Suchergebnisse

"Across eighteenth-century Europe, political power resided overwhelmingly with absolute monarchs, with notable exceptions including the much-studied British Parliament as well as the frequently overlooked Hungarian Diet, which placed serious constraints on royal power and broadened opportunities for political participation. Estates and Constitution provides a rich account of Hungarian politics during this period, restoring the Diet to its rightful place as one of the era's major innovations in government. István M. Szijártó traces the religious, economic, and partisan forces that shaped the Diet, putting its historical significance in international perspective"--

Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, a finn és a svéd biztonság- és védelempolitikában újra felszínre került a semlegesség kérdése. A háború kitörésével a korábban meglehetősen semlegességpárti közvélemény mindkét országban nagyot fordult, és egyértelműen a NATO-tagságban látja a jövőbeli biztonsági garanciák meglétét. A kétország 2022. május 18-án együtt kérte felvételét a szövetségbe. Bár voltak nehézségek a tagsági kérelmek jóváhagyásával – Törökország sokáig opponálta a csatlakozást –, egyháromoldalú megállapodás aláírása "megoldotta" a problémát június 28-án. Ezt követően a szövetségesek július 5-én aláírták a csatlakozási jegyzőkönyvet, amelynek eredményeként a jóváhagyás a szándéknyilatkozattól az elfogadásig a NATO-bővítések története során legrövidebb időn belül, kevesebb mint két hónap alatt megtörtént. Jóllehet mind a 30 NATO-nemzet aláírta a jegyzőkönyvet, a hatályba lépéséhez azonban az Észak-atlanti Szerződés 11. cikke szerint tagállami szintű ratifikálására is szükség van. A megerősítési folyamat gyorsan zajlott, 28 tagállam három hónap alatt jóváhagyta a tagságikérelmet, de a ratifikációs folyamat szeptember végén megállt: Magyarországon és Törökországban csak Finnország esetében történt meg a nemzeti jóváhagyás. A magyar Országgyűlés 2023. március 1-jén kezdte a két skandináv ország csatlakozási okiratának ratifikációs vitáját, majd a március 27-ei ülésen a képviselők megszavazták Finnországcsatlakozását. Törökország esetében azonban a ratifikációs folyamatot számos nemzetközi és hazai tényező befolyásolja. Március 30-án végül a török törvényhozók is ratifikálták Finnország NATO-tagságát. Svédország ratifikációjának befejezése bizonytalan a 2023.július 11–12-re tervezett vilniusi NATO-csúcsig. Finnország és Svédország csatlakozásával a NATO geopolitikai és stratégiai szempontból kulcsfontosságú területen fekvő szövetségesekkel bővülne, amelyek már harminc éve nemcsak megbízható NATO-partnerek, hanem azonos értékek vezérlik őket a transzatlanti biztonság fenntartásában, és katonailag is teljesen inte operábilisak a szövetséggel. Jelen tanulmányban – kapcsolódva a Hadtudomány folyóiratban zajló NATO-diskurzushoz – azt vizsgáljuk, milyen lehetőség van arra, hogy a két aspiráns ország a NATO teljes jogú tagjává váljon.