Suchergebnisse

University of Debrecen, Centre for Agricultural Sciences and Engineering, Faculty of Applied Economics and Rural Development H-4032 Debrecen, Böszörményi str. 138. Today ICT (Information and Telecommunication Technologies) has an essential role in some sectors of the economy. Its development has sped up so much that if somebody is not able to follow this development there is no chance in the economy. It is effectual on both micro and national economic level. A nation's elementary interest is to make the opportunity to recourse of the more developed ICT, on micro level the enterprises' interest is to take advantage of it. Furthermore the knowledge-based society comes to the front more and more, because it is a national economic aim, so without reference to conditions ICT is must at everybody's disposal. So, it has to be available in a little village, as much as a city. If a country can build a suitable infrastructure for the population, it has a huge benefit on international markets and in competitiveness. But in order for the construction of an infrastructure, the first is to ensure the financial sources. EU offers many opportunities on calls for proposals with this object and the most important thing, that we can make the best of it. ICT infrastructure development has been realised on many settlements in Hungary, but not always on the most suitable places. In my opinion, an indicator system would be worthy to develop, by which it would be possible to specify where the development of ICT infrastructure is reasonable – where the use of development funds will be most efficient. Currently applied indicators are deform, they do not reflect the real regional situation, because these had not been worked out to our environmental conditions, but are suitable for only at macro-level, for uniform international comparison, and do not consider many things. Naturally, these are suitable for making international rankings, although such an indicator system would be useful, which shows the development of our own country, at regional level too. ; Az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) ma már a gazdaság valamennyi szektorában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A fejlődésük annyira felgyorsult, hogy ha valaki nem képes ezt a fejlődést követni, nincs esélye a gazdaságban. Ez mind mikro, mind pedig nemzetgazdasági szintre érvényes. Egy nemzetnek alapvető érdeke, hogy megteremtse a lehetőséget a minél fejlettebb IKT igénybevételére, mikro szinten pedig a vállalkozásoknak érdeke, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek. Továbbá egyre jobban előtérbe kerül a tudásalapú társadalom, mint nemzetgazdasági célkitűzés, azaz mindenki számára rendelkezésre kell hogy álljanak e technológiák körülményektől függetlenül. Azaz egy kis faluban ugyanúgy jelen kell lennie, mint egy nagyvárosban. Ha egy ország megfelelő IKT infrastruktúrát képes megteremteni a lakosság számára, akkor óriási előnye van a nemzetközi piacokon, és versenyképességben. Azonban infrastruktúra létesítéséhez az első a pénzügyi források biztosítása. Az EU nagyon sok pályázati lehetőséget kínál ilyen beruházások céljára, és a legfontosabb, hogy tudjunk a lehetőséggel élni. Magyarországon is rengeteg településen történt IKT infrastruktúra kiépítés, azonban nem mindig a legmegfelelőbb helyen. A fejlesztési források minél hatékonyabb felhasználása érdekében véleményem szerint olyan mutatószámrendszert lenne érdemes kidolgozni, amely alapján pontosabban lehetne meghatározni, hogy hol érdemes fejleszteni, hol hasznosulnak legjobban a fejlesztési források. A jelenleg alkalmazott különböző külföldön kidolgozott indexek torzítanak, nem tükrözik a valós regionális helyzetet, hiszen nem a saját környezeti feltételeinkhez alakították ki őket, hanem makroszintű, egységes nemzetközi összehasonlításra fejlesztették, és ezért sok mindent nem vesz figyelembe. Ezek természetesen nemzetközi rangsor készítésére nagyon is alkalmasak, de mindenképpen hasznos lenne egy olyan mutatószámrendszer, amely a saját országunk tényleges fejlettségét mutatja, régiós szinten is.

To solve ecological problems the contribution of international organizations, national governments, civil organizations, companies,academic researchers, and individuals is required. The unsustainable buyer, consumer and user patterns have to be changed.Fortunately, nowadays there are more and more efforts on the part of consumers, according to the results of consumer researches ecologicalconsciousness of consumers is ascendant over the world. The ecologically conscious consumer segment persistently rises, andthis segment can be featured accurately not by demographic, but by psychographic variables. Individuals have several opportunitiesto lower own environment use, one form of it is proenvironmental purchasing behaviour (Buy eco-labelled products, organic food orenergy-efficient household appliances, refuse animal tested cosmetics, disposable products and plastic bags, etc.). According to ourresearch, the Hungarian population have positive general environmental attitudes and can be divided into five clusters: Neglectfultownspeople, Environment sensitive people, Distance-keeping inquirers, Doubters, and Responsibility-taking countrymen. Hungarianpeople are not environmentally conscious in their purchases. In demographics gender, age and education have a weak or possibly amedium, property status and residence has a strong, significant influence. Positive attitudes increase while negative attitudes decreasethe possibilities of such activities. ; To solve ecological problems the contribution of international organizations, national governments, civil organizations, companies,academic researchers, and individuals is required. The unsustainable buyer, consumer and user patterns have to be changed.Fortunately, nowadays there are more and more efforts on the part of consumers, according to the results of consumer researches ecologicalconsciousness of consumers is ascendant over the world. The ecologically conscious consumer segment persistently rises, andthis segment can be featured accurately not by demographic, but by psychographic variables. Individuals have several opportunitiesto lower own environment use, one form of it is proenvironmental purchasing behaviour (Buy eco-labelled products, organic food orenergy-efficient household appliances, refuse animal tested cosmetics, disposable products and plastic bags, etc.). According to ourresearch, the Hungarian population have positive general environmental attitudes and can be divided into five clusters: Neglectfultownspeople, Environment sensitive people, Distance-keeping inquirers, Doubters, and Responsibility-taking countrymen. Hungarianpeople are not environmentally conscious in their purchases. In demographics gender, age and education have a weak or possibly amedium, property status and residence has a strong, significant influence. Positive attitudes increase while negative attitudes decreasethe possibilities of such activities.

The main guideline of my research was that according to one of the international price comparative studies published by the Hungarian Energy Utility Regulatory Office (henceforth: MEKH) at the beginning of 2017, Hungary's has the lowest price in electric energy consumption and natural gas from the member states of the European Union in recent years. I'd like to introduce in my article the European Union's electricity-energy price changes based on the EUROSTAT databases, and on the data of service providers and regulatory authorities in the member countries. In contrast, I would like to present the examination of natural gas prices on the basis of the specialization databases and to find a correlation with price change. Of course, for the sake of clarity, I look at the primary energy needs of the world and the European Union, the fossil fuels and the electricity consumption amounts of fossil fuels. I also consider, to the analyze import and export, because one of the reasons for energy dependency can be the inadequate energy balance.

Aus europäischer Sicht

A doktori értekezés a nemzeti és etnikai kisebbségek országos parlamenti képviseletének kérdését járja körül, és azt kutatja, hogy a parlamenti képviselet biztosítása együtt jár-e a multikulturalizmus elméletéből következő egyéb követelmények teljesülésével, nevezetesen kulturális jogok és antidiszkriminációs intézkedések biztosításával. A kutatás tehát a multikulturalizmus és a képviseletelmélet szakirodalmi kontextusában elemzi 11 kelet- és kelet-közép-európai ország nemzeti és etnikai kisebbségeinek parlamenti képviseletét. A dolgozat elméleti megközelítése a multikulturalizmus definíciós kérdéseinek vizsgálata mellett elsősorban a nemzetiségi képviselet szükségességével és megvalósulási lehetőségeivel foglalkozik. A kutatás két fő módszerre épül. Első részében a vizsgált országok releváns intézményeinek vizsgálatához, a jogszabályban rögzített elemeken túl, a vonatkozó nemzetközi egyezmények monitorozási mechanizmusai kapcsán született jelentéseket elemzem. Így a kisebbségi képviseletet biztosító intézményeket a képviselet lehetséges minőségének szempontjából értékelem. Ugyanakkor elemzésem nem csak a különleges jogokra korlátozódik, a nemzetiségi pártok általi képviselet is az értékelés részét képezi. A kutatás második részében a parlamenti képviselet és egyéb jogosultságok közötti összefüggést, ezek együtt járását vizsgálja a dolgozat. Ehhez a jól ismert MPI index újragondolásával megalkottam a Kisebbségi Jogi Indexet, ami összesen 12 elemet foglal magába. A KJI index a nemzetiségeknek biztosított politikai jogokat, kulturális jogokat és antidiszkriminációs intézkedéseket értékel 9 fokú skálán. Nemzeti kisebbségségekkel foglalkozó szakértőket kértem arra, hogy egy kérdőíven, az általam alkotott pontozási szabályoknak megfelelően értékeljék az adott országot. Összesen több mint 100, minden országból legalább 6 kitöltés érkezett. A kutatás eredményei kapcsán arra lehet rávilágítani, hogy azokban az országokban, ahol a parlamenti képviselet magas pontszámmal értékelhető, ott egyéb jogosultságok terén is ...