Corporate Social Responsibility as the Value Creator Factor of a TNC
In: Társadalomkutatás, Band 28, Heft 2, S. 211-223
ISSN: 1588-2918
441 Ergebnisse
Sortierung:
In: Társadalomkutatás, Band 28, Heft 2, S. 211-223
ISSN: 1588-2918
In: Társadalomkutatás, Band 27, Heft 2, S. 185-201
ISSN: 1588-2918
In: Társadalomkutatás, Band 32, Heft 2, S. 85-98
ISSN: 1588-2918
ISSN: 1585-8499
In: Társadalomkutatás, Band 32, Heft 1, S. 74-82
ISSN: 1588-2918
This working paper investigates public policies that precede the rise of populism. A mixedmethod research design is applied: on the one hand, we use data from international surveys and databanks to explore the policy–populism nexus from a comparative European perspective. On the other hand, country case studies have been prepared to understand the country-specific historical and socio-economic features of populism and its potential policy roots. Four countries were selected as national case studies: two EU member states (Greece and Hungary) because of a strong, long-term support of populist parties; one EU member state (Lithuania), where support of populist parties remain moderate, although historical and socio-economic features suggest a likely rise of populism; and one country (Turkey) that exhibits the potential hybridization tendencies of populism and the role of policies in the shift from democratic towards authoritarian regimes. We found that the content of policies were weak predictors of the rise of populism. Country-specific measures were more important predictors than policy ideas. At the same time, our results demonstrate that the lack of activation policies may be a strong predictor of welfare populist attitudes of citizens, and the exclusion of a significant proportion of young people from the labour market clearly feeds populist attitudes. Another important finding is that crisis management policies matter, but not the socio-economic crisis in itself: the management of crisis by non-elected policy experts, through technocratic governance methods, will likely trigger populism. This is particularly true in societies where political polarization is high
BASE
In: Társadalomkutatás, Band 31, Heft 3, S. 224-238
ISSN: 1588-2918
In: Társadalomkutatás, Band 31, Heft 2, S. 163-174
ISSN: 1588-2918
In: Társadalomkutatás, Band 30, Heft 1, S. 28-37
ISSN: 1588-2918
In: Társadalomkutatás, Band 29, Heft 3, S. 387-398
ISSN: 1588-2918
Introduction: Contexts of Gypsy/Roma identity and history -- On the sources of Gypsy/Roma history -- Who (what) is (was) Hungarian or Gypsy/Roma? -- "Comrades, if you have a heart" : the history of the Gypsy issue, 1945-1961 -- The construction and spread of the state socialist system -- Policy and Gypsies -- Modernization and Gypsy communities -- Disciplinary state -- The impossibility of self-organization -- Minority issue -- Discourses on social policy and equality -- "Life goes on" : the Hungarian party-state and assimilation -- Social policy and the Gypsies -- Wage work -- Housing -- Social system -- Education -- Scientific approaches -- Gypsy images -- The transformation of discourse -- Disciplinary power, disciplinary society -- Police and agents -- "Health supervisors" -- The national minority issue -- National movement -- The "ethnic interpretation" of history -- Roma policy after the regime change -- Minority issue -- Prospects for multiculturalism -- Minority (self-)government? -- Divide at Impera : the opportunities and impossibilities of self-organization -- Movement -- National minority culture, national culture -- Questions of equal treatment and equal opportunity -- Anti-discrimination -- Equal opportunity -- Roma programs -- Education -- Employment -- Social policy and the Roma -- Aid -- Segregation -- Disciplinary society -- The transformation of discourses -- Research methods -- Panopticon : Roma policy, 2010-2015 -- The Hungarian National Cooperation System -- The anti-egalitarian character of the system -- Changing minority legislation -- New social policy? -- Violence -- The shift -- Summary: Decades of exclusion
A szélsőjobboldali populizmus közép- és kelet-európai előretörését és választási kontúrjait magyarázó irodalom egyre növekvő mennyisége ellenére a kutatók csak szórványos ismeretekkel rendelkeznek a szélsőjobboldal tömegkommunikációs csatornáiról és média diskurzusairól. Több országra kiterjedő, összehasonlító jellegű kutatásokra különösen szükség lenne annak érdekében, hogy nagyobb betekintést nyerjünk a szélsőjobboldali populizmus mai jellemzőibe. A projekt ezt a rést tölti ki egy Romániára és Magyarországra összpontosító átfogó elemzés elvégzésével. A kutatás célkitűzése kettős volt. Egyfelől a kutatók elvégezték a szélsőjobboldali média diskurzus jellemzőinek elemzését. Másfelől célul tűzték ki a szélsőjobboldali populista média megjelenések az általános média szféra hálózati struktúrájában elfoglalt helyzetének meghatározását. A kutatók célja a régió egyik legfontosabb közügyének, a szélsőjobboldali populizmus kommunikációs konstrukciójának és a közszférában elfoglalt helyzetének a feltárása volt. A két évig tartó empirikus kutatás fő kérdése az volt, hogy milyen különbségek illetve hasonlóságok vannak a szélsőjobboldali populizmus magyarországi és romániai média megjelenésében. A kérdés megválaszolására kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt igénybe vettek a 3 román - Adrian Nastase elítélése, - Funar és Vadim Tudor között belső pártkonfliktusa, - Bodgan Diaconu új pártalapítása, és a 3 magyar - Paksi atomerőmű bővítése, - Kovács Béla európai parlamenti képviselő kémügye, - megismételt ózdi polgármester választás téma vizsgálata során. A gyűjteményben mind egyes témához három file – egy korpusz, egy kódkönyv és adatbázis – tartozik.
BASE
A kutatás a befektetés ösztönzés és a regionális fejlesztési politikák vizsgálata révén a transznacionális (európai uniós) és a nemzetállami szintű szabályozói környezetnek a kelet-közép-európai térségen belüli területi egyenlőtlenségekre gyakorolt együttes hatását vizsgálta. Az elemzési egységek a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) NUTS 3 szintű régiói voltak. Az eredmények alapján az uniós szabályozások átvétele a két szakpolitikai területen az eredeti célkitűzésekkel ellentétben nem csökkentette, hanem ellenkezőleg, növelte az országokon belüli területi egyenlőtlenségeket. Az államilag támogatott (külföldi) beruházások döntő többsége a fejlettebb régiókban valósult meg, míg az EU regionális fejlesztési támogatásaiból a leghátrányosabb helyzetű térségek nem részesültek jelentősen nagyobb mértékben, mint a leggazdagabb területek. Ennek oka, hogy az uniós szabályozás mindkét szakpolitika esetében majdnem teljesen azonos támogatási kategóriába sorolta a relatíve fejlettebb és a kevésbé fejlett kelet-közép-európai régiókat is, és ez a feltételrendszer közvetve a gazdagabbakat segítette több támogatott beruházáshoz és uniós forráshoz. Másképpen fogalmazva, az azonos feltételek, vagyis a relatív fejlettség szerinti differenciálás szinte teljes hiánya egyenlőtlen versenyt teremtettek a gazdagabb és a szegényebb térségek között, így kedvezve az előbbieknek. A gyűjteményben található dokumentumok: 1) CZE_HUN_POL_SVK_NUTS3_indicators_1990-2008_kd-347.xlsx A visegrádi országok NUTS 3 szintű idősoros adatai (1990-től 2008-ig, illetve esetenként 2012-ig), excel formátumban. Ez a lengyel területi beosztás változása miatt 2007-ig 45, illetve 2000-től 66 lengyel, valamint 20 magyar, 14 cseh és 8 szlovák régiónak az adatait jelenti. 2) CZE_HUN_POL_SVK_aided_investments_2003-2014_kdk-347.xlsx A 2003 és 2014 között a Visegrádi országokban megvalósult, állami támogatásban részesült külföldi nagyberuházások adatai NUTS 3 szintű területi bontásban. Az adatbázis tartalmazza a beruházások ...
BASE