Suchergebnisse

In recent decades, the United States has increasingly used the means of economic warfare in its geopolitical struggles. Among these instruments – in addition to the financial markets – it most often launches geoeconomic attacks in the oil market against its geopolitical adversaries. The United States can cause significant economic damage both for oil exporter (eg. Iran, Venezuela) and oil importer (eg. Cuba, North Korea) countries by restricting their access to oil markets.This paper analyzes the economic warfare in the oil market between the United States and Iran, Russia, and North Korea. Through these examples this paper demonstrates how the United States organizes and executes geoeconomic attacks in the oil market and how it handles country-specific problems. The United States has the means to organize broad international coalition alongside the oil market sanctions – even in the lack of UN Security Council resolutions.United Nations has decided on a number of economic sanctions against Iran because of its nuclear program. These sanctions reduced the supply in the world oil market and resulted in about 10-20% price increase, while Iran – despite of the sanctions – found the way to sell significant amount of oil, mainly to China and India.Russia is a member of the UN Security Council, so no UN sanctions can be imposed on it, nevertheless the United States and its allies launched a geoeconomics assault against Russia after the annexation of the Crimea. Russia was prepared for these economic sanctions and could effectively reduce the negative effects on its oil export, which could even increase after the western sanctions. North Korea is under UN sanctions since 2006 because of its nuclear program. The sanctions refer to oil and oil products as well, but has no significant effect on world oil market and oil price, because North Korea is a relatively small country with low oil consumption.North Korea is suffering a huge economic burden due to severe restrictions and its only way to circumvent the embargo – according to American accusations – is to smuggle some oil from China and Russia. ; In recent decades, the United States has increasingly used the means of economic warfare in its geopolitical struggles. Among these instruments – in addition to the financial markets – it most often launches geoeconomic attacks in the oil market against its geopolitical adversaries. The United States can cause significant economic damage both for oil exporter (eg. Iran, Venezuela) and oil importer (eg. Cuba, North Korea) countries by restricting their access to oil markets.This paper analyzes the economic warfare in the oil market between the United States and Iran, Russia, and North Korea. Through these examples this paper demonstrates how the United States organizes and executes geoeconomic attacks in the oil market and how it handles country-specific problems. The United States has the means to organize broad international coalition alongside the oil market sanctions – even in the lack of UN Security Council resolutions.United Nations has decided on a number of economic sanctions against Iran because of its nuclear program. These sanctions reduced the supply in the world oil market and resulted in about 10-20% price increase, while Iran – despite of the sanctions – found the way to sell significant amount of oil, mainly to China and India.Russia is a member of the UN Security Council, so no UN sanctions can be imposed on it, nevertheless the United States and its allies launched a geoeconomics assault against Russia after the annexation of the Crimea. Russia was prepared for these economic sanctions and could effectively reduce the negative effects on its oil export, which could even increase after the western sanctions. North Korea is under UN sanctions since 2006 because of its nuclear program. The sanctions refer to oil and oil products as well, but has no significant effect on world oil market and oil price, because North Korea is a relatively small country with low oil consumption.North Korea is suffering a huge economic burden due to severe restrictions and its only way to circumvent the embargo – according to American accusations – is to smuggle some oil from China and Russia.

During the past centuries many great philosophers and statesmen dreamt about the possible constitutional scope of exceeding Europe's political division and fulfilling the unified/united Europe. Most conceptions outlined the practical realization at a supranational level, although in the last decades there has been a greater emphasis on the sub-national (regional, micro-regional) level or else the "multi-level" Europe. Considering its scientific importance there has been less mention of the importance of the local, regional networks, however, their functionality –in the form of sister town connections –has been experienced by many towns in Hungary. In my thesis I intended to shed light on the fact that the sistertown connections –if being able to overstep the mayors and the local authorities' protocol meetings -and it can be the pledge of their viability, take a prominent part in framing the "bottom up" Europe. The personal, civil relationships, the common interests and the solutions to collective problems may all lead to a continuity in the increasingly "multigeared" European integration. In order to present the subject matter I selected the analysis of sister town connections related to the county town, Zalaegerszeg. My research questions were as follows: to what extent the sister town connection of Zalaegerszeg has changed in terms of geographical and content orientation, what elements of networking, independent from any political orientation, have been used, how the intensity fluctuation of the connections can be explained. The conclusion of my research is that the citizens, the civil organisations and the local authority of Zalaegerszeg, whose number of sister towns –fourteen –is greater than the Hungarian average, build their sister town connections in a conscious way, meanwhile integrating them functionally and successfully at a local level into the network of international connections.

Der Artikel beschäftigt sich mit der Lage der ungarischen Minderheiten in den Nachbarländern Ungarns. Die Problematik der Loyalität einerseits zu dem Staat dessen Bürger sie sind und andererseits zu ihrem Mutterland wird erörtert. Die Außenpolitik Ungarns in Bezug auf die Minderheitenfrage wird ebenfalls behandelt. (SOI-Gal)

A doktori dolgozat központi kutatási kérdése a következőképpen határozható meg: miként érvényesül az azonos nemű párok elismerésére vonatkozó normatív egyenlőségi követelmény Magyarországon? A disszertáció az azonos nemű párok elismerését és az egyenlő házasság kérdését szociológiai, jogi és történeti szempontok alapján vizsgálja. A disszertáció öt fejezetből áll. A bevezetés meghatározza a disszertáció kereteit. A második fejezet azt vizsgálja, hogy mi a házasság és hogy a házasság jointézménye miként hozható összhangba az egyenlőség normatív követelményével. A dolgozat a Martha C. Nussbaum által képviselt képességszemléletű felfogás (a házasság jogi és expresszív aspektusai) és a kantiánus alapú dworkini egyenlőségfelfogás (egyenlően és egyenlőként kezelés követelménye) alapján határozza meg az irányadó egyenlőségi mércét. Ez az egyenlőségi mérce szolgál alapul ahhoz, hogy a harmadik és a negyedi fejezet elemezze és értékelje a releváns nemzetközi emberi jog dokumnetumokból, illetve európai bírósági döntésekből (az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága) következ őnemzetközi kötelezettségeket, valamint a magyarországi jogfejlődést. A konklúzió összefoglalja a kutatás eredményeit. A disszertáció különböző módszertani megközelítéseket ötvöz annak érdekében, hogy átfogó képet adjon a kutatási kérdésről: egyrészt jogi szempontból normatív elemző, másrészt diskurzív, hamradrészt empirikus.

The foundation for a national economy's positioning and strengthening in global competition is the permanent support of its innovation and research and development activities. Of this, R&D funding is of paramount importance, which is directly or indirectly one of the most important tools for increasing corporate competitiveness. The study examines trends in domestic R&D expenditures over the past one and a half decades. It focuses on the extent to which the financial crisis has affected the amount of funding resources and their structure. From an international comparison, Hungary and the European Union spend much less on research and development thant hose in the global competition. The impact of the crisis is reflected in the decline in the growth dynamics of R&D expenditures, but it has not been solved solely as a result of the crisis. Changes in the domestic structure of expenditures in recent years are encouraging and are in sync with the change in attitude that is considered desirable in R&D funding. However, from trends in data from recent years, it becomes apparent that neither Hungary nor the European Union will achieve the 1.8 and 3.0 per cent of GDP R&D spending by 2020. ; A nemzetgazdaság globális versenyben való helytállásának és erősödésének alapja az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységének permanens támogatása. Ebből kiemelkedőjelentőséggel bír a kutatás-fejlesztés, annak finanszírozása, ami közvetlenül vagy közvetetten a vállalati versenyképesség növelésének egyik legfontosabb eszköze. A tanulmány megvizsgálja a hazai K+F ráfordításainak elmúlt másfél évtizedben végbement alakulását, annak tendenciáit.Kiemelten vizsgálja azt, hogy a pénzügyi válság mennyiben befolyásolta a finanszírozó források összegét és azok struktúráját. A nemzetközi összehasonlításból kiderül, hogy Magyarország és az Európai Unió is lényegesen kevesebbet költ kutatás-fejlesztésre, mint a globális versenyben élenjáró országok. A válság hatása megnyilvánul a K+F ráfordítások növekedési dinamikájának mérséklődésében, de az nem kizárólag a krízis következményeként lanyhult. A ráfordítások hazai szerkezetében az utóbbi években bekövetkezett arányváltozások biztatóak, szinkronban vannak a K+F finanszírozásában kívánatosnak tartott szemléletváltozással. Az utóbbi évek adatainak tendenciáiból azonban nyilvánvalóvá válik, hogy sem Magyarország, sem pedig az Európai Unió neméri el a 2020-ra kitűzött kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez mért 1,8, illetve 3,0 százalékos arányát.