Suchergebnisse

The Ministry of Science of the Republic of Croatia decided on a new "Rule book of definition of scientific areas". By the "Book", politology is a scientific field in the area of social sciences. The field is divided in three branches: 1. politology, 2. theory and history of politics, 3. political philosophy. The author of this article shows by documents how the "political science" is quite differently structured by IPSA and APSA, and describes 120 years of dominantly American development of "political science" and of professions of political scientists which brought out a recent new world standard with around 100 subdisciplines and areas of expertise which are structured in 8 fundamental disciplines: 1. political institutions, 2. political behaviour, 3. comparative politics, 4. internationa relations, 5. political theory, 6. public policy and public administration/management, 7. political economy, 8. political methodology. The author points out that a voluntaristic intervention in the definition of scientific areas could mean an attack on development of science, research organisation, renewal of teaching staff on University, and on academic education of political scientists, as well as on internationally comparable competence of Croatian experts, and Croatian democratic political thought and political culture in general. (SOI : PM: S. 240)

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. A Költségvetések és zárszámadások (1991-2013) adatbázis az 1991 és 2013 közötti évekre vonatkozó elfogadott magyar költségvetésekről és zárszámadásokról nyújt tájékoztatást. Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: a költségvetési év, amelyben a költségvetési elem hatályban volt (year), a költségvetési és zárszámadási elemek közpolitikai tartalma (majortopic és subtopic), az "előirányzatcsoport" neve (appropriation_group), a "kiemelt előirányzat" neve (headline_appropriation), a kiadási tétel költségvetési értéke a végleges elszámolás szerint (expenditure), valamint a bevételi tétel költségvetési értéke a végleges elszámolás szerint (revenue). Az adatbázis a későbbiekben a 2014-2018 között, valamint az 1990 előtt elfogadott dokumentumokkal is kiegészül. A kutatás honlapja:https://cap.tk.mta.hu/en

Political, economic, social and environmental changes that accompany the development of the modern world, encourage states to implement changes in the security field. One of these countries is the Netherlands, which reformed its system of public security by introducing safety regions. The safety regions represent a new form of organization in the field of emergency and disaster. They are not a new level of local government but rather a new form of public policy that involves all levels of the system of local self-government. Therefore, the mentioned regions have a direct impact on the establishment of a new form of organization of functioning of the local self-government, and their responsibilities in relation to emergency situations. This particularly applies to their powers regarding the fire brigades. The safety regions directly result in the reduction of municipal competencies and enlarge the jurisdiction of the region in preparations and actions in case of emergencies. However, it is the firefighting units that constitute the backbone of the preparation and response to emergencies. The main tasks of these units have not been changed by introducing safety regions, but there has been a shift in their management and directing their wider duties.

Recent theoretical and empirical research in economic science and other social sciences has indicated a growing interest in the interdependence of social capital and public governance. The aim of the paper is to identify the basic channels and mechanisms for the contribution of social capital to the quality of public governance, based on the analysis of the interdependence of social capital and public governance. The subject of this doctoral dissertation is social capital as a determinant of the quality of public governance. Statistical methods - regression and correlation analysis - were applied to determine cause and effect relationships between the investigated phenomena. The analysis covers selected transition economies (10 Central and Eastern European countries: Hungary, Poland, Czech Republic, Slovakia, Estonia, Latvia, Lithuania, Slovenia, Bulgaria and Romania, as well as the Republic of Serbia) for the two comparative time series relating to 2010 and 2016. year. The results of correlation and regression analysis confirmed the starting hypothesis that there is a relationship of interdependence between social capital and public governance. In addition, selected theoretical and empirical research has shown the validity of hypotheses that a higher level of trust creates the conditions for the development of effective formal institutions, and that social participation influences the development of a more responsible and responsive public administration. Particular attention in this doctoral dissertation is also devoted to the analysis of the state of social capital and the performance of public governance in the Republic of Serbia. Also, the observed tendencies in the structure of public governance in the Republic of Serbia indicate the importance of combating corruption and strengthening the rule of law. The research findings in this doctoral dissertation represent a significant input to macroeconomic policy makers in transition economies and provide a basis for considering the importance of social capital and its individual components, as determinants of improving the quality of public governance.

A szélsőjobboldali populizmus közép- és kelet-európai előretörését és választási kontúrjait magyarázó irodalom egyre növekvő mennyisége ellenére a kutatók csak szórványos ismeretekkel rendelkeznek a szélsőjobboldal tömegkommunikációs csatornáiról és média diskurzusairól. Több országra kiterjedő, összehasonlító jellegű kutatásokra különösen szükség lenne annak érdekében, hogy nagyobb betekintést nyerjünk a szélsőjobboldali populizmus mai jellemzőibe. A projekt ezt a rést tölti ki egy Romániára és Magyarországra összpontosító átfogó elemzés elvégzésével. A kutatás célkitűzése kettős volt. Egyfelől a kutatók elvégezték a szélsőjobboldali média diskurzus jellemzőinek elemzését. Másfelől célul tűzték ki a szélsőjobboldali populista média megjelenések az általános média szféra hálózati struktúrájában elfoglalt helyzetének meghatározását. A kutatók célja a régió egyik legfontosabb közügyének, a szélsőjobboldali populizmus kommunikációs konstrukciójának és a közszférában elfoglalt helyzetének a feltárása volt. A két évig tartó empirikus kutatás fő kérdése az volt, hogy milyen különbségek illetve hasonlóságok vannak a szélsőjobboldali populizmus magyarországi és romániai média megjelenésében. A kérdés megválaszolására kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt igénybe vettek a 3 román - Adrian Nastase elítélése, - Funar és Vadim Tudor között belső pártkonfliktusa, - Bodgan Diaconu új pártalapítása, és a 3 magyar - Paksi atomerőmű bővítése, - Kovács Béla európai parlamenti képviselő kémügye, - megismételt ózdi polgármester választás téma vizsgálata során. A gyűjteményben mind egyes témához három file – egy korpusz, egy kódkönyv és adatbázis – tartozik.

A kutatás a befektetés ösztönzés és a regionális fejlesztési politikák vizsgálata révén a transznacionális (európai uniós) és a nemzetállami szintű szabályozói környezetnek a kelet-közép-európai térségen belüli területi egyenlőtlenségekre gyakorolt együttes hatását vizsgálta. Az elemzési egységek a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) NUTS 3 szintű régiói voltak. Az eredmények alapján az uniós szabályozások átvétele a két szakpolitikai területen az eredeti célkitűzésekkel ellentétben nem csökkentette, hanem ellenkezőleg, növelte az országokon belüli területi egyenlőtlenségeket. Az államilag támogatott (külföldi) beruházások döntő többsége a fejlettebb régiókban valósult meg, míg az EU regionális fejlesztési támogatásaiból a leghátrányosabb helyzetű térségek nem részesültek jelentősen nagyobb mértékben, mint a leggazdagabb területek. Ennek oka, hogy az uniós szabályozás mindkét szakpolitika esetében majdnem teljesen azonos támogatási kategóriába sorolta a relatíve fejlettebb és a kevésbé fejlett kelet-közép-európai régiókat is, és ez a feltételrendszer közvetve a gazdagabbakat segítette több támogatott beruházáshoz és uniós forráshoz. Másképpen fogalmazva, az azonos feltételek, vagyis a relatív fejlettség szerinti differenciálás szinte teljes hiánya egyenlőtlen versenyt teremtettek a gazdagabb és a szegényebb térségek között, így kedvezve az előbbieknek. A gyűjteményben található dokumentumok: 1) CZE_HUN_POL_SVK_NUTS3_indicators_1990-2008_kd-347.xlsx A visegrádi országok NUTS 3 szintű idősoros adatai (1990-től 2008-ig, illetve esetenként 2012-ig), excel formátumban. Ez a lengyel területi beosztás változása miatt 2007-ig 45, illetve 2000-től 66 lengyel, valamint 20 magyar, 14 cseh és 8 szlovák régiónak az adatait jelenti. 2) CZE_HUN_POL_SVK_aided_investments_2003-2014_kdk-347.xlsx A 2003 és 2014 között a Visegrádi országokban megvalósult, állami támogatásban részesült külföldi nagyberuházások adatai NUTS 3 szintű területi bontásban. Az adatbázis tartalmazza a beruházások ...

A kutatás az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom problémájával foglalkozott. A kutatás keretében többek között készült egy reprezentatív adatfelvétel a rendőrségbe és a bíróságba vetett bizalom kérdéskörében és egy média tartalomelemzés. Válogatott magyar sajtótermékek bűncselekményekre, illetve a büntető-igazságszolgáltatás intézményeinek, elveinek médiaprezentációjára vonatkozó tartalmának numerikus és szöveges kódolása történt meg.

Häberle claims constitutional law is a comparative experiential science closely linked with political science with which it shares the research subject. The constitutional state has been going through a permanent process of changes; the central question is who is the prime mover of constitutional changes: constitutional/legal institutions, constitutional/lega science and political science or public opinion and political culture of citizens? By analysing the recent history of the changes of the German constitutions he suggests that all these factors contribute to constitutional changes. Nevertheless, as an expert for law and political science, who considers himself as belonging to the wider European scientific community, Häberle thinks that the decisive influences in constitutional changes stem from legal and political sciences and concludes: Sine qua (scientia) mortalium vita non regitur liberaliter. (Without science, mortals do not command their life freely). (SOI : PM: S. 186)

The theory of public choice is a major link between political science and economic science. It includes economic research into the issue of non- market decision-making i.e. the application of economic analysis to political decision-making. The champions of the theory of public choice have most confidence in the market and the market institutions. They try to explain political decision-making by means of the standards operating on the market. The public choice theory approach is based on the concept of methodological individualism and homo oeconomicus, since individuals try to promote their own interests both on the market and in politics. Theoreticians of public choice investigate voters' behaviour, the roles of politicians, political parties, and interest groups in complex democratic societies. Central for their research is the political process in which voters behave as buyers, politicians as entrepreneurs, while bureaucrats are prone to self-aggrandisement and their ambition is to boost the significance of their office. The theory of public choice emphasises the category of exchange (political exchange) and the catalectic approach to economy. (SOI : PM: S. 100)

As a motivational factor of action, political efficacy is an important predictor of political behaviour. The term was invented to capture the extent to which people feel that they can effectively participate in politics and shape political processes. Today, we have a comprehensive knowledge of the individual-level factors (socio-demographic variables, political preferences etc.) that shape the level of internal and external dimensions of political efficacy. However, while it is widely demonstrated that media consumption influences the level of political efficacy, the country-level media context factors affecting it have rarely been studied. This paper reports the findings of extensive research on how two crucial features of the media context, the political significance of the media and the level of political parallelism in the media system, shape the level of external and internal political efficacy. The investigation draws upon the dataset of the seventh round (2014 – 2015) of the European Social Survey (ESS) and includes more than twenty-two thousand respondents from nineteen European democracies. The research hypothesizes that in countries where the media play a more important role, people have lower levels of external and higher levels of internal political efficacy. Political parallelism, which shows the extent to which media outlets are driven by distinct political orientations and interests within a particular media system, is expected to directly increase both external and internal political efficacy. Its indirect effect is also hypothesized, arguing that partisan media amplifies the winner-loser gap in political efficacy as a kind of "echo chamber". The findings show that in countries where the media play a major role in shaping political discourse, people have lower levels of external political efficacy, while the political parallelism of the media system indirectly affects the external dimensions of political efficacy. Internal political efficacy is, however, not related to these context-level factors.

Introduction: Contexts of Gypsy/Roma identity and history -- On the sources of Gypsy/Roma history -- Who (what) is (was) Hungarian or Gypsy/Roma? -- "Comrades, if you have a heart" : the history of the Gypsy issue, 1945-1961 -- The construction and spread of the state socialist system -- Policy and Gypsies -- Modernization and Gypsy communities -- Disciplinary state -- The impossibility of self-organization -- Minority issue -- Discourses on social policy and equality -- "Life goes on" : the Hungarian party-state and assimilation -- Social policy and the Gypsies -- Wage work -- Housing -- Social system -- Education -- Scientific approaches -- Gypsy images -- The transformation of discourse -- Disciplinary power, disciplinary society -- Police and agents -- "Health supervisors" -- The national minority issue -- National movement -- The "ethnic interpretation" of history -- Roma policy after the regime change -- Minority issue -- Prospects for multiculturalism -- Minority (self-)government? -- Divide at Impera : the opportunities and impossibilities of self-organization -- Movement -- National minority culture, national culture -- Questions of equal treatment and equal opportunity -- Anti-discrimination -- Equal opportunity -- Roma programs -- Education -- Employment -- Social policy and the Roma -- Aid -- Segregation -- Disciplinary society -- The transformation of discourses -- Research methods -- Panopticon : Roma policy, 2010-2015 -- The Hungarian National Cooperation System -- The anti-egalitarian character of the system -- Changing minority legislation -- New social policy? -- Violence -- The shift -- Summary: Decades of exclusion

The author discusses the basic structure of Mancur Olson's political economy. He highlights three concepts on which it is based - public goods, interest groups, and selective incentives. The last concept represents Olson's innovation in contemporary political science. The author's central methodical assumption is based on the insight that Olson's key theory is linked with the so-called public goods paradox. Unlike private goods, public goods are non-competitive and non-exclusive, which means that it is not possible to bar those who do not share the costs of their production from using them. On the basis of this, Olson has developed the original theory of interest groups. By looking into the costs of organizing along interest lines as a collective activity whose result is a public good, he distinguishes between large, heterogeneous, and small, homogeneous groups. Besides, he has shown that, regarding public goods, individuals tend to behave as free riders, defaulters who try to avoid the costs of securing these goods. The author shows that Olson has, notwithstanding certain flimsiness of his reductionist methodology, significantly revamped political science. (SOI : PM: S. 202)

A DEMOS projekt abból a feltételezésből indul ki, hogy a populizmus a demokratikus berendezkedések működése, illetve az állampolgárok törekvései, igényei és identitásai közötti törés tünete a politikai rendszereken belül. Ennél fogva a DEMOS a demokratikus hatékonyságot vizsgálja, mint a politikai elkötelezettség feltételét, amely szükséges a populizmus megragadásához és megvitatásához. A koncepció attitűd-vonásokat is magában foglal (mint politikai hatékonyság), illetve a politikai készségeket, tudást, és a demokratikus lehetőség-struktúrákat. A populizmus mélyebb megértéséhez a DEMOS eddig kevésbé kutatott területeket vizsgál mikro- mezo- és makroszinteken: a populizmus szocio-pszichológiai gyökereit, a társadalmi szereplők reakcióit, és a populizmus hatását a kormányzásra. A DEMOS nem csupán az államigazgatással foglalkozik, hanem az állampolgárok szempontjaival is: hogyan hat rájuk a populizmus, illetve hogyan reagálnak rá. A projekt középpontjában a politikailag alulreprezentált csoportok állnak, úgy mint fiatalok, nők és bevándorlók. Mivel a populizmusnak számos, társadalmilag beágyazott megjelenési formája van, a DEMOS arra törekszik, hogy összehasonlító elemzéseken keresztül vizsgálja meg a kontextusát, beleértve annak történelmi, kulturális és társadalmi-gazdasági gyökereit.

The essay describes the evolution of the concept of political culture, from th concepts such as Comte's 'consensus', Durkheim's 'collective awareness', Weber's 'significance of individual actions', to Parson's 'action frame of reference', and Mead's 'national character'. The development began with Comte's search for differentia specifica of social sciences in relation to oth positive sciences and finished in 1963 with the introduction of the concept of political culture into political science by G. Mmond and S. Verba. Our analysis has shown that many definitions of political culture point out that i essence lies in people's beliefs since political culture is a set of beliefs regarding politics. As much as it may seem a paradox, it cannot be reduced to mere individual beliefs, but represents a system of inter-subjective opinions on various political objects. This explains the possible discrepancies between the political events and the political beliefs of the people, between their behaviour and political culture, and so on. Contrary to the belief of some authors, it has been shown how political culture may and should be taken as a common denominator for a variety of opinions on politics. Political attitudes, values, norms, public opinion and political ideologies are nothing but different manifestations of political culture. Thus, the concept of political culture includes diverse facets of the subjective attitude of people towards politics. This is the asset and not the downside of this concept, as some authors would have it. It is pointed out that the manifold manifestations of political culture do not carry the same 'weight' in explaining the political activism of people and the functioning of political systems. The relationship between these manifestations is extremely complex and a challenge for research. It is this very relationship that could explain the stable and less stable (i.e. stable and vacillating) reactions of people in their political activity. (SOI : PM: S. 128)

In this paper author analyzes the attitude towards the Serbian identity by the former ruling structures of Montenegro led by the DPS. As a theoretical framework the paper uses the theory of securitization which is an adequate analytical and research concept to explain how and in what way the Serbian identity in Montenegro is marked as an existential threat and danger to the independence, sovereignty and modern character of the Montenegrin state. Although the differentiation between the ethno-national Montenegrin and Serbian identities within Montenegro is a process that began even before the declaration of independence in 2006, the author primarily focuses on the securitization processes that marked the previous two years. By analyzing the contemporary public discourse the author notices securitizing moves that fit into the "grammar of security" and identifies the main factors of the securitization process in Montenegro that seek to maintain the same social and political narrative which is dominated by the division between Montenegrin and Serbian identity and thus labeling the latter as a security threat to the state.