Suchergebnisse

As a motivational factor of action, political efficacy is an important predictor of political behaviour. The term was invented to capture the extent to which people feel that they can effectively participate in politics and shape political processes. Today, we have a comprehensive knowledge of the individual-level factors (socio-demographic variables, political preferences etc.) that shape the level of internal and external dimensions of political efficacy. However, while it is widely demonstrated that media consumption influences the level of political efficacy, the country-level media context factors affecting it have rarely been studied. This paper reports the findings of extensive research on how two crucial features of the media context, the political significance of the media and the level of political parallelism in the media system, shape the level of external and internal political efficacy. The investigation draws upon the dataset of the seventh round (2014 – 2015) of the European Social Survey (ESS) and includes more than twenty-two thousand respondents from nineteen European democracies. The research hypothesizes that in countries where the media play a more important role, people have lower levels of external and higher levels of internal political efficacy. Political parallelism, which shows the extent to which media outlets are driven by distinct political orientations and interests within a particular media system, is expected to directly increase both external and internal political efficacy. Its indirect effect is also hypothesized, arguing that partisan media amplifies the winner-loser gap in political efficacy as a kind of "echo chamber". The findings show that in countries where the media play a major role in shaping political discourse, people have lower levels of external political efficacy, while the political parallelism of the media system indirectly affects the external dimensions of political efficacy. Internal political efficacy is, however, not related to these context-level factors.

The power of media is outlined and the effects of mass media on the public opinion and on the parliamentary election. In the book the role of the political intellectuals is analyzed in detail and the battles of intellectuals of the opposite political camps on the field of the language of politics.

This research investigates the interaction between the effects of wording and other elements of framing on public attitudes toward asylum policies. In particular, we focus on the labels of asylum-seekers and the discourse about the recent refugee crisis in Europe. In 2015 and 2016, we conducted two survey-experiments in Hungary where mass migration was the major issue on the political agenda at the time of the surveys. The salience of the issue was manipulated in both studies. Earlier findings have indicated that even words with the same meaning could prompt different interpretations in specific contexts. In contrast, we show that even large effects of wording, even if they are driven by differential meaning, can be suppressed by other elements of framing. The paper with the scientific results of this collection are currently under anonymous review. After the review process, the author of this collection will be revealed.

A doktori dolgozatban az állampolgárság intézményének változását és ennek következményeit írom le az erdélyi esettanulmány keretében. A kutatás rámutat arra, hogy a magyar állampolgársági politika az állampolgárság illiberális koncepcióját valósítja meg. Elemzésem így az illiberális állampolgárság intézményének bemutatásával rávilágít arra, hogy ez már nem csupán az egyén és állam közötti jogi kötelék, hanem a magyar kormány egy közvetítő intézményrendszer segítségével tartja fent és alakítja kapcsolatát az erdélyi magyar állampolgárokkal. A dolgozatban ennek az intézményrendszernek a sajátosságait, illetve a kapcsolat működési mechanizmusát tárom fel. Négy szervezet (EMNT, EMNP, RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány) szisztematikus vizsgálatával azt rekonstruálom, hogy a magyar kormány beavatkozása, így az illiberális állampolgárság intézményének erdélyi megvalósítása csökkenti a szervezetek érdekérvényesítési képességét a területi államban. Az értekezés bemutatja, hogy a magyarországi politikai berendezkedésben végbemenő illiberális átalakulás milyen összefüggésben van az állampolgárság kiterjesztésével. Ezáltal a dolgozat az esettanulmányon keresztül cáfolja azt a korábban elfogadott feltételezést, hogy a többes állampolgárság egy egyenlőbb és igazságosabb társadalmat hoz létre, rámutat arra, hogy a populizmus következményeként létrejövő állampolgársági politikák sem az egyenlőséget, sem az igazságosságot nem valósítják meg, elsődleges céljuk az illiberális politikai rendszer támogatása. Bemutatom, hogy az illiberalizmussal összefüggésben az állampolgársági politikák átalakítják az erdélyi civil és politikai szervezetek érdekérvényesítési lehetőségeit, a magyar kormánytól függő helyzetbe kerülnek, míg romániai politikai közösségben betöltött szerepük megváltozik, a magyar kisebbségi közösség képviselőiként történő érdekérvényesítési képességük jelentősen csökken. Tehát az értekezés azt mutatja be, hogy az illiberalizmus eredményeképpen egy új típusú állampolgársági koncepció jött létre. Ez az állampolgárságot már nem csupán mint az egyén és állam kapcsolatát veszi figyelembe, hanem az állampolgárság intézményét úgy alakítja át, hogy az anyaállam egy közbenső intézményrendszer segítségével ezt a kapcsolatot irányítani és folyamatosan alakítani tudja. Az értekezés így az erdélyi esettanulmányon keresztül vázolja fel az illiberalizmus állampolgárságképét.

Зборник "Етнологија Срба у Мађарској: стање и перспективе" садржи радове са научног скупа који је под истим називом одржан 19. и 20. новембра 2010. године у Будимпешти, у организацији Српског института из Будимпеште и суорганизацији Етнографског института САНУ и Народносне секције Мађарског етнографског друштва. Овај скуп је замишљен као први у низу скупова посвећених различитим научним областима за које се сматра да су од највећег интереса за заједницу Срба у Мађарској (етнологија, лингвистика, историја и друштвене науке – социологија, политикологија, право), које ће организовати Српски институт (основан 2009. године) да би се добио преглед стања, уочили недостаци и одредили приоритети за даље истраживачке пројекте. Циљ скупа био је, дакле, критичко сумирање укупних досадашњих резултата етнолошког и етнографског рада међу Србима у Мађарској. На њему је било 17 учесника из Мађарске и Србије. У оквиру скупа, одржан је и округли сто, чији је циљ био разговор о потребама и могућностима организације даљих истраживања. ; The volume Ethnology of Serbs in Hungary: Situation and Perspectives contains papers from the scientific conference held under the same title on November 19th and 20th, 2010 in Budapest, in organization of the Serbian Institute from Budapest and co-organization of the Institute of Ethnography SASA and the Nationalities Section of the Hungarian Ethnographic Society. The conference was envisaged as the first in a serial of conferences devoted to various academic disciplines considered as highly interesting for the Serbian community in Hungary (ethnology, linguistics, history and social sciences – sociology, political science, law), to be organized by the Serbian Institute (established in 2009) in order to obtain an overview of the situation, to detect the flaws and define the priorities for further research projects. The aim of the conference was, therefore, a critical summary of the overall results of ethnologic and ethnographic work among Serbs in Hungary. There were 17 participants from Hungary and Serbia. On the same occasion a round table was held as well, aimed at discussing the needs and possibilities for organization of further research. ; A magyarországi szerbek etnológiája: helyzetkép és távlatok c. kiadvány az azonos címmel, 2010. november 19-20-án Budapesten, a budapesti Szerb Intézet szervezésében és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Néprajzi Intézetének, valamint a Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségi Szakosztályának társszervezésében megtartott tudományos konferencia előadásait tartalmazza. A tanácskozás annak a konferenciasorozatnak az első tagja, amelyet a 2009-ben alapított Szerb Intézet szándékai szerint azoknak a tudományágaknak fognak szentelni, melyek a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot a magyarországi szerb közösség részéről (etnológia, nyelvészet, történelem és társadalomtudományok – szociológia, politológia, jogtudomány). E konferenciasorozat megszerevzésére annak érdekében kerül sor, hogy áttekintést nyerjenek e tudományágak magyarországi szerbeket érintő kutatásainak mai helyzetéről, feltárják a hiányosságokat és meghatározzák a prioritásokat a további kutatások terén. A konferencia célja így az volt, hogy a magyarországi szerbek körében végzett etnológiai és néprajzi kutatások eddigi eredményeit kritikailag összegezze. A tanácskozáson 17 előadó szerepelt Magyarországról és Szerbiából. A konferencia keretében kerekasztal megbeszélésre is sor került, melynek célja a további kutatásokra vonatkozó igények és lehetőségek megvitatása volt. ; Зборник радова Етнографског института САНУ 29 / Collection of Papers of the Institute of Ethnography SASA 29