Suchergebnisse

A DEMOS projekt abból a feltételezésből indul ki, hogy a populizmus a demokratikus berendezkedések működése, illetve az állampolgárok törekvései, igényei és identitásai közötti törés tünete a politikai rendszereken belül. Ennél fogva a DEMOS a demokratikus hatékonyságot vizsgálja, mint a politikai elkötelezettség feltételét, amely szükséges a populizmus megragadásához és megvitatásához. A koncepció attitűd-vonásokat is magában foglal (mint politikai hatékonyság), illetve a politikai készségeket, tudást, és a demokratikus lehetőség-struktúrákat. A populizmus mélyebb megértéséhez a DEMOS eddig kevésbé kutatott területeket vizsgál mikro- mezo- és makroszinteken: a populizmus szocio-pszichológiai gyökereit, a társadalmi szereplők reakcióit, és a populizmus hatását a kormányzásra. A DEMOS nem csupán az államigazgatással foglalkozik, hanem az állampolgárok szempontjaival is: hogyan hat rájuk a populizmus, illetve hogyan reagálnak rá. A projekt középpontjában a politikailag alulreprezentált csoportok állnak, úgy mint fiatalok, nők és bevándorlók. Mivel a populizmusnak számos, társadalmilag beágyazott megjelenési formája van, a DEMOS arra törekszik, hogy összehasonlító elemzéseken keresztül vizsgálja meg a kontextusát, beleértve annak történelmi, kulturális és társadalmi-gazdasági gyökereit.

Regions and regionalism are rather flourishing in Europe. But what do regionalism and the expression "Europe of regions" exactly mean? There are three approaches to the question: first, the concept of cross-border interregionality between the Member States of the European Union; second, the effort to make regions the basic building blocks of European integration instead of states; and finally, the objective to introduce a three-tier structure to the European Union which would extend the already existing tiers of the European Union and the Member States with a third one, the territorial units within nation-states. The first approach (interregional cooperation) has long been adopted; the second approach (the vision of Europe made up of regions instead of states) is rather utopian. The third one is subject to fierce debates: a three-tier European Union with European, nation-state and regional levels. Although the form, motives and causes of movements promoting regionalism may vary greatly, 1 their purpose is the same for autonomous, federalist and separatist movements alike: to relativise the existing central nation-state. Thus, advancing European integration has become a natural ally for them as – from their perspective – it meant the disfunctionality of traditional nation-states. A supranational and therefore multinational and multicultural community promises much more room for development than a classic nation-state.

The lessons learned from the crisis management of the 2008 Great Recession are due to significant structural differences between the two centers of the world, the United States and the eurozone. This has been the worst and most widespread global economic downturn since the Great Depression. The crisis is over, but it seems that the crisis has long-lasting consequences. In the case of the United States, a monetary, fiscal and political union is realized, which with a single economic policy, operates as a coherent unit, uniting the three areas. GDP is rising, unemployment is at the lowest level since 1969 and government debt is the highest it has ever been which can cause problems in the long run. In the case of the eurozone, we can talk about a monetary union. The crisis has highlighted the structural flaws of the eurozone, because without a unified fiscal policy no effective economic policy can be achieved. The symptoms of the euro area crisis weren't the consequences of the global economic crisis; rather the stalling of the integration process, the lack of real convergence, and the weaknesses of monetary and fiscal policy were the problems that have been brought to the fore and exacerbated by the crisis. I consider the crisis management of the United States to be more successful, in which the single economic policy has played an important role – as long as the eurozone doesn't deepen integration, it will not be able to address vulnerabilities between its countries. For Central Europe to be competitive, it has to have the right economic policies and an independent monetary policy. The postcrisis recovery has taken place, but in order to avoid further crises and to have a faster convergence towards the eurozone, we need targeted steps which could create the opportunities.

Jelen írás célja, hogy most, amikor a felsőoktatás és annak átalakulása, átalakítása központi témává vált hazai és európai szinten egyaránt, áttekintést nyújtson a Bologna-folyamatról, kitérve annak előzményeire, kiváltó okaira is. Releváns szakirodalmak és a felsőoktatási miniszterek találkozóin elfogadott nemzetközi dokumentumok segítségével feleleveníti a folyamat főbb állomásait, kiemelve a főbb trendeket, irányvonalakat és prioritásokat. Kitér az Európai Felsőoktatási Térség legjelentősebb felsőoktatási szervezeteire, azok létrejöttére, főbb feladataira, továbbá a folyamat nyomonkövetése érdekében tett erőfeszítésekre, az elért eredményekre, egyes aktuális trendekre, valamint a jövő kihívásaira. = The aim of this paper is to provide an overview of the Bologna process, including its antecedents and causes, now that higher education and its transformation has become a central topic at both Hungarian and European levels. It revives the main stages of the process with the help of relevant literature and international documents adopted at the meetings of the Ministers of Higher Education, highlighting the main trends, directions and priorities. It covers the most important higher education organisations in the European Higher Education Area, their establishment, their main tasks, furthermore the efforts made to monitor the process, the results achieved, some current trends and future challenges.

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok adatbázis az országgyűlési képviselettel rendelkező pártokról nyújt tájékoztatást. Az adatok a Magyar Országgyűlés hivatalos oldaláról (http://parlament.hu/) származnak. A Párthierarchia az Országgyűlésben adatbázis a Magyar Országgyűlés frakcióinak elnökeiről és alelnökeiről nyújt tájékoztatást 1990-től kezdődően. A források a Magyar Országgyűlés (http://parlament.hu) hivatalos oldaláról származnak. Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: a képviselő neve (name), párthovatartozása (party affiliation) és a frakció hierarchiájában betöltött pozíciója (party_hierarchy). isztens módon nyomon követhetők.

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az Egyéni választókerületek adatbázis az egyéni választókerületekről nyújt tájékoztatást az 1990 és 2010 közötti időszakról. Az adatok a magyar Nemzeti Választási Iroda hivatalos oldaláról (http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/t0.jsp) származnak. Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: az egyéni választókerület neve (smd_name), az egyéni választókerületi képviselő pártjának neve (party_affilitation) és a magyar települések hivatalos neve (settlement_name).

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az "Interpellációk (1949-2018)" adatbázis az 1949 és 2018 között az Országgyűlésben elhangzott interpellációkról nyújt tájékoztatást. Az adatok a Magyar Országgyűlés hivatalos oldaláról (http://parlament.hu/) származnak.Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: az interpelláció címe (complete_title), az interpelláció beterjesztőjének neve (introducer), az interpelláció beterjesztésének időpontja (date_introduced), az interpellációk közpolitikai tartalma (majortopic és subtopic), a válaszadó neve (respondent) és az Országgyűlés döntése a miniszteri válasz elfogadásáról (passed). Az adatbázis az 1867-1949 között elhangzott interpellációkkal is kiegészül. A "Kérdések (1990-2014)" adatbázis az 1990-2014 elhangzott, az "Írásbeli kérdések (1998-2014)" adatbázis az 1998-2014 között irásban feltett kérdéseket gyűjti össze, később a 2014-2018 között feltett kérdésekkel is kiegészül.

In 1839 after Abdülmecit Sultan coming to the throne advertised a reformative adumbration composed a necssety of expansive political and socio changes (Tanzimat Fermani). The "Islahat Fermani" issued at the beginning of 1856 enforced the right assurance of the non islamic peoples lived int he Empire or enlarged their right. At the second half of the 19th century the statesmen were in Western Europe and the students learning in european schooles had have new acquaitances expedited further all comprehensive reforms, included the initiation of european type education. They were full of trust to build up social sistem will be acceptable for Europe. Than Turkey would have not been at european's mercy nor enemy, foreign int he sight of Western Europe. What the education had been they wanted to change and how that processes were going on, what results and failers happened during that reforms trys to expose this essay.

One of the most important diplomatic debates of the 1990s evolved around the eastern enlargement of the NATO. In the early years of the foreign policy of the Middle-Eastern countries by now free from soviet influence one major issue was to adapt themselves to the post-cold war world order. All of the countries involved – the Czech Republic, Poland and Hungary in the first round – soon realized that their only option was to get integrated into the western organizations, to NATO in particular. The leading politicians of this organization had their doubts about these countries' capability to adapt to the already developed system of the organization. This is mainly illustrated by the fact that until the middle of the decade there was a lack of real commitment to the enlargement of the alliance. The PfP document of January 1994 may be regarded as a breakthrough. The diplomacy of Moscow became more and more dismissive as to the idea of the eastern enlargement of the NATO. Within a few months an attitude that regarded Russia joining the NATO as a possible perspective gave way to the total rejection of the enlargement. This study aims at exploring the determining points of this debate mainly in the light of the most important documents. ; One of the most important diplomatic debates of the 1990s evolved around the eastern enlargement of the NATO. In the early years of the foreign policy of the Middle-Eastern countries by now free from soviet influence one major issue was to adapt themselves to the post-cold war world order. All of the countries involved – the Czech Republic, Poland and Hungary in the first round – soon realized that their only option was to get integrated into the western organizations, to NATO in particular. The leading politicians of this organization had their doubts about these countries' capability to adapt to the already developed system of the organization. This is mainly illustrated by the fact that until the middle of the decade there was a lack of real commitment to the enlargement of the alliance. The PfP document of January 1994 may be regarded as a breakthrough. The diplomacy of Moscow became more and more dismissive as to the idea of the eastern enlargement of the NATO. Within a few months an attitude that regarded Russia joining the NATO as a possible perspective gave way to the total rejection of the enlargement. This study aims at exploring the determining points of this debate mainly in the light of the most important documents.

In the recent decades, the Member States of the European Union have paid more and more attention to the environment and to a more efficient use of renewable energy sources to gain decent energy security. To tackle these problems, the European Union adopted the Europe 2020 strategy in March 2010, which wants to create more a resource-efficient, more competitive and greener Europe until 2020 on the basis of knowledge and innovation. In the strategy the EU undertake the obligation to fulfill the 20/20/20 goals in the field of energy policy. However, to do this multi-trillion forints and profitable investments are needed over several years, which neither the civil society nor the state cannot accomplish from their own resources, thus grants are necessary to fulfill the objectives. In the present article we intend to show that in the 2014-2020 period of EU development from which operative programs for which goals and what intensity of support will help to fulfill the main objectives of the Europe 2020 strategy. In this study we investigate whether EU funds and supplemental national co-financing are expected or not, and what kind of projects can be supported.

A kutatás az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom problémájával foglalkozott. A kutatás keretében többek között készült egy reprezentatív adatfelvétel a rendőrségbe és a bíróságba vetett bizalom kérdéskörében és egy média tartalomelemzés. Válogatott magyar sajtótermékek bűncselekményekre, illetve a büntető-igazságszolgáltatás intézményeinek, elveinek médiaprezentációjára vonatkozó tartalmának numerikus és szöveges kódolása történt meg.

This article considers the relationship between centralised, exogenous institutions and the embedded, endogenous institutions of rural governance in Europe through an examination of the evaluation procedures of the European LEADER programme. LEADER is presented in the literature as progressive in terms of innovation and stakeholder engagement. Yet, while the planning and management of LEADER embraces heterogeneity and participation, programmatic evaluation is centralised and is held at arms length from the delivery organisations. The article reviews previous efforts to improve evaluation in LEADER and considers alternative strategies for evaluation, contrasting LEADER practice with participatory evaluation methodologies in the wider international context. Can evaluation in itself be valuable as a mode of social learn-ing and hence a driver for endogenous development in rural communities in Europe? The article concludes by examining the challenges in producing a hybrid form of evaluation that accommodates both endogenous and exogenous values.

Mass migration, as it appears in the 21st century, is one of the greatest challenges of our globalized world. The unanswered questions of European Union (EU) immigration policy that emerged over the past few decades have become more pressing than ever. One of these urgent questions is: how can we provide for a developing European economy in an era of demographic decline in a way that it is based on the opportunities opened up by legally regulated forms of migration. A second question is: how can the EU ensure the safety of the newly arriving people in need and, at the same time, keep away illegal migrants and eliminate criminal activities related to migration. The European Union is destined to spread the principles of peace and unconditional respect for human rights not only within its own borders, but also on a global scale, when engaging in international affairs. In addition to observing human rights, however, the EU must also take into account all security considerations that are pertinent in guaranteeing the free movement of its citizens within the Member States.

Central Europe means different political, economic, cultural, geopolitical and a "regional security community" contents in relation to my topic. Nowadays, this region, the "Central Europe" region primarily means the V-4 cooperation and the very important role and initiatives of the region in the EU. The V-4 cooperation, which was established in 1991, can be conceived as an attempt at creating a special form, as a mechanism and sub-stance to the political dimension of this region. The four members of the special mechanism are trying to get closer to one another by relying on solidarity with each other. The V-4 cooperation is based on the common history of the participating countries and close similarities between their recent transformation processes. Such resemblances explain the V4 structure's success, including parallel navigation in the problems of European Union and NATO accession. In the absence of permanent institutions [except the International Visegrad Fund (IVF)], the dimension and ambitions of the V-4 cooperation depends on the political objective of the governments and direct security environment, which impacts on these countries.

During the past centuries many great philosophers and statesmen dreamt about the possible constitutional scope of exceeding Europe's political division and fulfilling the unified/united Europe. Most conceptions outlined the practical realization at a supranational level, although in the last decades there has been a greater emphasis on the sub-national (regional, micro-regional) level or else the "multi-level" Europe. Considering its scientific importance there has been less mention of the importance of the local, regional networks, however, their functionality –in the form of sister town connections –has been experienced by many towns in Hungary. In my thesis I intended to shed light on the fact that the sistertown connections –if being able to overstep the mayors and the local authorities' protocol meetings -and it can be the pledge of their viability, take a prominent part in framing the "bottom up" Europe. The personal, civil relationships, the common interests and the solutions to collective problems may all lead to a continuity in the increasingly "multigeared" European integration. In order to present the subject matter I selected the analysis of sister town connections related to the county town, Zalaegerszeg. My research questions were as follows: to what extent the sister town connection of Zalaegerszeg has changed in terms of geographical and content orientation, what elements of networking, independent from any political orientation, have been used, how the intensity fluctuation of the connections can be explained. The conclusion of my research is that the citizens, the civil organisations and the local authority of Zalaegerszeg, whose number of sister towns –fourteen –is greater than the Hungarian average, build their sister town connections in a conscious way, meanwhile integrating them functionally and successfully at a local level into the network of international connections.