A szélsőjobboldali populizmus közép- és kelet-európai előretörését és választási kontúrjait magyarázó irodalom egyre növekvő mennyisége ellenére a kutatók csak szórványos ismeretekkel rendelkeznek a szélsőjobboldal tömegkommunikációs csatornáiról és média diskurzusairól. Több országra kiterjedő, összehasonlító jellegű kutatásokra különösen szükség lenne annak érdekében, hogy nagyobb betekintést nyerjünk a szélsőjobboldali populizmus mai jellemzőibe. A projekt ezt a rést tölti ki egy Romániára és Magyarországra összpontosító átfogó elemzés elvégzésével. A kutatás célkitűzése kettős volt. Egyfelől a kutatók elvégezték a szélsőjobboldali média diskurzus jellemzőinek elemzését. Másfelől célul tűzték ki a szélsőjobboldali populista média megjelenések az általános média szféra hálózati struktúrájában elfoglalt helyzetének meghatározását. A kutatók célja a régió egyik legfontosabb közügyének, a szélsőjobboldali populizmus kommunikációs konstrukciójának és a közszférában elfoglalt helyzetének a feltárása volt. A két évig tartó empirikus kutatás fő kérdése az volt, hogy milyen különbségek illetve hasonlóságok vannak a szélsőjobboldali populizmus magyarországi és romániai média megjelenésében. A kérdés megválaszolására kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt igénybe vettek a 3 román - Adrian Nastase elítélése, - Funar és Vadim Tudor között belső pártkonfliktusa, - Bodgan Diaconu új pártalapítása, és a 3 magyar - Paksi atomerőmű bővítése, - Kovács Béla európai parlamenti képviselő kémügye, - megismételt ózdi polgármester választás téma vizsgálata során. A gyűjteményben mind egyes témához három file – egy korpusz, egy kódkönyv és adatbázis – tartozik.
A kutatás a befektetés ösztönzés és a regionális fejlesztési politikák vizsgálata révén a transznacionális (európai uniós) és a nemzetállami szintű szabályozói környezetnek a kelet-közép-európai térségen belüli területi egyenlőtlenségekre gyakorolt együttes hatását vizsgálta. Az elemzési egységek a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) NUTS 3 szintű régiói voltak. Az eredmények alapján az uniós szabályozások átvétele a két szakpolitikai területen az eredeti célkitűzésekkel ellentétben nem csökkentette, hanem ellenkezőleg, növelte az országokon belüli területi egyenlőtlenségeket. Az államilag támogatott (külföldi) beruházások döntő többsége a fejlettebb régiókban valósult meg, míg az EU regionális fejlesztési támogatásaiból a leghátrányosabb helyzetű térségek nem részesültek jelentősen nagyobb mértékben, mint a leggazdagabb területek. Ennek oka, hogy az uniós szabályozás mindkét szakpolitika esetében majdnem teljesen azonos támogatási kategóriába sorolta a relatíve fejlettebb és a kevésbé fejlett kelet-közép-európai régiókat is, és ez a feltételrendszer közvetve a gazdagabbakat segítette több támogatott beruházáshoz és uniós forráshoz. Másképpen fogalmazva, az azonos feltételek, vagyis a relatív fejlettség szerinti differenciálás szinte teljes hiánya egyenlőtlen versenyt teremtettek a gazdagabb és a szegényebb térségek között, így kedvezve az előbbieknek. A gyűjteményben található dokumentumok: 1) CZE_HUN_POL_SVK_NUTS3_indicators_1990-2008_kd-347.xlsx A visegrádi országok NUTS 3 szintű idősoros adatai (1990-től 2008-ig, illetve esetenként 2012-ig), excel formátumban. Ez a lengyel területi beosztás változása miatt 2007-ig 45, illetve 2000-től 66 lengyel, valamint 20 magyar, 14 cseh és 8 szlovák régiónak az adatait jelenti. 2) CZE_HUN_POL_SVK_aided_investments_2003-2014_kdk-347.xlsx A 2003 és 2014 között a Visegrádi országokban megvalósult, állami támogatásban részesült külföldi nagyberuházások adatai NUTS 3 szintű területi bontásban. Az adatbázis tartalmazza a beruházások ...
As a motivational factor of action, political efficacy is an important predictor of political behaviour. The term was invented to capture the extent to which people feel that they can effectively participate in politics and shape political processes. Today, we have a comprehensive knowledge of the individual-level factors (socio-demographic variables, political preferences etc.) that shape the level of internal and external dimensions of political efficacy. However, while it is widely demonstrated that media consumption influences the level of political efficacy, the country-level media context factors affecting it have rarely been studied. This paper reports the findings of extensive research on how two crucial features of the media context, the political significance of the media and the level of political parallelism in the media system, shape the level of external and internal political efficacy. The investigation draws upon the dataset of the seventh round (2014 – 2015) of the European Social Survey (ESS) and includes more than twenty-two thousand respondents from nineteen European democracies. The research hypothesizes that in countries where the media play a more important role, people have lower levels of external and higher levels of internal political efficacy. Political parallelism, which shows the extent to which media outlets are driven by distinct political orientations and interests within a particular media system, is expected to directly increase both external and internal political efficacy. Its indirect effect is also hypothesized, arguing that partisan media amplifies the winner-loser gap in political efficacy as a kind of "echo chamber". The findings show that in countries where the media play a major role in shaping political discourse, people have lower levels of external political efficacy, while the political parallelism of the media system indirectly affects the external dimensions of political efficacy. Internal political efficacy is, however, not related to these context-level factors.
A kutatás azokra a társadalmi diskurzusokra, kulturális mintákra és társadalmi viszonyokra irányult, amelyek egyfelől a politikai radikalizmust, másfelől a nacionalizmus új formáit hozzák létre, határozzák meg Magyarországon. A csoportinterjúk anyagát feldolgozó tanulmány "A nemzet varázsa és a szélsőjobboldali szimpátia a fiatalok körében" címmel jelent meg a "Nemzet a mindennapokban" című könyvben. A generációs célcsoport kiemelt jelentőségére az a több korábbi kutatás során feltárt tény hívta fel a szerző figyelmét, hogy a 18 és 37 év közötti pártválasztó fiatalok körében nagyon jelentős a szélsőjobboldal támogatottsága. A kutatás módszere a fókuszcsoportos interjú, a beszélgetések 5 különböző régióban található, és különböző méretű városban jöttek létre (Budapest, Miskolc, Pécs, Dunaújváros, Tamási). Eredetileg 12 csoportot terveztek, végül 14 interjú készült, ebből 13 található meg az archivumban. Glózer Rita "A nemzet helyreállítása a magyarországi nemzeti radikális mozgalom ellenségtematizáló diskurzusaiban" című tanulmányában ismertetett kutatás három egymástól jellegében is különböző empirikus anyagot foglalt magába. A barikad.hu kapcsán összesen 406, a kurucinfo.hu vonatkozásában 193 cikket dolgoztak fel. A vizsgált anyag harmadik részét a YouTube videomegosztón található videók és az azokhoz fűzött felhasználói kommentek alkották. Elemzésük révén a két portál írott anyagának vizsgálata kiegészült egyfelől e médiumok mozgóképes nyelvezetének, másfelől a körülöttük megjelenő közönség kommentjeinek vizsgálatával
A DEMOS projekt abból a feltételezésből indul ki, hogy a populizmus a demokratikus berendezkedések működése, illetve az állampolgárok törekvései, igényei és identitásai közötti törés tünete a politikai rendszereken belül. Ennél fogva a DEMOS a demokratikus hatékonyságot vizsgálja, mint a politikai elkötelezettség feltételét, amely szükséges a populizmus megragadásához és megvitatásához. A koncepció attitűd-vonásokat is magában foglal (mint politikai hatékonyság), illetve a politikai készségeket, tudást, és a demokratikus lehetőség-struktúrákat. A populizmus mélyebb megértéséhez a DEMOS eddig kevésbé kutatott területeket vizsgál mikro- mezo- és makroszinteken: a populizmus szocio-pszichológiai gyökereit, a társadalmi szereplők reakcióit, és a populizmus hatását a kormányzásra. A DEMOS nem csupán az államigazgatással foglalkozik, hanem az állampolgárok szempontjaival is: hogyan hat rájuk a populizmus, illetve hogyan reagálnak rá. A projekt középpontjában a politikailag alulreprezentált csoportok állnak, úgy mint fiatalok, nők és bevándorlók. Mivel a populizmusnak számos, társadalmilag beágyazott megjelenési formája van, a DEMOS arra törekszik, hogy összehasonlító elemzéseken keresztül vizsgálja meg a kontextusát, beleértve annak történelmi, kulturális és társadalmi-gazdasági gyökereit.
A kutatás az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom problémájával foglalkozott. A kutatás keretében többek között készült egy reprezentatív adatfelvétel a rendőrségbe és a bíróságba vetett bizalom kérdéskörében és egy média tartalomelemzés. Válogatott magyar sajtótermékek bűncselekményekre, illetve a büntető-igazságszolgáltatás intézményeinek, elveinek médiaprezentációjára vonatkozó tartalmának numerikus és szöveges kódolása történt meg.
This paper aims to give a comprehensive picture of the objectives and perspectives behind the creation of the Central European Initiative (CEI). It also analyzes the role of CEI in the political, economic and social transition in the post-Socialist states. The article studies how CEI helped the integration of the Central European countries to the Western institutions, especially to the European Union (EU). The cooperation was founded in 1989 by Austria, Hungary, Italy, and Yugoslavia. It was unique and special in the era, as it had member states from totally different political and economic blocks. There are more approaches to explain the creation of this cooperation. According to the Liberal one, the founder states wished to create a flexible platform for the cooperation of countries from different blocks. This was also a political initiative to overcome on the divisions of bipolarity and the Cold War. The laid down political objectives in the official documents included the values represented by the European institutions. These values were adopted by the post-Socialist states. At the project level, the initiatives of CEI indirectly contributed to the economic and social transition in these countries. CEI and EU progressively built their close relations, and the support of EU integration became the mission of CEI. If we study the EU accessions in the region, we can state, CEI had a successful and important role in bringing closer the post-Socialist states to the EU.
Geopolitics as a multidisciplinary branch of social science and as a theory of foreign policy appeared on the Latin-American continent in the second half of the 1920s. The main features they include are the next: aggressive approach to the space, the continental adaption of the organic state-theory elaborated by Ratzel and Kjellen, moreover, the developed geopolitical theory was thought to be converted into practice via the growing role of the army. In all Latin- American countries the armed forces and their various institutions became the scientific centre of elaborating the new attitude to the international relations as a theory. When the army az an institution assumed the political power, however, it was given an opportunity to put these theories into practice. With the definition of the constant and conjuntural national goals those countries of the vast territories aimed at both re-determination of their international economic and political positions and solving their problems connected with their own inner space. Therefore the regional transitions, the settling in the rarely- populated areas, the usage of sources of raw material and reserves, the control of transport and communication network of international significance and obtaining the influence over the new territories were the problems that in many of those countries came to the front. On the Latin-American continent the geopolitical schools with important theo-retical background were established in Argentina, Brazil and Chile. In this study we are going to introduce the Chilean geopolitical theory and practice established by generals Ramon Cañas Montalva and Augusto Pinochet. Apart from the theoretical outlines we will analyse the Chilean attitude to the possession of the Beagle-channel, The Drake-passage and the Magellan-strait and the Antarctic. ; Geopolitics as a multidisciplinary branch of social science and as a theory of foreign policy appeared on the Latin-American continent in the second half of the 1920s. The main features they include are the next: aggressive approach to the space, the continental adaption of the organic state-theory elaborated by Ratzel and Kjellen, moreover, the developed geopolitical theory was thought to be converted into practice via the growing role of the army. In all Latin- American countries the armed forces and their various institutions became the scientific centre of elaborating the new attitude to the international relations as a theory. When the army az an institution assumed the political power, however, it was given an opportunity to put these theories into practice. With the definition of the constant and conjuntural national goals those countries of the vast territories aimed at both re-determination of their international economic and political positions and solving their problems connected with their own inner space. Therefore the regional transitions, the settling in the rarely- populated areas, the usage of sources of raw material and reserves, the control of transport and communication network of international significance and obtaining the influence over the new territories were the problems that in many of those countries came to the front. On the Latin-American continent the geopolitical schools with important theo-retical background were established in Argentina, Brazil and Chile. In this study we are going to introduce the Chilean geopolitical theory and practice established by generals Ramon Cañas Montalva and Augusto Pinochet. Apart from the theoretical outlines we will analyse the Chilean attitude to the possession of the Beagle-channel, The Drake-passage and the Magellan-strait and the Antarctic.
Зборник "Етнологија Срба у Мађарској: стање и перспективе" садржи радове са научног скупа који је под истим називом одржан 19. и 20. новембра 2010. године у Будимпешти, у организацији Српског института из Будимпеште и суорганизацији Етнографског института САНУ и Народносне секције Мађарског етнографског друштва. Овај скуп је замишљен као први у низу скупова посвећених различитим научним областима за које се сматра да су од највећег интереса за заједницу Срба у Мађарској (етнологија, лингвистика, историја и друштвене науке – социологија, политикологија, право), које ће организовати Српски институт (основан 2009. године) да би се добио преглед стања, уочили недостаци и одредили приоритети за даље истраживачке пројекте. Циљ скупа био је, дакле, критичко сумирање укупних досадашњих резултата етнолошког и етнографског рада међу Србима у Мађарској. На њему је било 17 учесника из Мађарске и Србије. У оквиру скупа, одржан је и округли сто, чији је циљ био разговор о потребама и могућностима организације даљих истраживања. ; The volume Ethnology of Serbs in Hungary: Situation and Perspectives contains papers from the scientific conference held under the same title on November 19th and 20th, 2010 in Budapest, in organization of the Serbian Institute from Budapest and co-organization of the Institute of Ethnography SASA and the Nationalities Section of the Hungarian Ethnographic Society. The conference was envisaged as the first in a serial of conferences devoted to various academic disciplines considered as highly interesting for the Serbian community in Hungary (ethnology, linguistics, history and social sciences – sociology, political science, law), to be organized by the Serbian Institute (established in 2009) in order to obtain an overview of the situation, to detect the flaws and define the priorities for further research projects. The aim of the conference was, therefore, a critical summary of the overall results of ethnologic and ethnographic work among Serbs in Hungary. There were 17 participants from Hungary and Serbia. On the same occasion a round table was held as well, aimed at discussing the needs and possibilities for organization of further research. ; A magyarországi szerbek etnológiája: helyzetkép és távlatok c. kiadvány az azonos címmel, 2010. november 19-20-án Budapesten, a budapesti Szerb Intézet szervezésében és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Néprajzi Intézetének, valamint a Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségi Szakosztályának társszervezésében megtartott tudományos konferencia előadásait tartalmazza. A tanácskozás annak a konferenciasorozatnak az első tagja, amelyet a 2009-ben alapított Szerb Intézet szándékai szerint azoknak a tudományágaknak fognak szentelni, melyek a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot a magyarországi szerb közösség részéről (etnológia, nyelvészet, történelem és társadalomtudományok – szociológia, politológia, jogtudomány). E konferenciasorozat megszerevzésére annak érdekében kerül sor, hogy áttekintést nyerjenek e tudományágak magyarországi szerbeket érintő kutatásainak mai helyzetéről, feltárják a hiányosságokat és meghatározzák a prioritásokat a további kutatások terén. A konferencia célja így az volt, hogy a magyarországi szerbek körében végzett etnológiai és néprajzi kutatások eddigi eredményeit kritikailag összegezze. A tanácskozáson 17 előadó szerepelt Magyarországról és Szerbiából. A konferencia keretében kerekasztal megbeszélésre is sor került, melynek célja a további kutatásokra vonatkozó igények és lehetőségek megvitatása volt. ; Зборник радова Етнографског института САНУ 29 / Collection of Papers of the Institute of Ethnography SASA 29
Der Begriff 'Bildungsferne' – in Deutschland eher auf politischer als auf wissenschaftlicher Ebene verwendet – beschreibt mehr als das Fehlen (höherer) formaler Bildungsabschlüsse und ist deshalb nicht gleichzusetzen mit Geringqualifizierung. In seinem Zusammenhang steht auch die Frage nach den Bildungschancen, d.h. dem Zugang zu Bildungsmöglichkeiten. Bildungsferne bezeichnet damit zunächst eine Benachteiligung in Bezug auf Bildungschancen, v.a. gegründet auf soziodemographische Faktoren, wie soziale Herkunft und Sozialisation, regionale Herkunft, Migrationshintergrund, Alter, Behinderung etc. Wenn von bildungsfernen Gruppen die Rede ist, wird jedoch außerdem zumeist auf wirtschaftliche schwache, gering qualifizierte, lernungewohnte Bevölkerungsgruppen Bezug genommen, für die der Zugang zu (Weiter-)Bildungsmöglichkeiten aufgrund ihrer sozialen und ökonomischen Voraussetzungen eingeschränkt ist und in deren sozialen Milieus Bildung einen geringen Stellenwert einnimmt. m Rahmen eines interkulturellen Lehr-Forschungs-Projektes der Friedrich-Schiller-Universität Jena und der Eötvös-Loránd-Universität Budapest wurde in einer in beiden Ländern geführten empirischen Studie untersucht, ob Frauen in den beiden untersuchten Ländern eine bildungsferne Gruppe ausmachen, inwieweit Frauen in der ungarischen und der deutschen Gesellschaft heute noch benachteiligt sind und wie Bildung einer evtl. Benachteiligung entgegenwirken kann? Dazu wird zunächst die Situation von Frauen in der ungarischen und der deutschen Gesellschaft dargestellt und durch Gespräche mit Vertretern der Arbeitsämter sowie durch die Vorstellung von Bildungsangeboten speziell für Frauen in den beiden Ländern Antwort auf die Fragen gesucht. Weitere von anderen Gruppen in diesem Zwei-Länder-Projekt untersuchte Fragestellungen waren: o Potenziale des Alterns (http://www.db-thueringen.de/servlets/DocumentServlet?id=9749) o Fremdsprachenerwerb in der Erwachsenenbildung (http://www.db-thueringen.de/servlets/DocumentServlet?id=9894) *************************** ; The notion 'Bildungsferne' (appr. distance to learning), which is in Germany rather used on a political than on a scientific level, mainly describes the lack of (higher) formal educational achievements and is therefore not the same as lower qualification. Furthermore questions regarding the access to educational opportunities arise when examining this notion. First of all 'Bildungsferne' means discrimination with regard to educational opportunities, mainly based on sociodemographic factors, such as social background and socialization, regional provenance, migration background, age, disability, etc. When considering groups distal to learning one usually refers to people who are deprived, less qualified and who are not used to learning (anymore). Due to their social and economic prerequisites and because of the minor role which education plays within their social environment access to (further) educational opportunities is less important for this population group. In the context of an intercultural research project, which was realized by the Friedrich Schiller University of Jena and the Eötvös Loránd University of Budapest, it was examined, with the help of an empirical survey that was conducted in both countries, if women in both countries can be regarded as a group which is distal to learning, in how far women are still discriminated within the Hungarian and German society and in which way can education work against possible discrimination? Therefore the situation of women in the Hungarian and German society will be described and with the help of interviews, done with representatives of the respective employment centre, as well as the presentation of special educational opportunities for women, these questions will be answered. Further questions considered throughout this intercultural research project were: o Potentials of Senior Age (http://www.db-thueringen.de/servlets/DocumentServlet?id=9749) o How can adults learn foreign languages? (http://www.db-thueringen.de/servlets/DocumentServlet?id=9894) ***************************
