A Stipendium Hungaricum program szerepe a magyar agrár-felsőoktatás nemzetköziesítésében

In: Külügyi Szemle, Band 20, Heft 4, S. 184-202

Abstract

A jelen tanulmányhoz fűződő kutatásban először a "keleti nyitás", majd 2016-tól a "déli nyitás" gazdaságpolitikájához kapcsolt Stipendium Hungaricum (SH) programnak a magyar agrár-felsőoktatás nemzetköziesítésében betöltött szerepét vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a teljes idős képzésre érkező külföldi hallgatók számának a 2013-tól kezdődően megmutatkozó, jelentős mértékű növekedésében az SH meghatározó szerepet játszik. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy egy sikeres program hosszú távon hogyan tudja tartósan növelni a külföldi önköltséges hallgatói létszámot, amely elősegíti az intézmények önfenntartó képességét. A programra a keleti és a déli nyitás gazdaságpolitikája által megcélzott országok hallgatói jogosultak pályázni, ami közvetetten a gazdasági kapcsolatok erősítését és a minőségfejlesztést is szolgálja. A kormányközi kétoldalú együttműködések vizsgálata egyrészt a nemzetközivé válásnak a felsőoktatásban tapasztalható dinamikájára fókuszál, másrészt a kormány által támogatott ösztöndíjak gyakorlati szerepét tárja fel. A 2015–2019-es időszakra vonatkozóan képzési területenként vizsgáltuk a külföldi és azon belül az SH-hallgatói létszámot, annak emelkedő trendjét, majd a képzési szintenként jelentkező létszámmegoszlás vizsgálata során kizárólag az agrárterületre és a két legnagyobb befogadó intézményre fókuszáltunk. Az SH program ösztönző hatása az agrárszektorban különösen két hazai intézmény, a Debreceni Egyetem és a Szent István Egyetem esetében bír kimondott jelentőséggel. A tanulmány fő célja az agrárképzési területen az SH program keretein belüli potenciálok kiaknázási lehetőségeinek a feltárása, ezáltal az agrárium versenyképességének a növelése.