In the recent decades, the Member States of the European Union have paid more and more attention to the environment and to a more efficient use of renewable energy sources to gain decent energy security. To tackle these problems, the European Union adopted the Europe 2020 strategy in March 2010, which wants to create more a resource-efficient, more competitive and greener Europe until 2020 on the basis of knowledge and innovation. In the strategy the EU undertake the obligation to fulfill the 20/20/20 goals in the field of energy policy. However, to do this multi-trillion forints and profitable investments are needed over several years, which neither the civil society nor the state cannot accomplish from their own resources, thus grants are necessary to fulfill the objectives. In the present article we intend to show that in the 2014-2020 period of EU development from which operative programs for which goals and what intensity of support will help to fulfill the main objectives of the Europe 2020 strategy. In this study we investigate whether EU funds and supplemental national co-financing are expected or not, and what kind of projects can be supported.
The primary reason behind the choice of topic for the presented research was the fact that the rapid development of information society in the recent years has brought forth a significant increase in the importance of innovation and research and development systems globally. This process has also affected the priorities of the European Union, leading to the adoption of the new objectives of establishing a European Research Area and creating an "innovative union" – for the furthering of these objectives, the Council and the Parliament adopted a regulation in 2013 about the establishment of the "Horizon 2020" framework programme for research and innovation. This study seeks to present a general overview of the concept of the innovative union and a more thorough analysis of the instruments of the Horizon 2020 programme that serve the furtherance of social inclusion, paying particular attention to the "pillar" of tackling societal challenges. A main objective of the research is the examination of whether the biennial work programmes designed for the implementation of the framework are effective in the achievements of the objectives set forth in the field of social inclusion; furthermore, what new solutions the current (2016–2017) work programme proposed to remedy the deficiencies that arose during the runtime of the previous work programme. The fact that the execution of the framework programme is currently underway serves to prove that the choice of topic is relevant to current issues; while the near complete lack of Hungarian – and to a lesser extent, foreign-language – literature in the examined area supports the necessity of research.
A DEMOS projekt abból a feltételezésből indul ki, hogy a populizmus a demokratikus berendezkedések működése, illetve az állampolgárok törekvései, igényei és identitásai közötti törés tünete a politikai rendszereken belül. Ennél fogva a DEMOS a demokratikus hatékonyságot vizsgálja, mint a politikai elkötelezettség feltételét, amely szükséges a populizmus megragadásához és megvitatásához. A koncepció attitűd-vonásokat is magában foglal (mint politikai hatékonyság), illetve a politikai készségeket, tudást, és a demokratikus lehetőség-struktúrákat. A populizmus mélyebb megértéséhez a DEMOS eddig kevésbé kutatott területeket vizsgál mikro- mezo- és makroszinteken: a populizmus szocio-pszichológiai gyökereit, a társadalmi szereplők reakcióit, és a populizmus hatását a kormányzásra. A DEMOS nem csupán az államigazgatással foglalkozik, hanem az állampolgárok szempontjaival is: hogyan hat rájuk a populizmus, illetve hogyan reagálnak rá. A projekt középpontjában a politikailag alulreprezentált csoportok állnak, úgy mint fiatalok, nők és bevándorlók. Mivel a populizmusnak számos, társadalmilag beágyazott megjelenési formája van, a DEMOS arra törekszik, hogy összehasonlító elemzéseken keresztül vizsgálja meg a kontextusát, beleértve annak történelmi, kulturális és társadalmi-gazdasági gyökereit.
In the study the author first makes clear the notion of nutrimarketing, and its place in modern marketing. He states that there are several factors that are responsible for the spread of the civilization diseases; one of the most important ones is the quality of nutrition. The health state of the Hungarian population is among the worst ones in the world, and it is well reflected in the unfavourable life expectancy at birth and the death rate. It is also proved that the mortality indexes are a lot more unfavourable than they would be justified by the food consumption, but in spite of this the quality of our nutrition is still far behind the optimal. He also reports that the nutrition of the Hungarian population is unfavourably formed by the consumers' misbelieves, as well as the distrust towards different foods. The strategic foods of the future – from among them the author analyses the market situation of and the opportunities of functional, organic and regional foods – can have a key role in putting an end to the health and nutrition anomalies. He states that the examined food-groups have distinctive and well-communicatable product properties and nutrition advantages, and their improvement potential is far behind that of the traditional products. The so-called nutrimarketing activity has a key role in the market positioning of the outlined foodcategories, that is why the most important fields of the nutrimarketing strategy will be defined as well. The author hopes that the results of the research will help the nutrition of the Hungarian population reach the optimal level. ; A tanulmányban a szerző elsőként tisztázza a táplálkozásmarketing fogalmát, illetve helyét a modern marketingben. Megállapítja, hogy a civilizációs betegségek terjedéséért számos tényező felelős, köztük az egyik legfontosabb a táplálkozás milyensége. A magyar lakosság egészségi állapota világviszonylatban a legrosszabbak közé tartozik, amelyet, jól tükröz a születéskor várható élettartam és a halálozási ráta kedvezőtlen alakulása. Bizonyítást nyert az is, hogy a halandósági mutatók sokkal kedvezőtlenebbek, mint azt az élelmiszerfogyasztás szerkezete indokolná, ennek ellenére táplálkozásunk minősége még messze elmarad az optimálistól. Megállapítja azt is, hogy a magyar lakosság élelmiszerfogyasztásának alakulását kedvezőtlenül befolyásolják a fogyasztói tévhitek, valamint az élelmiszerekkel kapcsolatos bizalmatlanság. A vázolt egészségügyi és táplálkozási anomáliák felszámolásában kulcsszerepet tölthetnek be a jövő stratégiai élelmiszerei, amelyek közül a szerző a funkcionális, az organikus és a regionális élelmiszerek piaci helyzetét és lehetőségeit elemzi. Megállapítja, hogy vizsgált élelmiszercsoportok megkülönböztető és jól kommunikálható termékjellemzőkkel, táplálkozási előnyökkel rendelkeznek, éves növekedési potenciáljuk pedig messze meghaladja a hagyományos termékekét. A vázolt élelmiszerkategóriák piaci pozícionálásában kulcsszerepe van az ún. táplálkozásmarketing-tevékenységnek, ezért meghatározásra kerülnek a táplálkozásmarketing stratégia fontosabb területei. A szerző bízik abban, hogy a kutatás eredményei elősegítik a magyar lakosság táplálkozásának közelítését az optimális értékekhez.
