Search results

This article offers a history of the wave metaphor in social theory, examining how waves became rhetorical forms through which to think about the shape of social change. The wave analytic—"waves of democratization," "waves of immigration," "waves of resistance"—wavers between high theory and popular model, between objectivist sociological explanation and hand-waving sociobabble, between vanguardist predictions of social revolution and conservative prognoses of political inevitability, between accountings of formal change and claims about material transubstantiation. The article examines usages in the nineteenth and twentieth centuries, arguing that techniques of inscription—graphical, numerical, diagrammatic—have produced formal claims about rising and falling tendencies in the social body. It argues, too, that in such deployments, waves are either (1) overpowering forces of social structuration or (2) signs of the animating effects of world-transforming collective social agencies. The "wave" thus generates questions—and uncertainties—about the relation of structure to agency.

A tanulmány célja Anthony Giddens társadalomelméleti koncepciójának kritikai elemzése. A hazai modernizáció- és társadalomelméleti szakirodalomban annak ellenére, hogy a 80-as és 90-es években önálló koncepciót dolgozott ki, Giddens mindeddig nem kapott különösebb figyelmet. Ennek megfelelően átfogó jellegében Bourdieu mező- és habituselméletéhez, Luhmann rendszerelméletéhez és Habermas kommunikatív cselekvéselméletéhez hasonlítható strukturációelméletéről sem született reflexió. Az alábbi tanulmány ezt a hiányt kívánja pótolni, bemutatva, miként kapcsolódik egymáshoz Giddens cselekvés- és struktúraelmélete a strukturáció dinamikus modelljében. Minthogy a strukturációelmélet a modernizációelméleti elemzések alapjául is szolgál, így alapos ismeretük nélkül ez utóbbi vizsgálódásokhoz sem férhetünk hozzá. Ez jelöli ki a tanulmány tétjét.

While social theory and legal theory were once closely intertwined, contemporary American sociology pays scant attention to recent developments in legal theory. But the problems that legal theory currently wrestles with are very similar to those with which sociology is now centrally concerned. This essay reviews major schools of thought in contemporary legal theory to introduce sociologists to some potentially useful literatures on the meaning of rationality; on critical theory; on the importance of gender, race, and class in understanding social institutions; on the interpretive turn; on the relationship between structure and agency; and on the revival of pragmatism.