Suchergebnisse

This working paper investigates public policies that precede the rise of populism. A mixedmethod research design is applied: on the one hand, we use data from international surveys and databanks to explore the policy–populism nexus from a comparative European perspective. On the other hand, country case studies have been prepared to understand the country-specific historical and socio-economic features of populism and its potential policy roots. Four countries were selected as national case studies: two EU member states (Greece and Hungary) because of a strong, long-term support of populist parties; one EU member state (Lithuania), where support of populist parties remain moderate, although historical and socio-economic features suggest a likely rise of populism; and one country (Turkey) that exhibits the potential hybridization tendencies of populism and the role of policies in the shift from democratic towards authoritarian regimes. We found that the content of policies were weak predictors of the rise of populism. Country-specific measures were more important predictors than policy ideas. At the same time, our results demonstrate that the lack of activation policies may be a strong predictor of welfare populist attitudes of citizens, and the exclusion of a significant proportion of young people from the labour market clearly feeds populist attitudes. Another important finding is that crisis management policies matter, but not the socio-economic crisis in itself: the management of crisis by non-elected policy experts, through technocratic governance methods, will likely trigger populism. This is particularly true in societies where political polarization is high

A DEMOS projekt abból a feltételezésből indul ki, hogy a populizmus a demokratikus berendezkedések működése, illetve az állampolgárok törekvései, igényei és identitásai közötti törés tünete a politikai rendszereken belül. Ennél fogva a DEMOS a demokratikus hatékonyságot vizsgálja, mint a politikai elkötelezettség feltételét, amely szükséges a populizmus megragadásához és megvitatásához. A koncepció attitűd-vonásokat is magában foglal (mint politikai hatékonyság), illetve a politikai készségeket, tudást, és a demokratikus lehetőség-struktúrákat. A populizmus mélyebb megértéséhez a DEMOS eddig kevésbé kutatott területeket vizsgál mikro- mezo- és makroszinteken: a populizmus szocio-pszichológiai gyökereit, a társadalmi szereplők reakcióit, és a populizmus hatását a kormányzásra. A DEMOS nem csupán az államigazgatással foglalkozik, hanem az állampolgárok szempontjaival is: hogyan hat rájuk a populizmus, illetve hogyan reagálnak rá. A projekt középpontjában a politikailag alulreprezentált csoportok állnak, úgy mint fiatalok, nők és bevándorlók. Mivel a populizmusnak számos, társadalmilag beágyazott megjelenési formája van, a DEMOS arra törekszik, hogy összehasonlító elemzéseken keresztül vizsgálja meg a kontextusát, beleértve annak történelmi, kulturális és társadalmi-gazdasági gyökereit.

A szélsőjobboldali populizmus közép- és kelet-európai előretörését és választási kontúrjait magyarázó irodalom egyre növekvő mennyisége ellenére a kutatók csak szórványos ismeretekkel rendelkeznek a szélsőjobboldal tömegkommunikációs csatornáiról és média diskurzusairól. Több országra kiterjedő, összehasonlító jellegű kutatásokra különösen szükség lenne annak érdekében, hogy nagyobb betekintést nyerjünk a szélsőjobboldali populizmus mai jellemzőibe. A projekt ezt a rést tölti ki egy Romániára és Magyarországra összpontosító átfogó elemzés elvégzésével. A kutatás célkitűzése kettős volt. Egyfelől a kutatók elvégezték a szélsőjobboldali média diskurzus jellemzőinek elemzését. Másfelől célul tűzték ki a szélsőjobboldali populista média megjelenések az általános média szféra hálózati struktúrájában elfoglalt helyzetének meghatározását. A kutatók célja a régió egyik legfontosabb közügyének, a szélsőjobboldali populizmus kommunikációs konstrukciójának és a közszférában elfoglalt helyzetének a feltárása volt. A két évig tartó empirikus kutatás fő kérdése az volt, hogy milyen különbségek illetve hasonlóságok vannak a szélsőjobboldali populizmus magyarországi és romániai média megjelenésében. A kérdés megválaszolására kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt igénybe vettek a 3 román - Adrian Nastase elítélése, - Funar és Vadim Tudor között belső pártkonfliktusa, - Bodgan Diaconu új pártalapítása, és a 3 magyar - Paksi atomerőmű bővítése, - Kovács Béla európai parlamenti képviselő kémügye, - megismételt ózdi polgármester választás téma vizsgálata során. A gyűjteményben mind egyes témához három file – egy korpusz, egy kódkönyv és adatbázis – tartozik.

Tanulmányunk a nemzetközi rendszer átalakulásával foglalkozik, azt Polányi kettős mozgásának a nemzetközi politikai gazdaságtan három vizsgálati szintjére (rendszer szintje, nemzetállam szintje, ideák szintje) való kiterjesztésével mutatja be. A cél annak az ingamozgásnak a bemutatása, mely az önszabályozó piac és a Bretton Woodsi "beágyazott liberalizmus" között írható le. Bemutatjuk azt is, hogy a populista pártok napjainkban megfigyelhető növekvő népszerűsége a piacosító folyamatokkal szembeni ellenmozgásként értelmezhető. = Our paper examines the transformation of the international economic system. We examine the process of Polanyi's double movement on the three levels of analysis of the international political economy: systemic, domestic and cognitive. Our aim is to show that during the development of the international system a certain pendulum is present which swings between the idea of the self-regulating market and 'the embedded liberalism' of the Bretton Woods System. We will also show, that the increasing popularity of populist political parties might be also understood as a countermovement against forces of marketization.

The aim of this paper is to provide a detailed overview of the domestic policy changes affecting privately owned businesses in Hungary during the reign of the 2nd and 3rd Orbán governments. After careful selection and omission of the less important measures, 36 examples are discussed. Their common characteristics are their discriminatory nature, meaning that they supported some firms and/or state-owned entities, while other businesses - chiefly the ones owned by foreign investors - were negatively affected. These new laws, regulations, by-laws or daily practices were openly in conflict with the letters and the spirit of the acquis communautaire - the guiding principles of the European Union. The Hungarian authorities played on time. Their assumption was - and this assumption did prove to be correct in practice - that it would take years until the EU machinery would reach a verdict and instruct Hungary, as a member-state to repel the given legislation. An important finding of the paper is that in 16 cases out of the 36 cases presented, the previous Hungarian governments also relied on such discriminatory solutions, but these cases were not so costly for the targeted private businesses and were not implemented with such a brutal force. As it is well-known, parallel to the policy measures discussed in the paper, the 2nd and 3rd Orbán-governments proceeded with a broad renationalization policy as well. These events were discussed at great length in Mihályi (2015a).

One striking aspect of the coronavirus crisis was the poor response of the right-wing populist leaders to the pandemic in countries such as the US, Britain, and Brazil. Despite this fact, the continuing voter support right-wing populist leaders attract across countries with different socio-economic traits is puzzling. In this paper, we argue in favour of a cognitive anthropological view of populism scholarship. Cognitive and evolutionary anthropology shows that mental systems common to all humans shape the way we understand the world, making some ideas more plausible than others regardless of their levels of accuracy. Even though the action of 'building a wall' to keep illegal migrants away can prove ultimately unfeasible and does not address real immigration issues, due to our cognitive evolution, it makes intuitive sense as a plausible option to reducing immigration. Populist leaders exploit our cognitive intuitions by providing such intractable but oftentimes intuitively-plausible ideas in order to get elected or to promote preferred policies. Furthermore, we intuitively admire powerful individuals and tend to defer to authoritative and charismatic figures as an evolutionary strategy for acquiring valued skills and negotiating hierarchies. As a result, by committing to the intuitively-plausible policies populist leaders promote, such as 'building a wall', they give additional credence to the political beliefs that are based on our cognitive intuitions, effectively increasing their plausibility for the "common folk".

Míg a populizmus korábban csak a szélsőséges pártokra volt jellemző, addigra mostanra általánossá vált, hogy számos ország belpolitikájának alkotják meghatározó elemét. A szakirodalomból azonban nem egyértelmű, hogy mely tényezők vezettek el ezeknek a pártoknak a megerősödéséhez, részben az eltérő minták és eltérő becslési eljárások miatt. A tanulmány három csoportra bontja azokat a változókat, amelyek befolyással vannak a populista pártok térnyerésére: gazdasági okok; bizalmon alapuló változók; kulturális tényezők. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a regionális és választói heterogenitás miatt nehezen hasonlíthatók össze az adatok, emiatt kontinenseken átívelő panel adatokra lenne szükség, hogy általános ok-okozati kapcsolatot lehessen alkotni a populizmus térnyerésének okairól. = While populism in the past was associated mainly with radical parties, by today they have become a part of the political mainstream in many countries. However, looking at the literature it is unclear what factors have led the rise in populist demand. A problem when trying to understand the causal relationship is, that large econometric analyses which were conducted over the past 5 years use different samples and measurement methods. This article will investigate three groups of reasons which may have led to the increase in populist demand: economic reasons; trust reasons and cultural factors. The article finds that because of regional and electoral heterogeneity it is not really possible to compare data from Europe with that of the USA, therefore before any general conclusions can be drawn it would be useful to have panel data across continents.