Suchergebnisse
Filter
30 Ergebnisse
Sortierung:
Erősségénél fogva várépítésre való: tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére
In: Jósa András Múzeum kiadványai 68
Életutam hét rendszerváltáson át
In: Indiana University Uralic and Altaic series
In: Special volume
The relationship between doing sports and persistence among students from five countries ; A sportolás és a perzisztencia összefüggésének vizsgálata öt ország hallgatóinak körében
The aim of our study is to reveal the relationship between doing sports and persistence among higher education students in the Northern Great Plain Region of Hungary and especially among Hungarian minority students in Romania, Slovakia, Serbia and the Ukraine. The theoretical background of the research is based on the developmental model (Brohm, 2002; Miller, Marchant, Polman, Clough, Jackson, Levy, & Nicholls, 2009; Melnick, Barnes, Farrel,l & Sabo, 2007) as well as Tinto's (1975) and Pascarella and Terenzini's (1980) institutional integration model. For the analyses, we used the database of the Center for Higher Education Research and Development (CHERD-H), which includes the higher education institutions in the border regions of the five countries under investigation (Hungary, Slovakia, the Ukraine, Romania and Serbia) (IESA 2015, N=2,017). According to our results, despite of the integration model theory, university sports membership decreases the level of persistence regardless of gender, country and social background. However, comparative analyses show that non-university sports club membership conveys values like appreciating the usefulness of learning and commitment to successfully complete exams and learning requirements. University and non-university sports club members mostly agree that they want to achieve the best possible learning outcomes.
BASE
Területfejlesztés a szocialista országokban
Romány, P. A területi fejlesztés, gazdaságfejlesztés.--Nyekraszov, N.N. A szocialista gazdaság területi fejlesztésének elmélete és gyakorlata.--Korompai, A. A területfejlesztés problémái a szocialista országokban.--Kulcsaŕ, V. A terl̈eti tervek fö jellemzöi az európai szocialista orszǵokban.--Bradisztilov, D. A termelési-területi egysések tipusai és fejlettségi szinvonaluk meghatározása.--Haliena, J. Az agrokomplexum területi szempontjai és ezek hatása a népgazdasági tervezés módszertanára.--Mihailovics, K. A szektor és a régió kapcsolat dinamikája.--Torre Maicas, C., de la. Kuba gazdasága területi szerkezetének néhány sajátossága.--Opallo, M. Módszertani összefüggések a prognózis és a területi tervezés között.--Bartke, I. Területi hatékonysági modellek.--Ostwald, W. A hosszú távú területi tervezés néhány módszertanikövetelménye és alapelve.--Cǎmǎşoiu, C. A kevésbé fejlett megyék és települések gazdasági fejlesztésének eszközei.--Anucsin, V.A. A gazdaság területi szervezetének egyes kérdései a Szovjetunióban
Betekintés a magyar felsőoktatás intézményhálózatának és a hallgatók létszámának változásába a trianoni békeszerződés következtében
The Treaty of Trianon, signed on June 4, 1920, affected Hungary is several ways. The country lost almost two-thirds of its population and territory. The peace treaty not only had territorial, national, economic and military consequences, but several Hungarian higher education institutions were also affected disadvantageously. After 1919 there was no education at most Hungarian universities and as a result of the new borders, the country's network of higher education institutions changed significantly. Universities in the detached territories were forced to leave. The study presents the operating conditions of the universities (Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Bányászati és Erdészeti Főiskola) and certain faculties involved following the Trianon Peace Treaty. The study also shows how the Treaty changed the Hungarian higher education, and how it changed the Hungarian higher education map. Kuno Klebelsberg realised that the cultural differences caused by the change in the landscape of higher education couldn't be sustained for a long time, so he implemented a number of actions in order to lessen the predominance of Budapest. The study covers the most important actions in the field of higher education. It examines the change in the number of students as well as the rate of those with university degree after the new borders were defined. Changes in the institutional network and the history of the universities are based on secondary literature analysis. The presentation of the student statistics is based on the analysis of data published in the Statistical Yearbooks of the Hungarian Central Statistical Office. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés több szempontból is sújtotta hazánkat. Az ország elvesztette lakosságának és területének csaknem kétharmadát. A békeszerződésnek nemcsak területi, nemzetiségi, gazdasági és katonai hatásai voltak, hanem számos magyar felsőoktatási intézményt is hátrányosan érintett. 1919-től már a legtöbb hazai egyetemen nem folyt oktatás, és a történelmi Magyarország összeomlásának következményeként az ország felsőoktatási intézményhálózata is számottevően megváltozott. Az elcsatolt részeken ragadt egyetemek többségének nem volt maradása. A tanulmány bemutatja a trianoni békeszerződést követően az érintett egyetemeknek (Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem és selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola) és egyes egyetemi karoknak a működési feltételét. Értékeli továbbá, hogy a békekötés következtében a magyar felsőoktatás milyen intézményhálózati változáson ment keresztül, és hogyan változott meg az ország felsőoktatási intézménytérképe. Klebelsberg Kunó felismerte, hogy a felsőoktatási térszerkezet változása miatt kialakult kulturális egyenlőtlenség nem tartható fent sokáig ezért számos olyan intézkedést hozott, amely Budapest túlsúlyát próbálta enyhíteni. A tanulmány a legfontosabb, felsőoktatást érintő intézkedésekre is kitér. Megvizsgálja, hogy milyen mértékben változott meg a hallgatók száma, illetve a felsőfokú végzettségűek aránya az új országhatárok kijelölését követően. Az intézményhálózati változások, illetve az egyetemek történeténetek bemutatása szakirodalmi másodelemzés alapján készült. A hallgatói statisztikák bemutatása a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Statisztikai Évkönyvekben közölt adatok elemzésén alapul.
BASE
Magyar állam- és jogelméleti bibliográfia: 1950-1980
Fiume és a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában hozott 1868. évi XLIV. törvénycikk
In: Erdélyi jogélet, Band 1, Heft 2, S. 107-123
ISSN: 2734-7095
Fiume (current official name: Rijeka) became part of Hungary in 1779 as a "corpus separatum". At the time of the so-called provision, after 1870, the legal system of the port city developed in a special way. Although the Hungarian government took over the administration of the city again, this did not mean the automatic reception and application of the entire Hungarian legal system. Some Hungarian laws were not later enacted in Fiume. The article prepared on the basis of the conference lecture in Cluj-Napoca (Sapientia Hungarian University of Transylvania) intends to review the issues of legal interpretation of the applicability of Act XLIV of 1868 on National Equality by using descriptive method, taking into account legal history and legal theory aspects.
Fejezetek Erdély huszadik századi jogtörténetéből
In: Erdélyi jogélet, Band 1, Heft 3, S. 101-124
ISSN: 2734-7095
On 20 November 2018, the Hungarian Museum Association of Transylvania and Sapientia Hungarian University of Transylvania organized a round table discussion on the legal history of Transylvania. The event took place as part of a series of events on the Hungarian Science Day in Transylvania, at the Sapientia building on Calea Turzii Cluj-Napoca. The participants were Dr Gyula Fábián (minority law), Dr Zsolt Fegyveresi (constitutional history), Dr László Nánási (history of criminal law), Dr Zsolt Kokoly (history of legal education), Dr János Székely (history of civil procedure law), and Dr Emőd Veress (history of civil law). The event was moderated by Előd Pál. The participants presented their research studies related to the legal history of Transylvania and explored the legal and social situations of the past hundred years.
Házasságot mindenkinek? Az azonos nemű párkapcsolat elismerése Magyarországon
A doktori dolgozat központi kutatási kérdése a következőképpen határozható meg: miként érvényesül az azonos nemű párok elismerésére vonatkozó normatív egyenlőségi követelmény Magyarországon? A disszertáció az azonos nemű párok elismerését és az egyenlő házasság kérdését szociológiai, jogi és történeti szempontok alapján vizsgálja. A disszertáció öt fejezetből áll. A bevezetés meghatározza a disszertáció kereteit. A második fejezet azt vizsgálja, hogy mi a házasság és hogy a házasság jointézménye miként hozható összhangba az egyenlőség normatív követelményével. A dolgozat a Martha C. Nussbaum által képviselt képességszemléletű felfogás (a házasság jogi és expresszív aspektusai) és a kantiánus alapú dworkini egyenlőségfelfogás (egyenlően és egyenlőként kezelés követelménye) alapján határozza meg az irányadó egyenlőségi mércét. Ez az egyenlőségi mérce szolgál alapul ahhoz, hogy a harmadik és a negyedi fejezet elemezze és értékelje a releváns nemzetközi emberi jog dokumnetumokból, illetve európai bírósági döntésekből (az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága) következ őnemzetközi kötelezettségeket, valamint a magyarországi jogfejlődést. A konklúzió összefoglalja a kutatás eredményeit. A disszertáció különböző módszertani megközelítéseket ötvöz annak érdekében, hogy átfogó képet adjon a kutatási kérdésről: egyrészt jogi szempontból normatív elemző, másrészt diskurzív, hamradrészt empirikus.
BASE
Bildungsferne Gruppen in Deutschland und Ungarn - Képzéstávoli csoportok Németországban és Magyarországban ; Groups with Distance to Learning
Der Begriff 'Bildungsferne' – in Deutschland eher auf politischer als auf wissenschaftlicher Ebene verwendet – beschreibt mehr als das Fehlen (höherer) formaler Bildungsabschlüsse und ist deshalb nicht gleichzusetzen mit Geringqualifizierung. In seinem Zusammenhang steht auch die Frage nach den Bildungschancen, d.h. dem Zugang zu Bildungsmöglichkeiten. Bildungsferne bezeichnet damit zunächst eine Benachteiligung in Bezug auf Bildungschancen, v.a. gegründet auf soziodemographische Faktoren, wie soziale Herkunft und Sozialisation, regionale Herkunft, Migrationshintergrund, Alter, Behinderung etc. Wenn von bildungsfernen Gruppen die Rede ist, wird jedoch außerdem zumeist auf wirtschaftliche schwache, gering qualifizierte, lernungewohnte Bevölkerungsgruppen Bezug genommen, für die der Zugang zu (Weiter-)Bildungsmöglichkeiten aufgrund ihrer sozialen und ökonomischen Voraussetzungen eingeschränkt ist und in deren sozialen Milieus Bildung einen geringen Stellenwert einnimmt. m Rahmen eines interkulturellen Lehr-Forschungs-Projektes der Friedrich-Schiller-Universität Jena und der Eötvös-Loránd-Universität Budapest wurde in einer in beiden Ländern geführten empirischen Studie untersucht, ob Frauen in den beiden untersuchten Ländern eine bildungsferne Gruppe ausmachen, inwieweit Frauen in der ungarischen und der deutschen Gesellschaft heute noch benachteiligt sind und wie Bildung einer evtl. Benachteiligung entgegenwirken kann? Dazu wird zunächst die Situation von Frauen in der ungarischen und der deutschen Gesellschaft dargestellt und durch Gespräche mit Vertretern der Arbeitsämter sowie durch die Vorstellung von Bildungsangeboten speziell für Frauen in den beiden Ländern Antwort auf die Fragen gesucht. Weitere von anderen Gruppen in diesem Zwei-Länder-Projekt untersuchte Fragestellungen waren: o Potenziale des Alterns (http://www.db-thueringen.de/servlets/DocumentServlet?id=9749) o Fremdsprachenerwerb in der Erwachsenenbildung (http://www.db-thueringen.de/servlets/DocumentServlet?id=9894) *************************** ; The notion 'Bildungsferne' (appr. distance to learning), which is in Germany rather used on a political than on a scientific level, mainly describes the lack of (higher) formal educational achievements and is therefore not the same as lower qualification. Furthermore questions regarding the access to educational opportunities arise when examining this notion. First of all 'Bildungsferne' means discrimination with regard to educational opportunities, mainly based on sociodemographic factors, such as social background and socialization, regional provenance, migration background, age, disability, etc. When considering groups distal to learning one usually refers to people who are deprived, less qualified and who are not used to learning (anymore). Due to their social and economic prerequisites and because of the minor role which education plays within their social environment access to (further) educational opportunities is less important for this population group. In the context of an intercultural research project, which was realized by the Friedrich Schiller University of Jena and the Eötvös Loránd University of Budapest, it was examined, with the help of an empirical survey that was conducted in both countries, if women in both countries can be regarded as a group which is distal to learning, in how far women are still discriminated within the Hungarian and German society and in which way can education work against possible discrimination? Therefore the situation of women in the Hungarian and German society will be described and with the help of interviews, done with representatives of the respective employment centre, as well as the presentation of special educational opportunities for women, these questions will be answered. Further questions considered throughout this intercultural research project were: o Potentials of Senior Age (http://www.db-thueringen.de/servlets/DocumentServlet?id=9749) o How can adults learn foreign languages? (http://www.db-thueringen.de/servlets/DocumentServlet?id=9894) ***************************
BASE
Neokorporatív társadalmi-gazdasági érdekegyeztetés Közép-Európában : a szlovén modell
In his study the author deals with the question of the corporative organization of the young Slovenian state. In the first part of his writing the author presents the theory and development of corporative ideas after WWII. He sums up the main theories of Philippe C. Schmitter and Gerhard Lehmbruch, the two main thinkers of modern corporatism and shows how these theories influenced the development of societal/liberal corporatism. The author introduces the concept of concertation, the new decision-making process of the modern corporative state and differentiates it from the classic pressure politics of liberalism. After the theoretical background in the second part of his study the author gives an introspection into the forms of Slovenian corporative cooperation. First of all, he describes the main organizations of the tripartite political processes: the employers' chambers and associations (e.g. Gospodarska zbornica Slovenije, Trgovinska zbornica Slovenije, Združenje delodajalcev Slovenije) and the employees' unions (e.g. Zveza svobodnih sindikatov Slovenije, Konfedearcija sindikatov Slovenije Pergam, Konfederacija sindikatov 90 Slovenije). At the end of his work he shows the function of the classical corporative forums in Slovenia: the Economic and Social Council (Ekonomsko-socialni svet Slovenije, ESSS) and the National Council (Državni Svet). The author's conclusions are unambiguous: after the successful achievement of independence and freedom, Slovenia managed to create one of the most effective organizational models of modern (societal/liberal) corporatism and uses the process of concertation fruitful for his economic stability and social welfare.
BASE
A tojás mint alapvető és funkcionális élelmiszer táplálkozás-élettani jelentősége
A tojás egy "ételcsoda", biológiai értéke az anyatejével azonos, 40-féle fehérjét tartalmaz, köztük baktericid, erős antigén és vérnyomáscsökkentő hatásúakat is. 18-féle aminosav található benne, amiből 9 esszenciális. Egy fehérje (6-6,7 g/tojás) és vitamin (A, D, E, B₁, B₂, B₃, B₅/pantoténsav, B₆, B₉/folsav, B12-vitamin) "bomba", sőt ásványi anyagokban (Fe, Zn, Cu, Mg, I, Se, Ca, P, K) is rendkívül gazdag. Optimális arányban tartalmazza a telített- és telítetlen zsírsavakat, ugyanakkor nem tartalmaz C-vitamint, szénhidrátot és transzzsírokat. Egy tojásban 190-210 mg koleszterin van, miközben egy felnőtt szervezete napi kb. 3000 mg koleszterint termel ahhoz, hogy fedezze anyagcsere szükségleteit. Tojással fedezhető az emberi szervezet napi állatifehérje-szükséglete a legolcsóbban, ami egyébként a legkisebb környezeti terhelés mellett állítható elő. Ugyanakkor a tojás nemcsak alapvető élelmiszer, de annak funkcionális tulajdonságaiból adódóan fontos egészségmegőrző szerepet tölt be, így a népegészségügy javításának egyik lehetséges, kívánatos eszköze. A tojás segíti az agyműködést, a magzati fejlődést, az immunrendszert, csökkenti a kardiovaszkuláris és a daganatos megbetegedések (mell-, bőr-, vastagbél-, méhnyak rák), a korral összefüggő szembetegségek (makuladegeneráció, szürkehályog), a trombózis, az érszűkület kialakulásának és az idős kori izomerő- és izomtömeg-csökkenés (szarkopénia) előfordulásának kockázat. A legfrissebb táplálkozás-élettani kutatási eredmények cáfolják a korábbi, a tojás koleszterintartalmának egészségügyi kockázataival kapcsolatos negatív nézeteket. Az utóbbi időben számos ország (Ausztrália, Egyesült Királyság, Kanada, USA, WHO, Spanyol Szív Alapítvány stb.) egészségügyi és táplálkozástudományi intézménye az egészséges étrend részeként egyértelműen ajánlja a tojás rendszeres fogyasztását. A bemutatottak alapján ajánlott és felkarolandó politikai célkitűzésnek tartjuk, hogy "a magyar emberek több magyar tojást fogyasszanak"! A magyar tojás helyben termelődik, biztonságosabb, jobb, és hazai munkahelyeket tart meg. A célok elérése végett javasoljuk egy népegészségügyi program kidolgozását és megvalósítását. E mellett nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a tojás a közétkeztetésben is (kórházak, tanintézmények, szociális intézmények, honvédség, büntetés-végrehajtás stb.). Mindehhez hathatós kormányzati támogatásra lenne szükség a lakosság széleskörű és tudatos tájékoztatása céljából a tojással kapcsolatosan (táplálkozási értéke, egészségvédő funkciója, jelölés értelmezése, hazai védjegy megismertetése, árképzés stb.). A fogyasztás népszerűsítése érdekében széleskörű marketingkommunikációs eszközök (televízió, rádió, internet, nyomtatott sajtó, plakátok, reklámtáblák, molinók, tömegközlekedési járművek) bevetését, eseménymarketinget (Tojás Világnap, Tojásfesztivál, Tojássokadalom), továbbá tájékoztató és népszerűsítő kiadványok (receptfüzetek, könyvek stb.) megjelentetését, valamint ezekhez kapcsolódó projektek támogatását szorgalmazzuk. Mindezen túl haladéktalanul lépéseket kellene tenni az orvos és a dietetikus képzésben a tojással kapcsolatos ismeretanyag korszerűsítése érdekében.
BASE
Етнологија Срба у Мађарској: стање и перспективе / Ethnology of Serbs in Hungary : Situation and Perspectives / Magyarországi szerbek etnológiája: helyzetkép és távlatok
Зборник "Етнологија Срба у Мађарској: стање и перспективе" садржи радове са научног скупа који је под истим називом одржан 19. и 20. новембра 2010. године у Будимпешти, у организацији Српског института из Будимпеште и суорганизацији Етнографског института САНУ и Народносне секције Мађарског етнографског друштва. Овај скуп је замишљен као први у низу скупова посвећених различитим научним областима за које се сматра да су од највећег интереса за заједницу Срба у Мађарској (етнологија, лингвистика, историја и друштвене науке – социологија, политикологија, право), које ће организовати Српски институт (основан 2009. године) да би се добио преглед стања, уочили недостаци и одредили приоритети за даље истраживачке пројекте. Циљ скупа био је, дакле, критичко сумирање укупних досадашњих резултата етнолошког и етнографског рада међу Србима у Мађарској. На њему је било 17 учесника из Мађарске и Србије. У оквиру скупа, одржан је и округли сто, чији је циљ био разговор о потребама и могућностима организације даљих истраживања. ; The volume Ethnology of Serbs in Hungary: Situation and Perspectives contains papers from the scientific conference held under the same title on November 19th and 20th, 2010 in Budapest, in organization of the Serbian Institute from Budapest and co-organization of the Institute of Ethnography SASA and the Nationalities Section of the Hungarian Ethnographic Society. The conference was envisaged as the first in a serial of conferences devoted to various academic disciplines considered as highly interesting for the Serbian community in Hungary (ethnology, linguistics, history and social sciences – sociology, political science, law), to be organized by the Serbian Institute (established in 2009) in order to obtain an overview of the situation, to detect the flaws and define the priorities for further research projects. The aim of the conference was, therefore, a critical summary of the overall results of ethnologic and ethnographic work among Serbs in Hungary. There were 17 participants from Hungary and Serbia. On the same occasion a round table was held as well, aimed at discussing the needs and possibilities for organization of further research. ; A magyarországi szerbek etnológiája: helyzetkép és távlatok c. kiadvány az azonos címmel, 2010. november 19-20-án Budapesten, a budapesti Szerb Intézet szervezésében és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Néprajzi Intézetének, valamint a Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségi Szakosztályának társszervezésében megtartott tudományos konferencia előadásait tartalmazza. A tanácskozás annak a konferenciasorozatnak az első tagja, amelyet a 2009-ben alapított Szerb Intézet szándékai szerint azoknak a tudományágaknak fognak szentelni, melyek a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot a magyarországi szerb közösség részéről (etnológia, nyelvészet, történelem és társadalomtudományok – szociológia, politológia, jogtudomány). E konferenciasorozat megszerevzésére annak érdekében kerül sor, hogy áttekintést nyerjenek e tudományágak magyarországi szerbeket érintő kutatásainak mai helyzetéről, feltárják a hiányosságokat és meghatározzák a prioritásokat a további kutatások terén. A konferencia célja így az volt, hogy a magyarországi szerbek körében végzett etnológiai és néprajzi kutatások eddigi eredményeit kritikailag összegezze. A tanácskozáson 17 előadó szerepelt Magyarországról és Szerbiából. A konferencia keretében kerekasztal megbeszélésre is sor került, melynek célja a további kutatásokra vonatkozó igények és lehetőségek megvitatása volt. ; Зборник радова Етнографског института САНУ 29 / Collection of Papers of the Institute of Ethnography SASA 29
BASE
Indicators of ICT development and regional applicability of them ; IKT fejlettségi indexek és regionális alkalmazhatóságuk
University of Debrecen, Centre for Agricultural Sciences and Engineering, Faculty of Applied Economics and Rural Development H-4032 Debrecen, Böszörményi str. 138. Today ICT (Information and Telecommunication Technologies) has an essential role in some sectors of the economy. Its development has sped up so much that if somebody is not able to follow this development there is no chance in the economy. It is effectual on both micro and national economic level. A nation's elementary interest is to make the opportunity to recourse of the more developed ICT, on micro level the enterprises' interest is to take advantage of it. Furthermore the knowledge-based society comes to the front more and more, because it is a national economic aim, so without reference to conditions ICT is must at everybody's disposal. So, it has to be available in a little village, as much as a city. If a country can build a suitable infrastructure for the population, it has a huge benefit on international markets and in competitiveness. But in order for the construction of an infrastructure, the first is to ensure the financial sources. EU offers many opportunities on calls for proposals with this object and the most important thing, that we can make the best of it. ICT infrastructure development has been realised on many settlements in Hungary, but not always on the most suitable places. In my opinion, an indicator system would be worthy to develop, by which it would be possible to specify where the development of ICT infrastructure is reasonable – where the use of development funds will be most efficient. Currently applied indicators are deform, they do not reflect the real regional situation, because these had not been worked out to our environmental conditions, but are suitable for only at macro-level, for uniform international comparison, and do not consider many things. Naturally, these are suitable for making international rankings, although such an indicator system would be useful, which shows the development of our own country, at regional level too. ; Az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) ma már a gazdaság valamennyi szektorában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A fejlődésük annyira felgyorsult, hogy ha valaki nem képes ezt a fejlődést követni, nincs esélye a gazdaságban. Ez mind mikro, mind pedig nemzetgazdasági szintre érvényes. Egy nemzetnek alapvető érdeke, hogy megteremtse a lehetőséget a minél fejlettebb IKT igénybevételére, mikro szinten pedig a vállalkozásoknak érdeke, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek. Továbbá egyre jobban előtérbe kerül a tudásalapú társadalom, mint nemzetgazdasági célkitűzés, azaz mindenki számára rendelkezésre kell hogy álljanak e technológiák körülményektől függetlenül. Azaz egy kis faluban ugyanúgy jelen kell lennie, mint egy nagyvárosban. Ha egy ország megfelelő IKT infrastruktúrát képes megteremteni a lakosság számára, akkor óriási előnye van a nemzetközi piacokon, és versenyképességben. Azonban infrastruktúra létesítéséhez az első a pénzügyi források biztosítása. Az EU nagyon sok pályázati lehetőséget kínál ilyen beruházások céljára, és a legfontosabb, hogy tudjunk a lehetőséggel élni. Magyarországon is rengeteg településen történt IKT infrastruktúra kiépítés, azonban nem mindig a legmegfelelőbb helyen. A fejlesztési források minél hatékonyabb felhasználása érdekében véleményem szerint olyan mutatószámrendszert lenne érdemes kidolgozni, amely alapján pontosabban lehetne meghatározni, hogy hol érdemes fejleszteni, hol hasznosulnak legjobban a fejlesztési források. A jelenleg alkalmazott különböző külföldön kidolgozott indexek torzítanak, nem tükrözik a valós regionális helyzetet, hiszen nem a saját környezeti feltételeinkhez alakították ki őket, hanem makroszintű, egységes nemzetközi összehasonlításra fejlesztették, és ezért sok mindent nem vesz figyelembe. Ezek természetesen nemzetközi rangsor készítésére nagyon is alkalmasak, de mindenképpen hasznos lenne egy olyan mutatószámrendszer, amely a saját országunk tényleges fejlettségét mutatja, régiós szinten is.
BASE