Suchergebnisse

The study examines some recent developments in Hungarian higher education funding with some historical and international outlook. Its purpose is to present the causes of the anomalies that we are experiencing today (such anomalies include, for example, new institutional indebtedness and their central support, as well as instructor layoffs at some universities, and a sudden increase in tuition fees). The anomalies are surprising because, according to the government, the introduction of the Chancellor's system was successful in consolidating higher education. The paper states that the last ten years of Hungarian higher education were characterized by the transformation of the financing system, in addition to the reduction of state resources. In international comparison, the government support for domestic higher education compared to GDP is significantly below the average of developed countries. The government tried to deal with institutional management difficulties and indebtedness with the introduction of the Chancellor's system. (which drastically reduced autonomy), and by providing ad hoc, hand-guided cash grants. However, the financial condition of the institutions is permanently bad, which is obviously at the expense of quality, as the institutions are forced to dismiss older and more experienced trainers, and the conditions of education also deteriorate. Without widening public resources and widening economic freedom, the situation will continue to deteriorate. It is becoming increasingly evident that the idea of a government strategy to make Hungarian higher education institutions world-class is unrealistic. ; A tanulmány a hazai felsőoktatás-finanszírozás néhány újabb történését vizsgálja meg, némi történelmi és nemzetközi kitekintéssel. Célja bemutatni azt, hogy a napjainkban tapasztalható anomáliák – mint például az újabb intézményi eladósodások és azok központi kisegítése (miközben a kancellári rendszer bevezetésével állítólag sikeres volt a felsőoktatás konszolidációja), elbocsátások egyes tudományegyetemeken, hirtelen tandíjemelés – mire vezethetők vissza. Az írás megállapítja, hogy a hazai felsőoktatás elmúlt tíz évét az állami források beszűkülése mellett a finanszírozási rendszer átalakulása jellemezte. Nemzetközi összehasonlításban a hazai felsőoktatás kormányzati forrásai (az állami támogatások aránya a GDP-hez viszonyítva) jelentősen elmaradnak a fejlett országok átlagától. A mindezek nyomán kialakult intézményi gazdálkodási nehézségeket a kormány a kancellári rendszer bevezetésével – s ezzel együtt a gazdasági autonómia radikális és az akadémiai (oktatási és kutatási) autonómia vele járó nem jelentéktelen korlátozásával –, valamint eseti, kézzel vezérelt konszolidációs pénzosztogatással próbálta kezelni. Az intézmények kondicionális helyzete azonban tartósan rossz, ami nyilvánvalóan a minőség rovására megy, hiszen az intézmények az idősebb és tapasztaltabb oktatók elbocsátására kényszerülnek, és az oktatás feltételei is romlanak. Félő, hogy az állami források bővülése és a gazdálkodási szabadság kiszélesítése nélkül a helyzet tovább romlik. Egyre nyilvánvalóbban irreálissá válik a kormányzati stratégiának nevezett anyag azon célkitűzése, amely szerint minden magyar felsőoktatási intézmény világszínvonalú kell legyen azokban a diszciplínákban, amelyek a saját kiemelt területéhez tartoznak.

The Khrushchev-inspired transformation of the school system affected the whole Central Eastern European region and determined pedagogical discourses for years. After the fall of Khrushchev (in 1964), the process stopped and the original goals were modified – in Hungary and everywhere in the socialist bloc. According to the evaluation of the reform after the fall of Khrushchev and the remembrance policy of the Kádár Era, the entire process was to be forgotten. This is definitely characteristic of the actors who participated in preparing decisions: although the School Reform Committee had formulated the main principles of the transformation (translating ideology into pedagogy), its members were barely referred to later, at most in one sentence as a warning. Chosen by party leaders, decision-makers were not mentioned in public in the 1960s or thereafter. In this paper, I briefly outline the historical context and then the theoretical aspects, which have prompted me to employ prosopography; in the second half of the study, an analysis provides a good example of this methodology. ; A Hruscsov által 1958-ban kezdeményezett oktatáspolitikai átalakítás az egész középkelet európai térségen végigsöpört, jó pár évre meghatározva a közéleti-pedagógiai diskurzusokat. Azonban Hruscsov bukása (1964) után megtorpant a folyamat, módosultak az eredeti célkitűzések Magyarországon és máshol is. A reform hatásai a mai napig érezhetőek (pl. az iskolarendszer reformja, a szakképzés, a koedukáció, a tananyag szerkezete, a középfokú oktatás expanziója), és a későbbiekben még fel-felbukkantak az átalakítás központi motívumai (pl. a politechnika, szocialista nevelőiskola), azonban Hruscsov bukása és a reform megítélése összekapcsolódott, a Kádár-rendszer emlékezetpolitikája a felejtés útját követte. Különösen igaz a hallgatás a hazai döntések előkészítésében részt vevő szereplőkre nézve: az átalakítás alapelveit megfogalmazó Iskolai Reformbizottság maximum említés szintjén bukkant fel a későbbiekben, nem is esett szó azokról a pártvezetés által kiválasztott döntéselőkészítőkről, döntéshozókról, akik az ideológiai-politikai akaratot a pedagógia nyelvére lefordították. Tanulmányomban a történeti kontextus rövid felvázolása után azokat az elméleti megfontolásokat ismertetem, amelyek a prozopográfiai módszertan alkalmazásához vezettek a kutatás során. A tanulmány második fele az elemzés bemutatásával a módszer alkalmazására nyújt példát.

Jelen írás célja, hogy most, amikor a felsőoktatás és annak átalakulása, átalakítása központi témává vált hazai és európai szinten egyaránt, áttekintést nyújtson a Bologna-folyamatról, kitérve annak előzményeire, kiváltó okaira is. Releváns szakirodalmak és a felsőoktatási miniszterek találkozóin elfogadott nemzetközi dokumentumok segítségével feleleveníti a folyamat főbb állomásait, kiemelve a főbb trendeket, irányvonalakat és prioritásokat. Kitér az Európai Felsőoktatási Térség legjelentősebb felsőoktatási szervezeteire, azok létrejöttére, főbb feladataira, továbbá a folyamat nyomonkövetése érdekében tett erőfeszítésekre, az elért eredményekre, egyes aktuális trendekre, valamint a jövő kihívásaira. = The aim of this paper is to provide an overview of the Bologna process, including its antecedents and causes, now that higher education and its transformation has become a central topic at both Hungarian and European levels. It revives the main stages of the process with the help of relevant literature and international documents adopted at the meetings of the Ministers of Higher Education, highlighting the main trends, directions and priorities. It covers the most important higher education organisations in the European Higher Education Area, their establishment, their main tasks, furthermore the efforts made to monitor the process, the results achieved, some current trends and future challenges.

In a series of studies I analyze the past and present of Chinese higher education. The topic may be justified by the fact that up to now no comprehensive study has been published in Hungary about the long way China went along from the darkest years of communism to nowadays' education. In this second paper I summarize the four main phenomena of the reforms after the Mao-era: decentralization, marketization, privatization and internationalization. In the frame of decentralization, the external and internal governance of the universities changed resulting in a power shift from the central level to regional and institutional level. Marketization brought about significant change in the funding of higher education: instead of the state private actors pay for education. Privatization let private actors in the higher education arena, while internationalization means opening up China for foreign institutions and students and letting Chinese students to study abroad. I build my analysis on international literature and statistical data.

The Treaty of Trianon, signed on June 4, 1920, affected Hungary is several ways. The country lost almost two-thirds of its population and territory. The peace treaty not only had territorial, national, economic and military consequences, but several Hungarian higher education institutions were also affected disadvantageously. After 1919 there was no education at most Hungarian universities and as a result of the new borders, the country's network of higher education institutions changed significantly. Universities in the detached territories were forced to leave. The study presents the operating conditions of the universities (Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Bányászati és Erdészeti Főiskola) and certain faculties involved following the Trianon Peace Treaty. The study also shows how the Treaty changed the Hungarian higher education, and how it changed the Hungarian higher education map. Kuno Klebelsberg realised that the cultural differences caused by the change in the landscape of higher education couldn't be sustained for a long time, so he implemented a number of actions in order to lessen the predominance of Budapest. The study covers the most important actions in the field of higher education. It examines the change in the number of students as well as the rate of those with university degree after the new borders were defined. Changes in the institutional network and the history of the universities are based on secondary literature analysis. The presentation of the student statistics is based on the analysis of data published in the Statistical Yearbooks of the Hungarian Central Statistical Office. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés több szempontból is sújtotta hazánkat. Az ország elvesztette lakosságának és területének csaknem kétharmadát. A békeszerződésnek nemcsak területi, nemzetiségi, gazdasági és katonai hatásai voltak, hanem számos magyar felsőoktatási intézményt is hátrányosan érintett. 1919-től már a legtöbb hazai egyetemen nem folyt oktatás, és a történelmi Magyarország összeomlásának következményeként az ország felsőoktatási intézményhálózata is számottevően megváltozott. Az elcsatolt részeken ragadt egyetemek többségének nem volt maradása. A tanulmány bemutatja a trianoni békeszerződést követően az érintett egyetemeknek (Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem és selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola) és egyes egyetemi karoknak a működési feltételét. Értékeli továbbá, hogy a békekötés következtében a magyar felsőoktatás milyen intézményhálózati változáson ment keresztül, és hogyan változott meg az ország felsőoktatási intézménytérképe. Klebelsberg Kunó felismerte, hogy a felsőoktatási térszerkezet változása miatt kialakult kulturális egyenlőtlenség nem tartható fent sokáig ezért számos olyan intézkedést hozott, amely Budapest túlsúlyát próbálta enyhíteni. A tanulmány a legfontosabb, felsőoktatást érintő intézkedésekre is kitér. Megvizsgálja, hogy milyen mértékben változott meg a hallgatók száma, illetve a felsőfokú végzettségűek aránya az új országhatárok kijelölését követően. Az intézményhálózati változások, illetve az egyetemek történeténetek bemutatása szakirodalmi másodelemzés alapján készült. A hallgatói statisztikák bemutatása a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Statisztikai Évkönyvekben közölt adatok elemzésén alapul.

Az oktatási feltételekhez kötött transzferek (FKT) olyan készpénztámogatások, amelyeket a szülőknek (esetenként közvetlenül a gyermeknek) fizetnek ki abban az esetben, ha a tanköteles korú gyermek rendszeresen iskolába jár. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, felfüggesztik a támogatás további folyósítását, vagy utólag vissza kell azt fizetni. Az FKT támogatások általános célja a gyermekek iskolai részvételének növelése, a közoktatásban töltött évek meghosszabbítása, illetve a korai iskolaelhagyók és tartós hiányzók számának mérséklése. Disszertációm az Európai jóléti politikákban még viszonylag újdonságnak számító oktatási feltételekhez kötött készpénztranszferek kialakulásával, a kontinensen történő elterjedésével és működésének sajátosságaival foglalkozik. A kutatás alapja a TÁRKI Európai Bizottság megbízásából végzett, európai FKT-k hatásaival foglalkozó vizsgálata, amelyben az intézet külsős munkatársaként vettem részt. Dolgozatom első kérdése, hogy: Milyen szerepe volt a nemzetközi gazdasági szervezeteknek az európai FKT-k megjelenésében? Következő kérdésem: Milyen szerepe volt a helyi döntéshozóknak és a társadalmi akaratnak az FKT-k bevezetésében? Szintén fontos kérdés, hogy: Mely társadalmi csoportok a programok szankcióinak elsődleges elszenvedői?, illetve: Hogyan változnak a vizsgált országok egyes oktatási mutatói a feltételekhez kötött támogatások bevezetését követően?. A kérdések megválaszolása érdekében három EU tagállam oktatási feltételhez kötött transzferéről készítettem esettanulmányt: a magyarországi iskoláztatási támogatásról, a bolgár gyermeknevelési támogatásról, illetve a Belgium Flamand tartományában működő iskoláztatási támogatásról. Kutatásom során részletesen elemeztem a programokat érintő szakpolitikai dokumentumokat (nemzeti és nemzetközi stratégiák, akciótervek, jogszabályok, publikációk, stb.), továbbá kvalitatív interjúkat készítettem az FKT-kal foglalkozó kormányzati és civil szakemberekkel mindhárom országban. Vizsgálatomból kiderült, hogy noha a feltételes transzferek bevezetése nem hozható közvetlen összefüggésbe a nemzetközi szervezetek (Európai Unió, Világbank, IMF) elvárásaival, ezen szervezetek tagállami jóléti politikákra gyakorolt nyomása igen jelentős. A helyi döntéshozók és a vizsgált országok közvéleménye – különösen a kelet-európai országokban –igen jelentős mértékben támogatják a pénzbeli támogatások oktatási feltételekhez kötését. Kutatásom tanulsága szerint az FKT szankciói elsősorban az egyébként is hátrányos szociális helyzetű csoportokat sújtják, különös tekintettel a szegényekre, az etnikai kisebbségekre és az elmaradott területek lakosaira. Eredményeim alapján, a disszertációban vizsgált FKT-k csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem képesek a gyermekek korai iskola-elhagyásának és hiányzásának országos mutatóit javítani, valamint a gyermekeket hosszabb ideig az iskolapadban tartani.

The aim of our study is to reveal the relationship between doing sports and persistence among higher education students in the Northern Great Plain Region of Hungary and especially among Hungarian minority students in Romania, Slovakia, Serbia and the Ukraine. The theoretical background of the research is based on the developmental model (Brohm, 2002; Miller, Marchant, Polman, Clough, Jackson, Levy, & Nicholls, 2009; Melnick, Barnes, Farrel,l & Sabo, 2007) as well as Tinto's (1975) and Pascarella and Terenzini's (1980) institutional integration model. For the analyses, we used the database of the Center for Higher Education Research and Development (CHERD-H), which includes the higher education institutions in the border regions of the five countries under investigation (Hungary, Slovakia, the Ukraine, Romania and Serbia) (IESA 2015, N=2,017). According to our results, despite of the integration model theory, university sports membership decreases the level of persistence regardless of gender, country and social background. However, comparative analyses show that non-university sports club membership conveys values like appreciating the usefulness of learning and commitment to successfully complete exams and learning requirements. University and non-university sports club members mostly agree that they want to achieve the best possible learning outcomes.

The education has been exceedingly affected by the economic recession, the transformed state governance and the demographic waves, so the educational system of each country underwent some changes. The aim of my research is the comparative study of the educational systems in the East-Central European region. I examined the relationships between the different qualities, historical backgrounds, reforms and I explored the relationship between the current states of the systems (Karsten & Majoor, 1994; Lannert, 1998; Knell & Srholec, 2007; Horn & Sinka, 2007; Báthory, 2008; Dienes, 2007; Kelemen, 2010; Dakowska & Harmsenbert, 2015). My research questions are the following: What were the main reforms in the transformation of education systems? What similarities can be observed in the school systems of the countries? The region I studied is a specific East-Central European region, so the countries I have chosen are Hungary, Romania, Serbia, Croatia, Slovenia, Austria, Slovakia, Czech Republic, Poland. In my study, I have created three groups and I present the changes in the education systems of these countries, taking into consideration economic, social and political issues (Lannert, 2004; Kozma, 2006; Barber & Moirshed, 2007; Valuch, 2009; Kelemen, 2010; Jakubowski, 2015). Analyzing the results, it can be concluded that the regime change has enabled the countries to redefine themselves and find their new status in domestic and international politics, and also in world economy. The world economy situation created same problems for the states of the region, but their resources were different, so the public spending on education, the characteristics of education management and the infrastructure characteristics of the institutions were different. Among the main results, I have identified two groups during compulsory schooling, the first group being countries that introduce compulsory schooling up to the age of 6-15 years, and the other group consists of countries introducing compulsory schooling up to the age of 16. I have examined the curriculum regulation and the textbook market, it can be stated that, as a result of the reforms, new curricula were prepared, the textbooks were adapted according to these. Examining curriculum regulation is the result of countries striving for central regulation, but it has to be emphasized that there are countries that have integrated framework curricula and / or local curricula into a single national core curriculum, thus giving the opportunity to more autonomous management. In summary it can be concluded that the history of the countries studied and the development of their educational systems evolved similarly, however, differences can be observed by examining the different educational characteristics. My theoretical research can contribute to the discovery of the situation in Hungary and to the development tendencies and trends in the region.

In 1839 after Abdülmecit Sultan coming to the throne advertised a reformative adumbration composed a necssety of expansive political and socio changes (Tanzimat Fermani). The "Islahat Fermani" issued at the beginning of 1856 enforced the right assurance of the non islamic peoples lived int he Empire or enlarged their right. At the second half of the 19th century the statesmen were in Western Europe and the students learning in european schooles had have new acquaitances expedited further all comprehensive reforms, included the initiation of european type education. They were full of trust to build up social sistem will be acceptable for Europe. Than Turkey would have not been at european's mercy nor enemy, foreign int he sight of Western Europe. What the education had been they wanted to change and how that processes were going on, what results and failers happened during that reforms trys to expose this essay.

Over the past few decades, Lifelong Learning has developed into the most important pedagogic paradigm in Europe. At the same time, it has also become a generic term for the reform ideas of the European Union. Ever since the European Year of Lifelong Learning in 1996, this paradigm has been regarded as the most effective way to deal with the rapid social, political and economic changes of the modern world. With the introduction of the Lisbon Process in 2000 to create "the most competitive and dynamic knowledge-based economy in the world," Lifelong Learning has become even more significant. Although this aim has not been achieved, the EU has been endeavouring to generate "smart, sustainable, inclusive growth" since 2010 with its new agenda Europe 2020, thus strengthening the coordination of national and European policies. The idea of Lifelong Learning still plays a great role. This study analyses the reception of the European reform debate about Lifelong Learning in the educational scholarly discourse of two EU member states: Germany, representing the "old Europe", and Hungary, the "new Europe". The focus is on the 1996–2005 period – between the European Year of Lifelong Learning and the halfway point of the Lisbon Process – when EU states attempted to implement the idea of Lifelong Learning in their national educational systems. There are two main discourse lines about Lifelong Learning: (educational) policy and scholarly. The educational scholarly discourse not only reflects the European and national discourse about Lifelong Learning, but also endeavours to find compatibilities between European and German/Hungarian traditions, policy aims and research topics. The study analyses 49 articles about Lifelong Learning in ten volumes of seven educational scholarly journals in Germany and Hungary, which represent three scholarly areas in the field of education: general education, school pedagogy and adult education. Using a three-step "perception – interpretation – adaptation" analysis, it shows the similarities and differences in the German and Hungarian adaptations and the most important influencing factors. As a result, the similarities in the educational debate within these two countries can be traced back to the standardizing effects of EU (educational) policy activities. The differences stem from the different geographical and political situations, durations of EU membership, political and economic traditions after 1945 and structures of the two education systems. ; A tanulmány az Európai Unió Lifelong Learning-koncepciójának adaptációját hasonlítja össze két uniós tagország neveléstudományi vitájában: Németországban, ami a "régi Európát" és Magyarországon, ami az "új Európát" reprezentálja. Az "észrevétel-értelme-zés-adaptáció" többlépcsős elemzési séma segítségével egyrészt feltárja az EU-kon-cepció német és magyar adaptációjának hasonlóságait és különbségeit, valamint be-mutatja és elemzi az azokat befolyásoló legfontosabb tényezőket.

To solve ecological problems the contribution of international organizations, national governments, civil organizations, companies,academic researchers, and individuals is required. The unsustainable buyer, consumer and user patterns have to be changed.Fortunately, nowadays there are more and more efforts on the part of consumers, according to the results of consumer researches ecologicalconsciousness of consumers is ascendant over the world. The ecologically conscious consumer segment persistently rises, andthis segment can be featured accurately not by demographic, but by psychographic variables. Individuals have several opportunitiesto lower own environment use, one form of it is proenvironmental purchasing behaviour (Buy eco-labelled products, organic food orenergy-efficient household appliances, refuse animal tested cosmetics, disposable products and plastic bags, etc.). According to ourresearch, the Hungarian population have positive general environmental attitudes and can be divided into five clusters: Neglectfultownspeople, Environment sensitive people, Distance-keeping inquirers, Doubters, and Responsibility-taking countrymen. Hungarianpeople are not environmentally conscious in their purchases. In demographics gender, age and education have a weak or possibly amedium, property status and residence has a strong, significant influence. Positive attitudes increase while negative attitudes decreasethe possibilities of such activities. ; To solve ecological problems the contribution of international organizations, national governments, civil organizations, companies,academic researchers, and individuals is required. The unsustainable buyer, consumer and user patterns have to be changed.Fortunately, nowadays there are more and more efforts on the part of consumers, according to the results of consumer researches ecologicalconsciousness of consumers is ascendant over the world. The ecologically conscious consumer segment persistently rises, andthis segment can be featured accurately not by demographic, but by psychographic variables. Individuals have several opportunitiesto lower own environment use, one form of it is proenvironmental purchasing behaviour (Buy eco-labelled products, organic food orenergy-efficient household appliances, refuse animal tested cosmetics, disposable products and plastic bags, etc.). According to ourresearch, the Hungarian population have positive general environmental attitudes and can be divided into five clusters: Neglectfultownspeople, Environment sensitive people, Distance-keeping inquirers, Doubters, and Responsibility-taking countrymen. Hungarianpeople are not environmentally conscious in their purchases. In demographics gender, age and education have a weak or possibly amedium, property status and residence has a strong, significant influence. Positive attitudes increase while negative attitudes decreasethe possibilities of such activities.

This article sets out a conceptual basis for measuring Vojvodina's regional autonomy in Serbia's European perspective. Serbia is a potential candidate country for EU accession, implementation of the European Partnership (2008) will be examined through the mechanisms established under the stabilization and association process. In 2009, the Serbian Parliament ratified the new autonomy statute for Vojvodina. While the national government could not entirely close its eyes to the EU regionalization requirements the provincial government had the opportunity to express its demands. The Statute of Vojvodina was to set out the key principles that should underlie effective regional democracy, covering areas such as financial autonomy and legislative powers. Parallel with regional autonomy one sees the challenges of personal autonomy and Hungarian National Council in the sphere of freedoms relating to language, education and cross-border cooperation. The article concludes by examining measures of Hungary's national policy towards capacities of AP Vojvodina, aiming at faster integration of Serbia, and Hungarian minority communities living in the border area.

In the spring of 1935 there was the general election in Hungary. At this time Gyula Gömbös was the Prime Minister of Hungary. The vote still passed off by the general election law of 1925. In the city of Hódmezővásárhely the election was secret and made with party lists. It was held at the end of April. In the course of the campaign three parties managed to have the enough recommendations: the Party of National Unity (with the leadership of András Tasnádi Nagy under-secretary for Religion and Education) the National Agricultural Opposition (with the leadership of Béla Kun) and the Hungarian Social Democratic Party (with the leadership of Ferenc Takács). The recommendation threshold was 10 percent of the number of all constituent, which was meant 1828 people in this case. In the course of the campaign all of the parties attacked each other in the pages of newspapers.The election ended in complete victory for the opposition. The vote result was a big surprise. The winner was in close fight the Hungarian Social Democratic Party. The second place was owned by the National Agricultural Opposition. The parliamentarian of the city became Ferenc Takács and Béla Kun. They both lived in Hódmezővásárhely.

Der Begriff 'Bildungsferne' – in Deutschland eher auf politischer als auf wissenschaftlicher Ebene verwendet – beschreibt mehr als das Fehlen (höherer) formaler Bildungsabschlüsse und ist deshalb nicht gleichzusetzen mit Geringqualifizierung. In seinem Zusammenhang steht auch die Frage nach den Bildungschancen, d.h. dem Zugang zu Bildungsmöglichkeiten. Bildungsferne bezeichnet damit zunächst eine Benachteiligung in Bezug auf Bildungschancen, v.a. gegründet auf soziodemographische Faktoren, wie soziale Herkunft und Sozialisation, regionale Herkunft, Migrationshintergrund, Alter, Behinderung etc. Wenn von bildungsfernen Gruppen die Rede ist, wird jedoch außerdem zumeist auf wirtschaftliche schwache, gering qualifizierte, lernungewohnte Bevölkerungsgruppen Bezug genommen, für die der Zugang zu (Weiter-)Bildungsmöglichkeiten aufgrund ihrer sozialen und ökonomischen Voraussetzungen eingeschränkt ist und in deren sozialen Milieus Bildung einen geringen Stellenwert einnimmt. m Rahmen eines interkulturellen Lehr-Forschungs-Projektes der Friedrich-Schiller-Universität Jena und der Eötvös-Loránd-Universität Budapest wurde in einer in beiden Ländern geführten empirischen Studie untersucht, ob Frauen in den beiden untersuchten Ländern eine bildungsferne Gruppe ausmachen, inwieweit Frauen in der ungarischen und der deutschen Gesellschaft heute noch benachteiligt sind und wie Bildung einer evtl. Benachteiligung entgegenwirken kann? Dazu wird zunächst die Situation von Frauen in der ungarischen und der deutschen Gesellschaft dargestellt und durch Gespräche mit Vertretern der Arbeitsämter sowie durch die Vorstellung von Bildungsangeboten speziell für Frauen in den beiden Ländern Antwort auf die Fragen gesucht. Weitere von anderen Gruppen in diesem Zwei-Länder-Projekt untersuchte Fragestellungen waren: o Potenziale des Alterns (http://www.db-thueringen.de/servlets/DocumentServlet?id=9749) o Fremdsprachenerwerb in der Erwachsenenbildung (http://www.db-thueringen.de/servlets/DocumentServlet?id=9894) *************************** ; The notion 'Bildungsferne' (appr. distance to learning), which is in Germany rather used on a political than on a scientific level, mainly describes the lack of (higher) formal educational achievements and is therefore not the same as lower qualification. Furthermore questions regarding the access to educational opportunities arise when examining this notion. First of all 'Bildungsferne' means discrimination with regard to educational opportunities, mainly based on sociodemographic factors, such as social background and socialization, regional provenance, migration background, age, disability, etc. When considering groups distal to learning one usually refers to people who are deprived, less qualified and who are not used to learning (anymore). Due to their social and economic prerequisites and because of the minor role which education plays within their social environment access to (further) educational opportunities is less important for this population group. In the context of an intercultural research project, which was realized by the Friedrich Schiller University of Jena and the Eötvös Loránd University of Budapest, it was examined, with the help of an empirical survey that was conducted in both countries, if women in both countries can be regarded as a group which is distal to learning, in how far women are still discriminated within the Hungarian and German society and in which way can education work against possible discrimination? Therefore the situation of women in the Hungarian and German society will be described and with the help of interviews, done with representatives of the respective employment centre, as well as the presentation of special educational opportunities for women, these questions will be answered. Further questions considered throughout this intercultural research project were: o Potentials of Senior Age (http://www.db-thueringen.de/servlets/DocumentServlet?id=9749) o How can adults learn foreign languages? (http://www.db-thueringen.de/servlets/DocumentServlet?id=9894) ***************************

The largest ethnic minority of the European Union is constituted by the approximately 10-12 million Roma population. Geographically they are primarily located in the South Eastern European EU Member States, and the solution of the Roma question constitutes a number one problem in the home affairs of these countries. Most of the countries are already members–or candidate members –of the European Union but their joining to the Western market economies is not lacking problems. As a consequence of the current financial and economic crisis, the EU has become even more "two-speed". In this crisis situation the situation of the Roma population living here has become particularly hopeless. The rapid increase in the number of the Roma population in South Eastern Europe living among the conditions of the demographic boom, as well as their geographical expansion intensify the sensitivity of the mainstream society regarding the questions of the transforming coexistence. The shift in the ratio within the population sharpened and magnified the differences between the dissimilar lifestyle and the philosophy of life respecting the two major social groups which led to sharpening tensions. Of course, the deeply desperate Roma population makes more and more attempts in order to be able to migrate from the South Eastern European countries to the richer regions of Western Europe and North America in the hope of an easier life. They, however, face more and more obstacles. The social and economic integration of the Roma population in Hungary is mainly hindered by the low level of education, the high level of unemployment, criminality and the existing prejudices experienced in the mainstream society.