Suchergebnisse

In the spring of 1935 there was the general election in Hungary. At this time Gyula Gömbös was the Prime Minister of Hungary. The vote still passed off by the general election law of 1925. In the city of Hódmezővásárhely the election was secret and made with party lists. It was held at the end of April. In the course of the campaign three parties managed to have the enough recommendations: the Party of National Unity (with the leadership of András Tasnádi Nagy under-secretary for Religion and Education) the National Agricultural Opposition (with the leadership of Béla Kun) and the Hungarian Social Democratic Party (with the leadership of Ferenc Takács). The recommendation threshold was 10 percent of the number of all constituent, which was meant 1828 people in this case. In the course of the campaign all of the parties attacked each other in the pages of newspapers.The election ended in complete victory for the opposition. The vote result was a big surprise. The winner was in close fight the Hungarian Social Democratic Party. The second place was owned by the National Agricultural Opposition. The parliamentarian of the city became Ferenc Takács and Béla Kun. They both lived in Hódmezővásárhely.

A DEMOS projekt abból a feltételezésből indul ki, hogy a populizmus a demokratikus berendezkedések működése, illetve az állampolgárok törekvései, igényei és identitásai közötti törés tünete a politikai rendszereken belül. Ennél fogva a DEMOS a demokratikus hatékonyságot vizsgálja, mint a politikai elkötelezettség feltételét, amely szükséges a populizmus megragadásához és megvitatásához. A koncepció attitűd-vonásokat is magában foglal (mint politikai hatékonyság), illetve a politikai készségeket, tudást, és a demokratikus lehetőség-struktúrákat. A populizmus mélyebb megértéséhez a DEMOS eddig kevésbé kutatott területeket vizsgál mikro- mezo- és makroszinteken: a populizmus szocio-pszichológiai gyökereit, a társadalmi szereplők reakcióit, és a populizmus hatását a kormányzásra. A DEMOS nem csupán az államigazgatással foglalkozik, hanem az állampolgárok szempontjaival is: hogyan hat rájuk a populizmus, illetve hogyan reagálnak rá. A projekt középpontjában a politikailag alulreprezentált csoportok állnak, úgy mint fiatalok, nők és bevándorlók. Mivel a populizmusnak számos, társadalmilag beágyazott megjelenési formája van, a DEMOS arra törekszik, hogy összehasonlító elemzéseken keresztül vizsgálja meg a kontextusát, beleértve annak történelmi, kulturális és társadalmi-gazdasági gyökereit.

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az "Országgyűlési képviselők (1990-2014)"adatbázis az 1990-2014 közötti országgyűlési képviselőkről nyújt tájékoztatást. A leiró tábla a 2014-2018 közötti képviselőket összegyűjtő táblával is kiegészül. A Bizottságok (1990-2014) adatbázis az 1990-2014 között felállitott Bizottságokról nyújt tájékoztatást, később az 1920-1990 előtti Bizottságokról szóló leiró táblával is kiegészül.

A szélsőjobboldali populizmus közép- és kelet-európai előretörését és választási kontúrjait magyarázó irodalom egyre növekvő mennyisége ellenére a kutatók csak szórványos ismeretekkel rendelkeznek a szélsőjobboldal tömegkommunikációs csatornáiról és média diskurzusairól. Több országra kiterjedő, összehasonlító jellegű kutatásokra különösen szükség lenne annak érdekében, hogy nagyobb betekintést nyerjünk a szélsőjobboldali populizmus mai jellemzőibe. A projekt ezt a rést tölti ki egy Romániára és Magyarországra összpontosító átfogó elemzés elvégzésével. A kutatás célkitűzése kettős volt. Egyfelől a kutatók elvégezték a szélsőjobboldali média diskurzus jellemzőinek elemzését. Másfelől célul tűzték ki a szélsőjobboldali populista média megjelenések az általános média szféra hálózati struktúrájában elfoglalt helyzetének meghatározását. A kutatók célja a régió egyik legfontosabb közügyének, a szélsőjobboldali populizmus kommunikációs konstrukciójának és a közszférában elfoglalt helyzetének a feltárása volt. A két évig tartó empirikus kutatás fő kérdése az volt, hogy milyen különbségek illetve hasonlóságok vannak a szélsőjobboldali populizmus magyarországi és romániai média megjelenésében. A kérdés megválaszolására kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt igénybe vettek a 3 román - Adrian Nastase elítélése, - Funar és Vadim Tudor között belső pártkonfliktusa, - Bodgan Diaconu új pártalapítása, és a 3 magyar - Paksi atomerőmű bővítése, - Kovács Béla európai parlamenti képviselő kémügye, - megismételt ózdi polgármester választás téma vizsgálata során. A gyűjteményben mind egyes témához három file – egy korpusz, egy kódkönyv és adatbázis – tartozik.

A kutatás a befektetés ösztönzés és a regionális fejlesztési politikák vizsgálata révén a transznacionális (európai uniós) és a nemzetállami szintű szabályozói környezetnek a kelet-közép-európai térségen belüli területi egyenlőtlenségekre gyakorolt együttes hatását vizsgálta. Az elemzési egységek a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) NUTS 3 szintű régiói voltak. Az eredmények alapján az uniós szabályozások átvétele a két szakpolitikai területen az eredeti célkitűzésekkel ellentétben nem csökkentette, hanem ellenkezőleg, növelte az országokon belüli területi egyenlőtlenségeket. Az államilag támogatott (külföldi) beruházások döntő többsége a fejlettebb régiókban valósult meg, míg az EU regionális fejlesztési támogatásaiból a leghátrányosabb helyzetű térségek nem részesültek jelentősen nagyobb mértékben, mint a leggazdagabb területek. Ennek oka, hogy az uniós szabályozás mindkét szakpolitika esetében majdnem teljesen azonos támogatási kategóriába sorolta a relatíve fejlettebb és a kevésbé fejlett kelet-közép-európai régiókat is, és ez a feltételrendszer közvetve a gazdagabbakat segítette több támogatott beruházáshoz és uniós forráshoz. Másképpen fogalmazva, az azonos feltételek, vagyis a relatív fejlettség szerinti differenciálás szinte teljes hiánya egyenlőtlen versenyt teremtettek a gazdagabb és a szegényebb térségek között, így kedvezve az előbbieknek. A gyűjteményben található dokumentumok: 1) CZE_HUN_POL_SVK_NUTS3_indicators_1990-2008_kd-347.xlsx A visegrádi országok NUTS 3 szintű idősoros adatai (1990-től 2008-ig, illetve esetenként 2012-ig), excel formátumban. Ez a lengyel területi beosztás változása miatt 2007-ig 45, illetve 2000-től 66 lengyel, valamint 20 magyar, 14 cseh és 8 szlovák régiónak az adatait jelenti. 2) CZE_HUN_POL_SVK_aided_investments_2003-2014_kdk-347.xlsx A 2003 és 2014 között a Visegrádi országokban megvalósult, állami támogatásban részesült külföldi nagyberuházások adatai NUTS 3 szintű területi bontásban. Az adatbázis tartalmazza a beruházások ...

As a motivational factor of action, political efficacy is an important predictor of political behaviour. The term was invented to capture the extent to which people feel that they can effectively participate in politics and shape political processes. Today, we have a comprehensive knowledge of the individual-level factors (socio-demographic variables, political preferences etc.) that shape the level of internal and external dimensions of political efficacy. However, while it is widely demonstrated that media consumption influences the level of political efficacy, the country-level media context factors affecting it have rarely been studied. This paper reports the findings of extensive research on how two crucial features of the media context, the political significance of the media and the level of political parallelism in the media system, shape the level of external and internal political efficacy. The investigation draws upon the dataset of the seventh round (2014 – 2015) of the European Social Survey (ESS) and includes more than twenty-two thousand respondents from nineteen European democracies. The research hypothesizes that in countries where the media play a more important role, people have lower levels of external and higher levels of internal political efficacy. Political parallelism, which shows the extent to which media outlets are driven by distinct political orientations and interests within a particular media system, is expected to directly increase both external and internal political efficacy. Its indirect effect is also hypothesized, arguing that partisan media amplifies the winner-loser gap in political efficacy as a kind of "echo chamber". The findings show that in countries where the media play a major role in shaping political discourse, people have lower levels of external political efficacy, while the political parallelism of the media system indirectly affects the external dimensions of political efficacy. Internal political efficacy is, however, not related to these context-level factors.

The EU is bound to respect the national identities of Member States. States might, at occasions, define their national identities in ways that breach inclusive constitutional values (e.g. equality) protected under TEU Article 2. The assumption behind the recognition of diverse constitutional identities is the peaceful coexistence of both, which is challenged by illiberal national developments. Instead, we see a zero-sum game between the constitutional recognition of exclusive values (e.g. dominant ethnicity or religion) and inclusive constitutional values; every gain by the proponents of emergent authoritarianism translates to a loss on the side of constitutional democracy. While exclusive norms appear in virtually every constitutional system, a critical mass of exclusive values can lead to the hollowing out of a democratic order, both on the national and on the supranational level. To try to draw the line where this shift happens, we are relying on the limits of toleration, and recognition, of exclusive norms and identity elements of minority communities in liberal theories of multiculturalism (e.g. Raz, Taylor, Kymlicka). We think that the case of illiberal minorities raise structurally similar theoretical questions, insights, and experiences than the dilemma defined above, the challenge of illiberal Member States undermining EU fundamental values.

A kutatás az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom problémájával foglalkozott. A kutatás keretében többek között készült egy reprezentatív adatfelvétel a rendőrségbe és a bíróságba vetett bizalom kérdéskörében és egy média tartalomelemzés. Válogatott magyar sajtótermékek bűncselekményekre, illetve a büntető-igazságszolgáltatás intézményeinek, elveinek médiaprezentációjára vonatkozó tartalmának numerikus és szöveges kódolása történt meg.

This contribution offers a reminder of the state of political forces in France and the course of the health crisis, which initially took place in a context of strong political tensions, particularly as a result of the controversial pension reform decided by Macron. The COVID crisis allowed populist parties to develop 'naming' and 'blaming' strategies, initially mobilized in different proportions, to attack the President of the Republic Macron. The analysis shows that the decision to introduce a lockdown led the two leaders of the parties described as populist to harden their criticism to similar proportions but also to 'claim' rapid responses to the crisis. These speeches are also part of the medical polemics that will have been omnipresent throughout the pandemic. Finally, we observe that these strategies have not been beneficial to the populist parties, since during the municipal elections the two parties did not manage to take advantage on this health and political sequence.

This working paper investigates public policies that precede the rise of populism. A mixedmethod research design is applied: on the one hand, we use data from international surveys and databanks to explore the policy–populism nexus from a comparative European perspective. On the other hand, country case studies have been prepared to understand the country-specific historical and socio-economic features of populism and its potential policy roots. Four countries were selected as national case studies: two EU member states (Greece and Hungary) because of a strong, long-term support of populist parties; one EU member state (Lithuania), where support of populist parties remain moderate, although historical and socio-economic features suggest a likely rise of populism; and one country (Turkey) that exhibits the potential hybridization tendencies of populism and the role of policies in the shift from democratic towards authoritarian regimes. We found that the content of policies were weak predictors of the rise of populism. Country-specific measures were more important predictors than policy ideas. At the same time, our results demonstrate that the lack of activation policies may be a strong predictor of welfare populist attitudes of citizens, and the exclusion of a significant proportion of young people from the labour market clearly feeds populist attitudes. Another important finding is that crisis management policies matter, but not the socio-economic crisis in itself: the management of crisis by non-elected policy experts, through technocratic governance methods, will likely trigger populism. This is particularly true in societies where political polarization is high

One striking aspect of the coronavirus crisis was the poor response of the right-wing populist leaders to the pandemic in countries such as the US, Britain, and Brazil. Despite this fact, the continuing voter support right-wing populist leaders attract across countries with different socio-economic traits is puzzling. In this paper, we argue in favour of a cognitive anthropological view of populism scholarship. Cognitive and evolutionary anthropology shows that mental systems common to all humans shape the way we understand the world, making some ideas more plausible than others regardless of their levels of accuracy. Even though the action of 'building a wall' to keep illegal migrants away can prove ultimately unfeasible and does not address real immigration issues, due to our cognitive evolution, it makes intuitive sense as a plausible option to reducing immigration. Populist leaders exploit our cognitive intuitions by providing such intractable but oftentimes intuitively-plausible ideas in order to get elected or to promote preferred policies. Furthermore, we intuitively admire powerful individuals and tend to defer to authoritative and charismatic figures as an evolutionary strategy for acquiring valued skills and negotiating hierarchies. As a result, by committing to the intuitively-plausible policies populist leaders promote, such as 'building a wall', they give additional credence to the political beliefs that are based on our cognitive intuitions, effectively increasing their plausibility for the "common folk".

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az Kormányok (1990-2018) adatbázis az 1990-2018 közötti kormányok tagjairól nyújt tájékoztatást. Az adatbázis az 1867-1990 közötti adatokkal is kiegészül.

This is an exploratory study of populist political movement Sme rodina – Boris Kollár (We Are a Family – Boris Kollár, since November 2019 only Sme rodina). The paper first locates this movement into a lose concept/sui generis family of political parties (the niche party), arguing in contrast to some typologies that this is primarily protest populist party presenting some niche issues, and only secondarily, an entrepreneurial party. The paper also answers the question why this party is considered as being populist by many political and non-political actors and analysts. The paper also suggests that there is actually non-existent, but assumed direct correlation between the support for this party and the decline in the standard of living, as sometimes presented in public discourse. In contrast, it is suggested here that there may be stronger links between relative poverty, feeling of being abandoned by political elites/parties, and low educational levels. Moreover, there played an important role previous knowledge (celebrity status) of the party leader who was often presented and discussed in tabloid media. For this reason, many young females voted for this party. The party also managed to raise a widely perceived problematic issue that was seen as not tackled sufficiently or at all by the previous governments and other competing political parties (the niche or salient issue).

A Helsinki Deklaráció egy olyan dokumentum, amelyet közösen hozott létre a két legjelentősebb európai aneszteziológustársaság: a European Board of Anaesthesiology (EBA) és a European Society of Anaesthesiology (ESA). A kezdeményezést 2010 júniusában bocsátották útjára, és egy olyan európai konszenzust jelent, amelyben foglaltak használata igazoltan javítja a betegek biztonságát és a minőségi perioperatív ellátást. A program elemei közül a szerzők négy területet emelnek ki, amelyek kis ráfordítással bevezethetők és egyértelműen előnyösek: a műtéti ellenőrző lista, a műtétekhez társuló fertőzések megelőzése, a célorientált folyadékterápia és a perioperatív táplálás. Az irodalmi áttekintés hangsúlyozza, hogy a jól szervezett perioperatív ellátás kulcsfontosságú szerepet tölt be a betegbiztonság javításában. The Helsinki Declaration was created and signed by the European Board of Anaesthesiology (EBA) and the European Society of Anaesthesiology (ESA). It was initiated in June 2010, and it implies a European consensus on those medical practices which improve patient safety and provide higher quality perioperative care. Authors focus on four elements of this initiative, which can be easily implemented, and provide almost instant benefit: use of preoperative checklist, prevention of perioperative infections, goal-directed fluid therapy and perioperative nutrition. The literature review emphasizes that well organized perioperative care plays the most important role in improving patient safety.

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. A Költségvetések és zárszámadások (1991-2013) adatbázis az 1991 és 2013 közötti évekre vonatkozó elfogadott magyar költségvetésekről és zárszámadásokról nyújt tájékoztatást. Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: a költségvetési év, amelyben a költségvetési elem hatályban volt (year), a költségvetési és zárszámadási elemek közpolitikai tartalma (majortopic és subtopic), az "előirányzatcsoport" neve (appropriation_group), a "kiemelt előirányzat" neve (headline_appropriation), a kiadási tétel költségvetési értéke a végleges elszámolás szerint (expenditure), valamint a bevételi tétel költségvetési értéke a végleges elszámolás szerint (revenue). Az adatbázis a későbbiekben a 2014-2018 között, valamint az 1990 előtt elfogadott dokumentumokkal is kiegészül. A kutatás honlapja:https://cap.tk.mta.hu/en