Suchergebnisse

University of Debrecen, Centre for Agricultural Sciences and Engineering, Faculty of Applied Economics and Rural Development H-4032 Debrecen, Böszörményi str. 138. Today ICT (Information and Telecommunication Technologies) has an essential role in some sectors of the economy. Its development has sped up so much that if somebody is not able to follow this development there is no chance in the economy. It is effectual on both micro and national economic level. A nation's elementary interest is to make the opportunity to recourse of the more developed ICT, on micro level the enterprises' interest is to take advantage of it. Furthermore the knowledge-based society comes to the front more and more, because it is a national economic aim, so without reference to conditions ICT is must at everybody's disposal. So, it has to be available in a little village, as much as a city. If a country can build a suitable infrastructure for the population, it has a huge benefit on international markets and in competitiveness. But in order for the construction of an infrastructure, the first is to ensure the financial sources. EU offers many opportunities on calls for proposals with this object and the most important thing, that we can make the best of it. ICT infrastructure development has been realised on many settlements in Hungary, but not always on the most suitable places. In my opinion, an indicator system would be worthy to develop, by which it would be possible to specify where the development of ICT infrastructure is reasonable – where the use of development funds will be most efficient. Currently applied indicators are deform, they do not reflect the real regional situation, because these had not been worked out to our environmental conditions, but are suitable for only at macro-level, for uniform international comparison, and do not consider many things. Naturally, these are suitable for making international rankings, although such an indicator system would be useful, which shows the development of our own country, at regional level too. ; Az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) ma már a gazdaság valamennyi szektorában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A fejlődésük annyira felgyorsult, hogy ha valaki nem képes ezt a fejlődést követni, nincs esélye a gazdaságban. Ez mind mikro, mind pedig nemzetgazdasági szintre érvényes. Egy nemzetnek alapvető érdeke, hogy megteremtse a lehetőséget a minél fejlettebb IKT igénybevételére, mikro szinten pedig a vállalkozásoknak érdeke, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek. Továbbá egyre jobban előtérbe kerül a tudásalapú társadalom, mint nemzetgazdasági célkitűzés, azaz mindenki számára rendelkezésre kell hogy álljanak e technológiák körülményektől függetlenül. Azaz egy kis faluban ugyanúgy jelen kell lennie, mint egy nagyvárosban. Ha egy ország megfelelő IKT infrastruktúrát képes megteremteni a lakosság számára, akkor óriási előnye van a nemzetközi piacokon, és versenyképességben. Azonban infrastruktúra létesítéséhez az első a pénzügyi források biztosítása. Az EU nagyon sok pályázati lehetőséget kínál ilyen beruházások céljára, és a legfontosabb, hogy tudjunk a lehetőséggel élni. Magyarországon is rengeteg településen történt IKT infrastruktúra kiépítés, azonban nem mindig a legmegfelelőbb helyen. A fejlesztési források minél hatékonyabb felhasználása érdekében véleményem szerint olyan mutatószámrendszert lenne érdemes kidolgozni, amely alapján pontosabban lehetne meghatározni, hogy hol érdemes fejleszteni, hol hasznosulnak legjobban a fejlesztési források. A jelenleg alkalmazott különböző külföldön kidolgozott indexek torzítanak, nem tükrözik a valós regionális helyzetet, hiszen nem a saját környezeti feltételeinkhez alakították ki őket, hanem makroszintű, egységes nemzetközi összehasonlításra fejlesztették, és ezért sok mindent nem vesz figyelembe. Ezek természetesen nemzetközi rangsor készítésére nagyon is alkalmasak, de mindenképpen hasznos lenne egy olyan mutatószámrendszer, amely a saját országunk tényleges fejlettségét mutatja, régiós szinten is.

The presentation is a summary of the experiences of régiónál development over a quarter of a century, from the aspect of Hungárián bordér researches. European integration and the unfurling Schengen process changed the relationship of Hungárián régiónál Science and bordér researches in the interpretation of territorial processes. There was a gradual shift of focus by régiónál policies: the so-called "Trianon-syndrome", the analysis of the traditional controlling and restricting functions of State borders was gradually replaced by the analysis of the character of cross-border cooperations. From the point of view of development policy, the tight relationship of régiónál Science and bordér research was founded by the need fór the utilisation of internál and extemal resources, which is the prime motivation of cross-border relations. It is beyond doubt that the use of Hungárián and even more so the EU régiónál supports can effectively serve the moderation of the development disparities of bordér regions, the catching up of the extemal (bordér) peripheries, the "unification" of the spatial structural functions disintegrated by the Peace Treaty of Trianon, the creation and cohesion of a functioning macro-regional economic space in the Carpathian Basin - and all in all the issue of European integration, the improvement of neighbourhood relations.

This paper aims to give a comprehensive picture of the objectives and perspectives behind the creation of the Central European Initiative (CEI). It also analyzes the role of CEI in the political, economic and social transition in the post-Socialist states. The article studies how CEI helped the integration of the Central European countries to the Western institutions, especially to the European Union (EU). The cooperation was founded in 1989 by Austria, Hungary, Italy, and Yugoslavia. It was unique and special in the era, as it had member states from totally different political and economic blocks. There are more approaches to explain the creation of this cooperation. According to the Liberal one, the founder states wished to create a flexible platform for the cooperation of countries from different blocks. This was also a political initiative to overcome on the divisions of bipolarity and the Cold War. The laid down political objectives in the official documents included the values represented by the European institutions. These values were adopted by the post-Socialist states. At the project level, the initiatives of CEI indirectly contributed to the economic and social transition in these countries. CEI and EU progressively built their close relations, and the support of EU integration became the mission of CEI. If we study the EU accessions in the region, we can state, CEI had a successful and important role in bringing closer the post-Socialist states to the EU.