Suchergebnisse

The aim of this article is an analysis of the Iranian policy towards the region of Western Balkans, mainly the state of Bosnia and Herzegovina, since the early 1990s until present days. The security and political dimensions of mutual relation between Iran and Bosnia and Herzegovina are examined. This country has been on the focus of Iranian foreign policy for decades. The article maps Iranian political, religious and cultural activities in the country during and after the civil war. One of the main outcomes of the text is the analysis of stagnation, and we might say even fall of Iranian influence in the region caused by changing of the international atmosphere, Iranian regime itself and the decline of Iranian money flow to Bosnia and Herzegovina caused by problematic economic situation in the Islamic Republic suffering the lack of sources.

Considering the recent series of events and intensified diplomatic and economic relations, many experts envisage a new Cold War between the two superpowers of the twenty-first century. Although the Chinese-American relationship over the last half-century has experienced some great moments, it has mostly been characterised by less amicable or even hostile attitudes, as well as economically volatile competition. The pragmatic realist approach and diplomatic appeasement of the 1970s and 1980s served mutual interests for the two countries against their common foe, the Soviet Union. Nevertheless, concerning their political values and visions, the democratic US and the Marxist-Maoist People's Republic of China have proven to be two irreconcilable political and social experiments, worlds apart from each other's spheres and paradigms. Within the context of the drastically altered global political milieu of the new millennium, the two great powers have manoeuvred themselves into heated confrontational positions over the last decade, not even excluding the possibility of a severe clash of interests in the future.

Food security for the world's growing population is one of the biggest challenges of the future due to resource constraints and global climate change. Fish and other aquatic foods can play a prominent role in the food supply, especially as the ecological footprint of aquaculture is smaller than that of other food production systems. Although the production of marine aquaculture shows an increasing trend, freshwater aquaculture remains dominant in world aquaculture production, especially in developing countries. The resilience of developing countries to the future challenges in food production is very low, so many international projects are trying to improve the situation. Laos is one of the least developed countries of the world, where aquaculture plays an important role in fish supply and employment. In Laos, several international projects are addressed to develop the agricultural economy and food supply, but Hungary is one of the largest donors in this field, given the traditional agricultural relations and strategic cooperation between the two countries. Although the abundance of aquatic resources provides a good opportunity for the development of fisheries and aquaculture in Laos, the growth of the fishery sector is hampered by several factors. These include the lack of good quality stocking material and fish feed, the underdeveloped infrastructure and institutional system, funding problems and weak human resources. The main purpose of the tied aid loans provided by the Hungarian government to Laos is to improve food safety and food security. The development of the fish value chain plays an important role in these programs, which can be considered as a good example even on international level. Hungarian projects also help Hungarian institutions and small and medium-sized enterprises to strengthen their presence in Southeast Asia, that is a region of the world where economy is developing in a dynamic way. ; A világ növekvő népességének élelmiszerellátása a jövő egyik nagy kihívása tekintettel az erőforrások szűkösségére és a globális klímaváltozásra. A hal és más vízi élelmiszerek kiemelkedő szerepet játszhatnak az élelmiszerellátásban különös tekintettel arra, hogy az akvakultúra ökológiai lábnyoma lényegesen kisebb, mint más élelmiszertermelő rendszereké. Bár a tengeri akvakultúra termelése növekvő tendenciát mutat, a világ akvakultúra termelésében meghatározó marad az édesvízi élőlények termelése, különösen a fejlődő országokban. A világ szegényebb országai élelmiszertermelésének a jövőbeni kihívásokkal szembeni ellenállóképessége igen gyenge, ezért számos nemzetközi projekt próbál a helyzeten javítani. A világ legfejletlenebb országai közé tartozik Laosz, ahol az akvakultúrának fontos szerepe van a halellátásban és a foglalkoztatásban. Laoszban több nemzetközi projekt segíti az agrárgazdaság és az élelmiszerellátás fejlesztését, azonban Magyarország az egyik legnagyobb donor e területen, tekintettel a két ország közötti hagyományos agrár kapcsolatokra és a stratégiai együttműködésre. Laoszban a gazdag vízi erőforrások jó lehetőséget biztosítanak a halászat és az akvakultúra fejlesztésére, azonban a lehetőségek kihasználását számos tényező nehezíti. Olyanok, mint például a minőségi ivadék- és takarmányellátás hiánya, a fejletlen infrastruktúra és intézményrendszer, a finanszírozási problémák, illetve a képzett munkaerő hiánya. A magyar kormány által Laosz számára biztosított kötött segélyhitelek kiemelt célja az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerellátás biztonságának javítása. E programokban a hal értéklánc fejlesztésének fontos szerepe van, amely nemzetközileg is példaértékű. A magyar projektek segítik azt is, hogy magyar intézmények, illetve kis- és közepes vállalkozások erősíthetik jelenlétüket Délkelet Ázsiában, amelyik a világ egy gazdaságilag dinamikusan fejlődő régiója.

The concept of territorial cohesion can not be reduced to regional disparities that are based on analyzes on the level of economic relations and of various infrastructures. Interpretation of cohesion between parts and units of European society, rethinking one of the challenges of the future. Increas-ing the value of social cohesion and European responses to demand arising from globalization and geopolitical challenges. The European Union is facing a series of decisions both trans-Atlantic co-operation initiatives and the East, Eurasia challenges with respect. The study presents a novel interpretation of the traditional and the cohesion of the European Union and anticipates resistance to external influences is important to increase, and the importance of new quality requirements. The continuing global economic crisis, international migration and global changes in energy prices are raise awareness of the sensitivity of European Union's economy and society.

This article considers the relationship between centralised, exogenous institutions and the embedded, endogenous institutions of rural governance in Europe through an examination of the evaluation procedures of the European LEADER programme. LEADER is presented in the literature as progressive in terms of innovation and stakeholder engagement. Yet, while the planning and management of LEADER embraces heterogeneity and participation, programmatic evaluation is centralised and is held at arms length from the delivery organisations. The article reviews previous efforts to improve evaluation in LEADER and considers alternative strategies for evaluation, contrasting LEADER practice with participatory evaluation methodologies in the wider international context. Can evaluation in itself be valuable as a mode of social learn-ing and hence a driver for endogenous development in rural communities in Europe? The article concludes by examining the challenges in producing a hybrid form of evaluation that accommodates both endogenous and exogenous values.

In a series of studies I analyze the past and present of Chinese higher education. The topic may be justified by the fact that up to now no comprehensive study has been published in Hungary about the long way China went along from the darkest years of communism to nowadays' education. In this second paper I summarize the four main phenomena of the reforms after the Mao-era: decentralization, marketization, privatization and internationalization. In the frame of decentralization, the external and internal governance of the universities changed resulting in a power shift from the central level to regional and institutional level. Marketization brought about significant change in the funding of higher education: instead of the state private actors pay for education. Privatization let private actors in the higher education arena, while internationalization means opening up China for foreign institutions and students and letting Chinese students to study abroad. I build my analysis on international literature and statistical data.

University of Debrecen, Centre for Agricultural Sciences and Engineering, Faculty of Applied Economics and Rural Development H-4032 Debrecen, Böszörményi str. 138. Today ICT (Information and Telecommunication Technologies) has an essential role in some sectors of the economy. Its development has sped up so much that if somebody is not able to follow this development there is no chance in the economy. It is effectual on both micro and national economic level. A nation's elementary interest is to make the opportunity to recourse of the more developed ICT, on micro level the enterprises' interest is to take advantage of it. Furthermore the knowledge-based society comes to the front more and more, because it is a national economic aim, so without reference to conditions ICT is must at everybody's disposal. So, it has to be available in a little village, as much as a city. If a country can build a suitable infrastructure for the population, it has a huge benefit on international markets and in competitiveness. But in order for the construction of an infrastructure, the first is to ensure the financial sources. EU offers many opportunities on calls for proposals with this object and the most important thing, that we can make the best of it. ICT infrastructure development has been realised on many settlements in Hungary, but not always on the most suitable places. In my opinion, an indicator system would be worthy to develop, by which it would be possible to specify where the development of ICT infrastructure is reasonable – where the use of development funds will be most efficient. Currently applied indicators are deform, they do not reflect the real regional situation, because these had not been worked out to our environmental conditions, but are suitable for only at macro-level, for uniform international comparison, and do not consider many things. Naturally, these are suitable for making international rankings, although such an indicator system would be useful, which shows the development of our own country, at regional level too. ; Az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) ma már a gazdaság valamennyi szektorában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A fejlődésük annyira felgyorsult, hogy ha valaki nem képes ezt a fejlődést követni, nincs esélye a gazdaságban. Ez mind mikro, mind pedig nemzetgazdasági szintre érvényes. Egy nemzetnek alapvető érdeke, hogy megteremtse a lehetőséget a minél fejlettebb IKT igénybevételére, mikro szinten pedig a vállalkozásoknak érdeke, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek. Továbbá egyre jobban előtérbe kerül a tudásalapú társadalom, mint nemzetgazdasági célkitűzés, azaz mindenki számára rendelkezésre kell hogy álljanak e technológiák körülményektől függetlenül. Azaz egy kis faluban ugyanúgy jelen kell lennie, mint egy nagyvárosban. Ha egy ország megfelelő IKT infrastruktúrát képes megteremteni a lakosság számára, akkor óriási előnye van a nemzetközi piacokon, és versenyképességben. Azonban infrastruktúra létesítéséhez az első a pénzügyi források biztosítása. Az EU nagyon sok pályázati lehetőséget kínál ilyen beruházások céljára, és a legfontosabb, hogy tudjunk a lehetőséggel élni. Magyarországon is rengeteg településen történt IKT infrastruktúra kiépítés, azonban nem mindig a legmegfelelőbb helyen. A fejlesztési források minél hatékonyabb felhasználása érdekében véleményem szerint olyan mutatószámrendszert lenne érdemes kidolgozni, amely alapján pontosabban lehetne meghatározni, hogy hol érdemes fejleszteni, hol hasznosulnak legjobban a fejlesztési források. A jelenleg alkalmazott különböző külföldön kidolgozott indexek torzítanak, nem tükrözik a valós regionális helyzetet, hiszen nem a saját környezeti feltételeinkhez alakították ki őket, hanem makroszintű, egységes nemzetközi összehasonlításra fejlesztették, és ezért sok mindent nem vesz figyelembe. Ezek természetesen nemzetközi rangsor készítésére nagyon is alkalmasak, de mindenképpen hasznos lenne egy olyan mutatószámrendszer, amely a saját országunk tényleges fejlettségét mutatja, régiós szinten is.

To solve ecological problems the contribution of international organizations, national governments, civil organizations, companies,academic researchers, and individuals is required. The unsustainable buyer, consumer and user patterns have to be changed.Fortunately, nowadays there are more and more efforts on the part of consumers, according to the results of consumer researches ecologicalconsciousness of consumers is ascendant over the world. The ecologically conscious consumer segment persistently rises, andthis segment can be featured accurately not by demographic, but by psychographic variables. Individuals have several opportunitiesto lower own environment use, one form of it is proenvironmental purchasing behaviour (Buy eco-labelled products, organic food orenergy-efficient household appliances, refuse animal tested cosmetics, disposable products and plastic bags, etc.). According to ourresearch, the Hungarian population have positive general environmental attitudes and can be divided into five clusters: Neglectfultownspeople, Environment sensitive people, Distance-keeping inquirers, Doubters, and Responsibility-taking countrymen. Hungarianpeople are not environmentally conscious in their purchases. In demographics gender, age and education have a weak or possibly amedium, property status and residence has a strong, significant influence. Positive attitudes increase while negative attitudes decreasethe possibilities of such activities. ; To solve ecological problems the contribution of international organizations, national governments, civil organizations, companies,academic researchers, and individuals is required. The unsustainable buyer, consumer and user patterns have to be changed.Fortunately, nowadays there are more and more efforts on the part of consumers, according to the results of consumer researches ecologicalconsciousness of consumers is ascendant over the world. The ecologically conscious consumer segment persistently rises, andthis segment can be featured accurately not by demographic, but by psychographic variables. Individuals have several opportunitiesto lower own environment use, one form of it is proenvironmental purchasing behaviour (Buy eco-labelled products, organic food orenergy-efficient household appliances, refuse animal tested cosmetics, disposable products and plastic bags, etc.). According to ourresearch, the Hungarian population have positive general environmental attitudes and can be divided into five clusters: Neglectfultownspeople, Environment sensitive people, Distance-keeping inquirers, Doubters, and Responsibility-taking countrymen. Hungarianpeople are not environmentally conscious in their purchases. In demographics gender, age and education have a weak or possibly amedium, property status and residence has a strong, significant influence. Positive attitudes increase while negative attitudes decreasethe possibilities of such activities.

The main guideline of my research was that according to one of the international price comparative studies published by the Hungarian Energy Utility Regulatory Office (henceforth: MEKH) at the beginning of 2017, Hungary's has the lowest price in electric energy consumption and natural gas from the member states of the European Union in recent years. I'd like to introduce in my article the European Union's electricity-energy price changes based on the EUROSTAT databases, and on the data of service providers and regulatory authorities in the member countries. In contrast, I would like to present the examination of natural gas prices on the basis of the specialization databases and to find a correlation with price change. Of course, for the sake of clarity, I look at the primary energy needs of the world and the European Union, the fossil fuels and the electricity consumption amounts of fossil fuels. I also consider, to the analyze import and export, because one of the reasons for energy dependency can be the inadequate energy balance.

The role of unilateral and collective sanctions in international has been increasing after\nthe ending of the "Cold War".New regimes of "smart" and "targeted" economic, financial and personal\nsanctions have been developed. Quite a new phenomenon is the impact of sanctions on non-State\nactors. The term "sanctions" is traditionally employed to indicate measures taken by the SC Art. 41 and\n42 of the UN Charter."Sanctions" according to prevailing views differ from the notion "countermeasures"\nas stipulated by the ILC Draft Articles on Responsibility of States.Regional organizations may\ntake sanctions against their own members, if their statute presumes it. Against third states they may\nimpose sanctions legally with authorization of the UNSC. It is controversial whether third states may\nresort to sanctions in case of a violation of obligations erga omnes, if this violation is not of serious\ngravity. The legal content of sanctions stricto sensu remains still to be seriously analyzed, especially\nwith regard to "countermeasures" and the practice of states.

Mass migration, as it appears in the 21st century, is one of the greatest challenges of our globalized world. The unanswered questions of European Union (EU) immigration policy that emerged over the past few decades have become more pressing than ever. One of these urgent questions is: how can we provide for a developing European economy in an era of demographic decline in a way that it is based on the opportunities opened up by legally regulated forms of migration. A second question is: how can the EU ensure the safety of the newly arriving people in need and, at the same time, keep away illegal migrants and eliminate criminal activities related to migration. The European Union is destined to spread the principles of peace and unconditional respect for human rights not only within its own borders, but also on a global scale, when engaging in international affairs. In addition to observing human rights, however, the EU must also take into account all security considerations that are pertinent in guaranteeing the free movement of its citizens within the Member States.

Central Europe means different political, economic, cultural, geopolitical and a "regional security community" contents in relation to my topic. Nowadays, this region, the "Central Europe" region primarily means the V-4 cooperation and the very important role and initiatives of the region in the EU. The V-4 cooperation, which was established in 1991, can be conceived as an attempt at creating a special form, as a mechanism and sub-stance to the political dimension of this region. The four members of the special mechanism are trying to get closer to one another by relying on solidarity with each other. The V-4 cooperation is based on the common history of the participating countries and close similarities between their recent transformation processes. Such resemblances explain the V4 structure's success, including parallel navigation in the problems of European Union and NATO accession. In the absence of permanent institutions [except the International Visegrad Fund (IVF)], the dimension and ambitions of the V-4 cooperation depends on the political objective of the governments and direct security environment, which impacts on these countries.

A doktori értekezés a nemzeti és etnikai kisebbségek országos parlamenti képviseletének kérdését járja körül, és azt kutatja, hogy a parlamenti képviselet biztosítása együtt jár-e a multikulturalizmus elméletéből következő egyéb követelmények teljesülésével, nevezetesen kulturális jogok és antidiszkriminációs intézkedések biztosításával. A kutatás tehát a multikulturalizmus és a képviseletelmélet szakirodalmi kontextusában elemzi 11 kelet- és kelet-közép-európai ország nemzeti és etnikai kisebbségeinek parlamenti képviseletét. A dolgozat elméleti megközelítése a multikulturalizmus definíciós kérdéseinek vizsgálata mellett elsősorban a nemzetiségi képviselet szükségességével és megvalósulási lehetőségeivel foglalkozik. A kutatás két fő módszerre épül. Első részében a vizsgált országok releváns intézményeinek vizsgálatához, a jogszabályban rögzített elemeken túl, a vonatkozó nemzetközi egyezmények monitorozási mechanizmusai kapcsán született jelentéseket elemzem. Így a kisebbségi képviseletet biztosító intézményeket a képviselet lehetséges minőségének szempontjából értékelem. Ugyanakkor elemzésem nem csak a különleges jogokra korlátozódik, a nemzetiségi pártok általi képviselet is az értékelés részét képezi. A kutatás második részében a parlamenti képviselet és egyéb jogosultságok közötti összefüggést, ezek együtt járását vizsgálja a dolgozat. Ehhez a jól ismert MPI index újragondolásával megalkottam a Kisebbségi Jogi Indexet, ami összesen 12 elemet foglal magába. A KJI index a nemzetiségeknek biztosított politikai jogokat, kulturális jogokat és antidiszkriminációs intézkedéseket értékel 9 fokú skálán. Nemzeti kisebbségségekkel foglalkozó szakértőket kértem arra, hogy egy kérdőíven, az általam alkotott pontozási szabályoknak megfelelően értékeljék az adott országot. Összesen több mint 100, minden országból legalább 6 kitöltés érkezett. A kutatás eredményei kapcsán arra lehet rávilágítani, hogy azokban az országokban, ahol a parlamenti képviselet magas pontszámmal értékelhető, ott egyéb jogosultságok terén is ...

The study examines some recent developments in Hungarian higher education funding with some historical and international outlook. Its purpose is to present the causes of the anomalies that we are experiencing today (such anomalies include, for example, new institutional indebtedness and their central support, as well as instructor layoffs at some universities, and a sudden increase in tuition fees). The anomalies are surprising because, according to the government, the introduction of the Chancellor's system was successful in consolidating higher education. The paper states that the last ten years of Hungarian higher education were characterized by the transformation of the financing system, in addition to the reduction of state resources. In international comparison, the government support for domestic higher education compared to GDP is significantly below the average of developed countries. The government tried to deal with institutional management difficulties and indebtedness with the introduction of the Chancellor's system. (which drastically reduced autonomy), and by providing ad hoc, hand-guided cash grants. However, the financial condition of the institutions is permanently bad, which is obviously at the expense of quality, as the institutions are forced to dismiss older and more experienced trainers, and the conditions of education also deteriorate. Without widening public resources and widening economic freedom, the situation will continue to deteriorate. It is becoming increasingly evident that the idea of a government strategy to make Hungarian higher education institutions world-class is unrealistic. ; A tanulmány a hazai felsőoktatás-finanszírozás néhány újabb történését vizsgálja meg, némi történelmi és nemzetközi kitekintéssel. Célja bemutatni azt, hogy a napjainkban tapasztalható anomáliák – mint például az újabb intézményi eladósodások és azok központi kisegítése (miközben a kancellári rendszer bevezetésével állítólag sikeres volt a felsőoktatás konszolidációja), elbocsátások egyes tudományegyetemeken, hirtelen tandíjemelés – mire vezethetők vissza. Az írás megállapítja, hogy a hazai felsőoktatás elmúlt tíz évét az állami források beszűkülése mellett a finanszírozási rendszer átalakulása jellemezte. Nemzetközi összehasonlításban a hazai felsőoktatás kormányzati forrásai (az állami támogatások aránya a GDP-hez viszonyítva) jelentősen elmaradnak a fejlett országok átlagától. A mindezek nyomán kialakult intézményi gazdálkodási nehézségeket a kormány a kancellári rendszer bevezetésével – s ezzel együtt a gazdasági autonómia radikális és az akadémiai (oktatási és kutatási) autonómia vele járó nem jelentéktelen korlátozásával –, valamint eseti, kézzel vezérelt konszolidációs pénzosztogatással próbálta kezelni. Az intézmények kondicionális helyzete azonban tartósan rossz, ami nyilvánvalóan a minőség rovására megy, hiszen az intézmények az idősebb és tapasztaltabb oktatók elbocsátására kényszerülnek, és az oktatás feltételei is romlanak. Félő, hogy az állami források bővülése és a gazdálkodási szabadság kiszélesítése nélkül a helyzet tovább romlik. Egyre nyilvánvalóbban irreálissá válik a kormányzati stratégiának nevezett anyag azon célkitűzése, amely szerint minden magyar felsőoktatási intézmény világszínvonalú kell legyen azokban a diszciplínákban, amelyek a saját kiemelt területéhez tartoznak.

Jelen írás célja, hogy most, amikor a felsőoktatás és annak átalakulása, átalakítása központi témává vált hazai és európai szinten egyaránt, áttekintést nyújtson a Bologna-folyamatról, kitérve annak előzményeire, kiváltó okaira is. Releváns szakirodalmak és a felsőoktatási miniszterek találkozóin elfogadott nemzetközi dokumentumok segítségével feleleveníti a folyamat főbb állomásait, kiemelve a főbb trendeket, irányvonalakat és prioritásokat. Kitér az Európai Felsőoktatási Térség legjelentősebb felsőoktatási szervezeteire, azok létrejöttére, főbb feladataira, továbbá a folyamat nyomonkövetése érdekében tett erőfeszítésekre, az elért eredményekre, egyes aktuális trendekre, valamint a jövő kihívásaira. = The aim of this paper is to provide an overview of the Bologna process, including its antecedents and causes, now that higher education and its transformation has become a central topic at both Hungarian and European levels. It revives the main stages of the process with the help of relevant literature and international documents adopted at the meetings of the Ministers of Higher Education, highlighting the main trends, directions and priorities. It covers the most important higher education organisations in the European Higher Education Area, their establishment, their main tasks, furthermore the efforts made to monitor the process, the results achieved, some current trends and future challenges.