Suchergebnisse

Az oktatási feltételekhez kötött transzferek (FKT) olyan készpénztámogatások, amelyeket a szülőknek (esetenként közvetlenül a gyermeknek) fizetnek ki abban az esetben, ha a tanköteles korú gyermek rendszeresen iskolába jár. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, felfüggesztik a támogatás további folyósítását, vagy utólag vissza kell azt fizetni. Az FKT támogatások általános célja a gyermekek iskolai részvételének növelése, a közoktatásban töltött évek meghosszabbítása, illetve a korai iskolaelhagyók és tartós hiányzók számának mérséklése. Disszertációm az Európai jóléti politikákban még viszonylag újdonságnak számító oktatási feltételekhez kötött készpénztranszferek kialakulásával, a kontinensen történő elterjedésével és működésének sajátosságaival foglalkozik. A kutatás alapja a TÁRKI Európai Bizottság megbízásából végzett, európai FKT-k hatásaival foglalkozó vizsgálata, amelyben az intézet külsős munkatársaként vettem részt. Dolgozatom első kérdése, hogy: Milyen szerepe volt a nemzetközi gazdasági szervezeteknek az európai FKT-k megjelenésében? Következő kérdésem: Milyen szerepe volt a helyi döntéshozóknak és a társadalmi akaratnak az FKT-k bevezetésében? Szintén fontos kérdés, hogy: Mely társadalmi csoportok a programok szankcióinak elsődleges elszenvedői?, illetve: Hogyan változnak a vizsgált országok egyes oktatási mutatói a feltételekhez kötött támogatások bevezetését követően?. A kérdések megválaszolása érdekében három EU tagállam oktatási feltételhez kötött transzferéről készítettem esettanulmányt: a magyarországi iskoláztatási támogatásról, a bolgár gyermeknevelési támogatásról, illetve a Belgium Flamand tartományában működő iskoláztatási támogatásról. Kutatásom során részletesen elemeztem a programokat érintő szakpolitikai dokumentumokat (nemzeti és nemzetközi stratégiák, akciótervek, jogszabályok, publikációk, stb.), továbbá kvalitatív interjúkat készítettem az FKT-kal foglalkozó kormányzati és civil szakemberekkel mindhárom országban. Vizsgálatomból kiderült, hogy noha a feltételes transzferek bevezetése nem hozható közvetlen összefüggésbe a nemzetközi szervezetek (Európai Unió, Világbank, IMF) elvárásaival, ezen szervezetek tagállami jóléti politikákra gyakorolt nyomása igen jelentős. A helyi döntéshozók és a vizsgált országok közvéleménye – különösen a kelet-európai országokban –igen jelentős mértékben támogatják a pénzbeli támogatások oktatási feltételekhez kötését. Kutatásom tanulsága szerint az FKT szankciói elsősorban az egyébként is hátrányos szociális helyzetű csoportokat sújtják, különös tekintettel a szegényekre, az etnikai kisebbségekre és az elmaradott területek lakosaira. Eredményeim alapján, a disszertációban vizsgált FKT-k csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem képesek a gyermekek korai iskola-elhagyásának és hiányzásának országos mutatóit javítani, valamint a gyermekeket hosszabb ideig az iskolapadban tartani.