Suchergebnisse
Filter
Format
Medientyp
Sprache
Weitere Sprachen
Jahre
2826 Ergebnisse
Sortierung:
Socio.hu: társadalomtudományi szemle : social science review
ISSN: 2063-0468
Euroqual : Qualitative Research in the Social Sciences in Europe
In: KWALON: Tijdschrift voor Kwalitatief Onderzoek, Band 12, Heft 1
ISSN: 1875-7324
Het acroniem in de titel staat voor Qualitative Research in the Social Sciences in Europe. Euroqual is een programma van de European Science Foundation. Het loopt parallel aan het ESF-programma 'Quantitative Methods in the Social Sciences' (QMSS). Het gaat hier om een zogenoemde Research Networking Program (RNP) van de European Science Foundation. Euroqual is een vijfjarig programma met een totaal budget van (momenteel) € 768.000. Dit 'momenteel' slaat op de financieringsstructuur van het programma. Aangezien de partners bijdragen aan het budget van een RNP, bepaalt het aantal partners de hoogte van het budget. Ten tijde van de eerste bijeenkomst van de stuurgroep was de ESF nog in onderhandeling met Frankrijk over deelname aan Euroqual. Het budget kan dus nog toenemen.
Register van dissertaties in voorbereiding en verdedigde proefschriften aan nederlandse universiteiten: Doctoral theses in the social sciences
ISSN: 0167-6113
Social Sciences in the Mirror of Global Crisis
In: Társadalomkutatás, Band 29, Heft 2, S. 187-201
ISSN: 1588-2918
Register van lopend en recentelijk afgesloten onderzoek op sociaal-wetenschappelijk terrein: Current research in the social sciences
ISSN: 0924-3291
Metszetek: társadalomtudományi folyóirat = Cross-Sections : social science journal
ISSN: 2063-6415
Mapping the radical right populism and their discourses in public spheres: the case of Romania and Hungary
A szélsőjobboldali populizmus közép- és kelet-európai előretörését és választási kontúrjait magyarázó irodalom egyre növekvő mennyisége ellenére a kutatók csak szórványos ismeretekkel rendelkeznek a szélsőjobboldal tömegkommunikációs csatornáiról és média diskurzusairól. Több országra kiterjedő, összehasonlító jellegű kutatásokra különösen szükség lenne annak érdekében, hogy nagyobb betekintést nyerjünk a szélsőjobboldali populizmus mai jellemzőibe. A projekt ezt a rést tölti ki egy Romániára és Magyarországra összpontosító átfogó elemzés elvégzésével. A kutatás célkitűzése kettős volt. Egyfelől a kutatók elvégezték a szélsőjobboldali média diskurzus jellemzőinek elemzését. Másfelől célul tűzték ki a szélsőjobboldali populista média megjelenések az általános média szféra hálózati struktúrájában elfoglalt helyzetének meghatározását. A kutatók célja a régió egyik legfontosabb közügyének, a szélsőjobboldali populizmus kommunikációs konstrukciójának és a közszférában elfoglalt helyzetének a feltárása volt. A két évig tartó empirikus kutatás fő kérdése az volt, hogy milyen különbségek illetve hasonlóságok vannak a szélsőjobboldali populizmus magyarországi és romániai média megjelenésében. A kérdés megválaszolására kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt igénybe vettek a 3 román - Adrian Nastase elítélése, - Funar és Vadim Tudor között belső pártkonfliktusa, - Bodgan Diaconu új pártalapítása, és a 3 magyar - Paksi atomerőmű bővítése, - Kovács Béla európai parlamenti képviselő kémügye, - megismételt ózdi polgármester választás téma vizsgálata során. A gyűjteményben mind egyes témához három file – egy korpusz, egy kódkönyv és adatbázis – tartozik.
BASE
A rendszerváltás utáni regionális fejlődés és területi egyenlőtlenségek politikai gazdaságtana Kelet-Közép Európában
A kutatás a befektetés ösztönzés és a regionális fejlesztési politikák vizsgálata révén a transznacionális (európai uniós) és a nemzetállami szintű szabályozói környezetnek a kelet-közép-európai térségen belüli területi egyenlőtlenségekre gyakorolt együttes hatását vizsgálta. Az elemzési egységek a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) NUTS 3 szintű régiói voltak. Az eredmények alapján az uniós szabályozások átvétele a két szakpolitikai területen az eredeti célkitűzésekkel ellentétben nem csökkentette, hanem ellenkezőleg, növelte az országokon belüli területi egyenlőtlenségeket. Az államilag támogatott (külföldi) beruházások döntő többsége a fejlettebb régiókban valósult meg, míg az EU regionális fejlesztési támogatásaiból a leghátrányosabb helyzetű térségek nem részesültek jelentősen nagyobb mértékben, mint a leggazdagabb területek. Ennek oka, hogy az uniós szabályozás mindkét szakpolitika esetében majdnem teljesen azonos támogatási kategóriába sorolta a relatíve fejlettebb és a kevésbé fejlett kelet-közép-európai régiókat is, és ez a feltételrendszer közvetve a gazdagabbakat segítette több támogatott beruházáshoz és uniós forráshoz. Másképpen fogalmazva, az azonos feltételek, vagyis a relatív fejlettség szerinti differenciálás szinte teljes hiánya egyenlőtlen versenyt teremtettek a gazdagabb és a szegényebb térségek között, így kedvezve az előbbieknek. A gyűjteményben található dokumentumok: 1) CZE_HUN_POL_SVK_NUTS3_indicators_1990-2008_kd-347.xlsx A visegrádi országok NUTS 3 szintű idősoros adatai (1990-től 2008-ig, illetve esetenként 2012-ig), excel formátumban. Ez a lengyel területi beosztás változása miatt 2007-ig 45, illetve 2000-től 66 lengyel, valamint 20 magyar, 14 cseh és 8 szlovák régiónak az adatait jelenti. 2) CZE_HUN_POL_SVK_aided_investments_2003-2014_kdk-347.xlsx A 2003 és 2014 között a Visegrádi országokban megvalósult, állami támogatásban részesült külföldi nagyberuházások adatai NUTS 3 szintű területi bontásban. Az adatbázis tartalmazza a beruházások ...
BASE
Free Fall and Free Will: Social Sciences Facing New Challenges
In: Társadalomkutatás, Band 29, Heft 2, S. 237-246
ISSN: 1588-2918