Združenje delodajalcev Slovenije) and the employees' unions (e.g. Zveza svobodnih sindikatov Slovenije, Konfedearcija sindikatov Slovenije Pergam, Konfederacija sindikatov 90 Slovenije). At the end of his work he shows the function of the classical corporative forums in Slovenia: the Economic and Social Council (Ekonomsko-socialni svet Slovenije, ESSS) and the National Council (Državni Svet). The author's conclusions are unambiguous: after the successful achievement of independence and freedom, Slovenia managed to create one of the most effective organizational models of modern (societal/liberal) corporatism and uses the process of concertation fruitful for his economic stability and social welfare.

Hungary is an extremely poor state in terms of energy resources; the energy policy of the country and the structure of energy resources used have been and are determined by the energy import dependence. After WWII, it could obtain its increased demand necessary to its extensive energyintensive industry established based on the Soviet model almost entirely from the Soviet Union. Hungary, just like other Central-European countries, tried to decrease its unilateral dependence on energy import linked to Russia through several measures in the past 25 years but these efforts achieved partial success only; the Russian energy import dependence of Hungary and of a large part of Central-Europe remained till the present days. The 'National Energy Strategy 2030' developed on the basis of the guideline, adopted in 2011, specified insurance of long-term sustainability, security and economic competitiveness as primary objective of the Hungarian energy policy. The Government intends to guarantee security of supply, to enforce environmental considerations and depending on the options of the country, to stand up for solving global problems through implementation of the strategy. The strategy intends to achieve the termination of the electricity import balance of the country until 2030 by this 'Nuclear-Coal-Green' scenario based on these three pillars.

After the transformation to democracy and market economy the Visegrad Four (V4) countries (Czech Republic, Hungary, Poland, Slovakia) have rejoined the group of donors providing international development assistance to poor emerging countries. The aim of the paper is to help to better understand the foreign aid policy and practice of the V4 countries and their contribution to the development of the poor emerging countries by providing foreign aid for them. The main research questions focus on the following issues: What is the history and the major motif of the V4 countries for providing foreign aid? Which are the most preferred beneficiary countries and why? How much foreign aid and in what area is provided? How does it relate to other international donors? What does it mean to the recipient countries? Are there similarities or differences between the V4 countries in this respect? What are the major features distinguishing V4 donors from others? What kind of challenges and opportunities can arise? The hypotheses of the research to be tested are as follows: 1. Providing foreign aid by the V4 countries has its roots in the past regime which still has an influence on the present practice. 2. The V4 countries represent a special model for development cooperation with the aid recipient countries. 3. The major motif of the V4 countries for providing foreign aid was to support the geopolitical interest of the ex "Soviet Block", while after the change of the regime the aspiration of the V4 countries shifted towards gaining economic benefits from the cooperation with the aid recipient countries. The method of the research is literature review related to development theory and foreign aid as well as statistical analysis based on data on Official Development Assistance (ODA). Results prove the hypotheses.