Suchergebnisse

Valamennyi tagállamra azonos szabályok vonatkoztak az európai integráció Maastricht előtti unitárius szerkezetében. Többsebességű integráció lehetséges a Gazdasági és Monetáris Unió rendszerében: különféle kormányzási modellek, bonyolult intézményi feltételek állnak fenn. Milyen változásokat hozhatna az "európai gazdasági kormányzás", illetve a "teljes" gazdasági unió kiépítése az EU intézményi szerkezetében? Hogyan alakulna e körülmények között az euróövezetbe tartozó, illetve az abból kimaradó tagállamok helyzete? Milyen eltérések lehetnek az egyes tagállamok között az uniós szabályok alkalmazásában? Milyen szerepet tölthet be a megerősített együttműködés a tagállamok szűkebb csoportjának mélyebb integrációjában? Hogyan alakulhat a mediterrán periféria, illetve a közép- és kelet-európai "új tagállamok" pozíciója? Többek között a fenti kérdésekre is választ kapunk a kötetben. = All member states were subject to the same rules in the pre-Maastricht unitary structure of European integration. Multi-speed integration is possible in the Economic and Monetary Union system: different governance models, complex institutional conditions. What changes could the construction of a "European economic governance" or a " full" economic union bring to the institutional structure of the EU? How would the situation of Member States in and out of the euro area evolve under these circumstances? What differences might there be between Member States in the application of EU rules? What role could enhanced cooperation play in the deeper integration of a narrower group of Member States? How might the position of the Mediterranean periphery and the "new Member States" of Central and Eastern Europe evolve? Among other things, these questions are answered in this volume.

The agricultural and rural development policies of the European Union come/came across constant changes, becoming one of the newest stages of structural and economic problems the joining of the new member states. A new process has been initiated with Agenda 2000 and Agenda 2000+ in the Union due to which the establishment of the so called multifunctional agricultural model became a priority for the EU15 and later on the EU25. This model, separating agrarian and rural development introducing a two pillar finance system, wishes to react on the European challenges of the new millennium on the fields of agriculture and rural development. It is a basic need of Hungary to acquire as fast as possible the methods of the Union in order to receive regional grants, create adequate institutional background, projects and programmes involving more actively the rural population into the accomplishment of development plans. ; Az Európai Unió agrár- és vidékfejlesztési politikái folyamatos változásokon mentek-mennek keresztül, melynek egyik legújabb állomásává a csatlakozni kívánó országok felvétele és az azzal járó strukturális és gazdasági problémák megjelenése vált. Az AGENDA 2000-rel, majd az AGENDA 2000+-al egy újabb folyamat indult meg az Unióban melynek eredményeként az ún. többfunkciós agrármodell kiépítése lett az első számú cél a 15-ök és 2004-től a 25-ök Európájában. Ez a modell az agrár- és vidékfejlesztést kettéválasztva kétpilléres finanszírozási rendszert vezetve be kíván az új évezred európai kihívásaira reagálni a mezőgazdaság s a vidékfejlesztés terén. Hazánk alapvető érdeke, hogy minél gyorsabban sajátítsa el az Unióban használatos regionális támogatásokért folytatott módszereket, megfelelő intézményhátteret, pályázatokat és programokat hozva létre, ezáltal mind aktívabban vonva be a vidéki lakosságot is a tervek megvalósításában.

A publikáció felhívja a figyelmet a világgazdaságban létező gazdasági erőközpontok és a hozzájuk kapcsolódó peremterületek gazdasági szimbiózisának működési mechanizmusára. A centrum-periféria modellek segítségével mutatja be a gazdasági központok és perifériáik kapcsolatát, elemezi e régiók fejlődéséhez vezető okokat, az egymáshoz kötődő gazdasági kapcsolataikat. A cikk az Európai Unió központjának és perifériájának fejlődésére összpontosít, megvizsgálva e régiók gazdasági fejlődésének történelmi hátterét, hangsúlyozva az ipari forradalom jelentőségét Nyugat-Európában. A tanulmány kitér a német migrációs politika bemutatására a II. világháború végétől napjainkig. Elemezi a német statisztikai hivatal adatait, és bemutatja a Németországban élő külföldi népesség számának és arányának változását a 20. század második felében. A német migrációs politika ismertetése során a bevándorlási szabályok enyhítésének változását vizsgálja kitérve a 2015-ös migrációs válság hatásaira. A cikk bemutatja a német kormány előtt álló kihívásokat és a bevándorlók beilleszkedésének nehézségeit, a külföldi állampolgárok németországi kulturális hátterét, az egyes nemzetiségek számát és arányát a német társadalomban. A kiadvány a közép-európai államok gazdasági együttműködési rendszerén keresztül meghatározza a közép-európai feldolgozóipari központ államait és gazdasági szerepét az Európai Unióban, valamint rávilágít, hogy Németország a közép-európai régió gazdasági központja, amely beruházásai és termelési kapacitásainak bővítése révén meghatározza a visegrádi országok gazdasági fejlődését, és egy sajátos gazdasági centrum periféria kapcsolatrendszer kiépítéséhez vezet. The center-periphery models show the relationship between the economic centers and its periphery in the geographical area, analyze the reasons leading to the development and development of these regions and illustrate their economic relations with each other. The publication focuses on the development of the center and periphery of the European Union, examining the historical background of the economic development of these regions, emphasizing the importance of the industrial revolution in Western Europe. The aim of the study is to present the German migration policy from the end of the World War II to the present. It analyzes the data of the German statistical office and shows the changing of the number and proportion of foreign population living in Germany in the second half of the 20th century. During the presentation of the German migration policy discusses the study the process of easing immigration rules and the migration crisis in 2015. The article presents the challenges faced by the German government and the difficulties of integrating immigrants. It discusses the different cultural backgrounds of foreign citizens in Germany, lists the proportion of each nationality within German society. The publication describes the economic co-operation system of the Central European states and defines the states and economic role of the Central European manufacturing core in the European Union. The publication states that Germany is the economic center of the Central European region, which also determines the economic development of the Visegrad countrys by introducing production capacities.

"One of the most important issues in the design of national work injury compensation systems is how the two main possible routes of liability relate: on the one hand, the non-tort compensation (social security) model and, on the other, the tort compensation (employers' liability under civil or labour law) model.
In the Hungarian system of accident compensation in labour law, the employee is primarily entitled to certain benefits within the framework of social insurance and may claim damages in excess of this in damages lawsuits.
Employers' liability schemes can be supplemented by voluntary liability insurance solutions. Liability insurance contracts protect both parties: employers are protected against unplanned payments, possibly large amounts of compensation, and the outcome of potentially unpredictable compensation lawsuits, while it means guaranteed coverage for the employee in case of damage.
The introduction of compulsory liability insurance for employers is an issue that arises from time to time. In some countries, employers are required to take out liability insurance, such as the United Kingdom, Germany, France, and Austria. In insurance-based models, the route of compensation plays a marginal role. In Hungary, the penetration of liability insurance is low; however, there is currently no legislative intention to make liability insurance more extensive or mandatory for employers.
In general, however, there is no universal model for accident compensation in labour law. There is no such benchmark at the European Union level either, and it can be said that there is no explicit intention to fully harmonize Member State regulations.
In this study, I examine the consequences of the mandatory or wider application of liability insurance, the regulatory concepts that exist, and the role that the European Union plays in regulating the issue."

Hungary is an extremely poor state in terms of energy resources; the energy policy of the country and the structure of energy resources used have been and are determined by the energy import dependence. After WWII, it could obtain its increased demand necessary to its extensive energyintensive industry established based on the Soviet model almost entirely from the Soviet Union. Hungary, just like other Central-European countries, tried to decrease its unilateral dependence on energy import linked to Russia through several measures in the past 25 years but these efforts achieved partial success only; the Russian energy import dependence of Hungary and of a large part of Central-Europe remained till the present days. The 'National Energy Strategy 2030' developed on the basis of the guideline, adopted in 2011, specified insurance of long-term sustainability, security and economic competitiveness as primary objective of the Hungarian energy policy. The Government intends to guarantee security of supply, to enforce environmental considerations and depending on the options of the country, to stand up for solving global problems through implementation of the strategy. The strategy intends to achieve the termination of the electricity import balance of the country until 2030 by this 'Nuclear-Coal-Green' scenario based on these three pillars.