Suchergebnisse

Introduction: Contexts of Gypsy/Roma identity and history -- On the sources of Gypsy/Roma history -- Who (what) is (was) Hungarian or Gypsy/Roma? -- "Comrades, if you have a heart" : the history of the Gypsy issue, 1945-1961 -- The construction and spread of the state socialist system -- Policy and Gypsies -- Modernization and Gypsy communities -- Disciplinary state -- The impossibility of self-organization -- Minority issue -- Discourses on social policy and equality -- "Life goes on" : the Hungarian party-state and assimilation -- Social policy and the Gypsies -- Wage work -- Housing -- Social system -- Education -- Scientific approaches -- Gypsy images -- The transformation of discourse -- Disciplinary power, disciplinary society -- Police and agents -- "Health supervisors" -- The national minority issue -- National movement -- The "ethnic interpretation" of history -- Roma policy after the regime change -- Minority issue -- Prospects for multiculturalism -- Minority (self-)government? -- Divide at Impera : the opportunities and impossibilities of self-organization -- Movement -- National minority culture, national culture -- Questions of equal treatment and equal opportunity -- Anti-discrimination -- Equal opportunity -- Roma programs -- Education -- Employment -- Social policy and the Roma -- Aid -- Segregation -- Disciplinary society -- The transformation of discourses -- Research methods -- Panopticon : Roma policy, 2010-2015 -- The Hungarian National Cooperation System -- The anti-egalitarian character of the system -- Changing minority legislation -- New social policy? -- Violence -- The shift -- Summary: Decades of exclusion

A szélsőjobboldali populizmus közép- és kelet-európai előretörését és választási kontúrjait magyarázó irodalom egyre növekvő mennyisége ellenére a kutatók csak szórványos ismeretekkel rendelkeznek a szélsőjobboldal tömegkommunikációs csatornáiról és média diskurzusairól. Több országra kiterjedő, összehasonlító jellegű kutatásokra különösen szükség lenne annak érdekében, hogy nagyobb betekintést nyerjünk a szélsőjobboldali populizmus mai jellemzőibe. A projekt ezt a rést tölti ki egy Romániára és Magyarországra összpontosító átfogó elemzés elvégzésével. A kutatás célkitűzése kettős volt. Egyfelől a kutatók elvégezték a szélsőjobboldali média diskurzus jellemzőinek elemzését. Másfelől célul tűzték ki a szélsőjobboldali populista média megjelenések az általános média szféra hálózati struktúrájában elfoglalt helyzetének meghatározását. A kutatók célja a régió egyik legfontosabb közügyének, a szélsőjobboldali populizmus kommunikációs konstrukciójának és a közszférában elfoglalt helyzetének a feltárása volt. A két évig tartó empirikus kutatás fő kérdése az volt, hogy milyen különbségek illetve hasonlóságok vannak a szélsőjobboldali populizmus magyarországi és romániai média megjelenésében. A kérdés megválaszolására kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt igénybe vettek a 3 román - Adrian Nastase elítélése, - Funar és Vadim Tudor között belső pártkonfliktusa, - Bodgan Diaconu új pártalapítása, és a 3 magyar - Paksi atomerőmű bővítése, - Kovács Béla európai parlamenti képviselő kémügye, - megismételt ózdi polgármester választás téma vizsgálata során. A gyűjteményben mind egyes témához három file – egy korpusz, egy kódkönyv és adatbázis – tartozik.

A kutatás a befektetés ösztönzés és a regionális fejlesztési politikák vizsgálata révén a transznacionális (európai uniós) és a nemzetállami szintű szabályozói környezetnek a kelet-közép-európai térségen belüli területi egyenlőtlenségekre gyakorolt együttes hatását vizsgálta. Az elemzési egységek a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) NUTS 3 szintű régiói voltak. Az eredmények alapján az uniós szabályozások átvétele a két szakpolitikai területen az eredeti célkitűzésekkel ellentétben nem csökkentette, hanem ellenkezőleg, növelte az országokon belüli területi egyenlőtlenségeket. Az államilag támogatott (külföldi) beruházások döntő többsége a fejlettebb régiókban valósult meg, míg az EU regionális fejlesztési támogatásaiból a leghátrányosabb helyzetű térségek nem részesültek jelentősen nagyobb mértékben, mint a leggazdagabb területek. Ennek oka, hogy az uniós szabályozás mindkét szakpolitika esetében majdnem teljesen azonos támogatási kategóriába sorolta a relatíve fejlettebb és a kevésbé fejlett kelet-közép-európai régiókat is, és ez a feltételrendszer közvetve a gazdagabbakat segítette több támogatott beruházáshoz és uniós forráshoz. Másképpen fogalmazva, az azonos feltételek, vagyis a relatív fejlettség szerinti differenciálás szinte teljes hiánya egyenlőtlen versenyt teremtettek a gazdagabb és a szegényebb térségek között, így kedvezve az előbbieknek. A gyűjteményben található dokumentumok: 1) CZE_HUN_POL_SVK_NUTS3_indicators_1990-2008_kd-347.xlsx A visegrádi országok NUTS 3 szintű idősoros adatai (1990-től 2008-ig, illetve esetenként 2012-ig), excel formátumban. Ez a lengyel területi beosztás változása miatt 2007-ig 45, illetve 2000-től 66 lengyel, valamint 20 magyar, 14 cseh és 8 szlovák régiónak az adatait jelenti. 2) CZE_HUN_POL_SVK_aided_investments_2003-2014_kdk-347.xlsx A 2003 és 2014 között a Visegrádi országokban megvalósult, állami támogatásban részesült külföldi nagyberuházások adatai NUTS 3 szintű területi bontásban. Az adatbázis tartalmazza a beruházások ...

As a motivational factor of action, political efficacy is an important predictor of political behaviour. The term was invented to capture the extent to which people feel that they can effectively participate in politics and shape political processes. Today, we have a comprehensive knowledge of the individual-level factors (socio-demographic variables, political preferences etc.) that shape the level of internal and external dimensions of political efficacy. However, while it is widely demonstrated that media consumption influences the level of political efficacy, the country-level media context factors affecting it have rarely been studied. This paper reports the findings of extensive research on how two crucial features of the media context, the political significance of the media and the level of political parallelism in the media system, shape the level of external and internal political efficacy. The investigation draws upon the dataset of the seventh round (2014 – 2015) of the European Social Survey (ESS) and includes more than twenty-two thousand respondents from nineteen European democracies. The research hypothesizes that in countries where the media play a more important role, people have lower levels of external and higher levels of internal political efficacy. Political parallelism, which shows the extent to which media outlets are driven by distinct political orientations and interests within a particular media system, is expected to directly increase both external and internal political efficacy. Its indirect effect is also hypothesized, arguing that partisan media amplifies the winner-loser gap in political efficacy as a kind of "echo chamber". The findings show that in countries where the media play a major role in shaping political discourse, people have lower levels of external political efficacy, while the political parallelism of the media system indirectly affects the external dimensions of political efficacy. Internal political efficacy is, however, not related to these context-level factors.

A DEMOS projekt abból a feltételezésből indul ki, hogy a populizmus a demokratikus berendezkedések működése, illetve az állampolgárok törekvései, igényei és identitásai közötti törés tünete a politikai rendszereken belül. Ennél fogva a DEMOS a demokratikus hatékonyságot vizsgálja, mint a politikai elkötelezettség feltételét, amely szükséges a populizmus megragadásához és megvitatásához. A koncepció attitűd-vonásokat is magában foglal (mint politikai hatékonyság), illetve a politikai készségeket, tudást, és a demokratikus lehetőség-struktúrákat. A populizmus mélyebb megértéséhez a DEMOS eddig kevésbé kutatott területeket vizsgál mikro- mezo- és makroszinteken: a populizmus szocio-pszichológiai gyökereit, a társadalmi szereplők reakcióit, és a populizmus hatását a kormányzásra. A DEMOS nem csupán az államigazgatással foglalkozik, hanem az állampolgárok szempontjaival is: hogyan hat rájuk a populizmus, illetve hogyan reagálnak rá. A projekt középpontjában a politikailag alulreprezentált csoportok állnak, úgy mint fiatalok, nők és bevándorlók. Mivel a populizmusnak számos, társadalmilag beágyazott megjelenési formája van, a DEMOS arra törekszik, hogy összehasonlító elemzéseken keresztül vizsgálja meg a kontextusát, beleértve annak történelmi, kulturális és társadalmi-gazdasági gyökereit.

A kutatás az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom problémájával foglalkozott. A kutatás keretében többek között készült egy reprezentatív adatfelvétel a rendőrségbe és a bíróságba vetett bizalom kérdéskörében és egy média tartalomelemzés. Válogatott magyar sajtótermékek bűncselekményekre, illetve a büntető-igazságszolgáltatás intézményeinek, elveinek médiaprezentációjára vonatkozó tartalmának numerikus és szöveges kódolása történt meg.

A kutatás azokra a társadalmi diskurzusokra, kulturális mintákra és társadalmi viszonyokra irányult, amelyek egyfelől a politikai radikalizmust, másfelől a nacionalizmus új formáit hozzák létre, határozzák meg Magyarországon. A csoportinterjúk anyagát feldolgozó tanulmány "A nemzet varázsa és a szélsőjobboldali szimpátia a fiatalok körében" címmel jelent meg a "Nemzet a mindennapokban" című könyvben. A generációs célcsoport kiemelt jelentőségére az a több korábbi kutatás során feltárt tény hívta fel a szerző figyelmét, hogy a 18 és 37 év közötti pártválasztó fiatalok körében nagyon jelentős a szélsőjobboldal támogatottsága. A kutatás módszere a fókuszcsoportos interjú, a beszélgetések 5 különböző régióban található, és különböző méretű városban jöttek létre (Budapest, Miskolc, Pécs, Dunaújváros, Tamási). Eredetileg 12 csoportot terveztek, végül 14 interjú készült, ebből 13 található meg az archivumban. Glózer Rita "A nemzet helyreállítása a magyarországi nemzeti radikális mozgalom ellenségtematizáló diskurzusaiban" című tanulmányában ismertetett kutatás három egymástól jellegében is különböző empirikus anyagot foglalt magába. A barikad.hu kapcsán összesen 406, a kurucinfo.hu vonatkozásában 193 cikket dolgoztak fel. A vizsgált anyag harmadik részét a YouTube videomegosztón található videók és az azokhoz fűzött felhasználói kommentek alkották. Elemzésük révén a két portál írott anyagának vizsgálata kiegészült egyfelől e médiumok mozgóképes nyelvezetének, másfelől a körülöttük megjelenő közönség kommentjeinek vizsgálatával

Geopolitics as a multidisciplinary branch of social science and as a theory of foreign policy appeared on the Latin-American continent in the second half of the 1920s. The main features they include are the next: aggressive approach to the space, the continental adaption of the organic state-theory elaborated by Ratzel and Kjellen, moreover, the developed geopolitical theory was thought to be converted into practice via the growing role of the army. In all Latin- American countries the armed forces and their various institutions became the scientific centre of elaborating the new attitude to the international relations as a theory. When the army az an institution assumed the political power, however, it was given an opportunity to put these theories into practice. With the definition of the constant and conjuntural national goals those countries of the vast territories aimed at both re-determination of their international economic and political positions and solving their problems connected with their own inner space. Therefore the regional transitions, the settling in the rarely- populated areas, the usage of sources of raw material and reserves, the control of transport and communication network of international significance and obtaining the influence over the new territories were the problems that in many of those countries came to the front. On the Latin-American continent the geopolitical schools with important theo-retical background were established in Argentina, Brazil and Chile. In this study we are going to introduce the Chilean geopolitical theory and practice established by generals Ramon Cañas Montalva and Augusto Pinochet. Apart from the theoretical outlines we will analyse the Chilean attitude to the possession of the Beagle-channel, The Drake-passage and the Magellan-strait and the Antarctic. ; Geopolitics as a multidisciplinary branch of social science and as a theory of foreign policy appeared on the Latin-American continent in the second half of the 1920s. The main features they include are the next: aggressive approach to the space, the continental adaption of the organic state-theory elaborated by Ratzel and Kjellen, moreover, the developed geopolitical theory was thought to be converted into practice via the growing role of the army. In all Latin- American countries the armed forces and their various institutions became the scientific centre of elaborating the new attitude to the international relations as a theory. When the army az an institution assumed the political power, however, it was given an opportunity to put these theories into practice. With the definition of the constant and conjuntural national goals those countries of the vast territories aimed at both re-determination of their international economic and political positions and solving their problems connected with their own inner space. Therefore the regional transitions, the settling in the rarely- populated areas, the usage of sources of raw material and reserves, the control of transport and communication network of international significance and obtaining the influence over the new territories were the problems that in many of those countries came to the front. On the Latin-American continent the geopolitical schools with important theo-retical background were established in Argentina, Brazil and Chile. In this study we are going to introduce the Chilean geopolitical theory and practice established by generals Ramon Cañas Montalva and Augusto Pinochet. Apart from the theoretical outlines we will analyse the Chilean attitude to the possession of the Beagle-channel, The Drake-passage and the Magellan-strait and the Antarctic.

Зборник "Етнологија Срба у Мађарској: стање и перспективе" садржи радове са научног скупа који је под истим називом одржан 19. и 20. новембра 2010. године у Будимпешти, у организацији Српског института из Будимпеште и суорганизацији Етнографског института САНУ и Народносне секције Мађарског етнографског друштва. Овај скуп је замишљен као први у низу скупова посвећених различитим научним областима за које се сматра да су од највећег интереса за заједницу Срба у Мађарској (етнологија, лингвистика, историја и друштвене науке – социологија, политикологија, право), које ће организовати Српски институт (основан 2009. године) да би се добио преглед стања, уочили недостаци и одредили приоритети за даље истраживачке пројекте. Циљ скупа био је, дакле, критичко сумирање укупних досадашњих резултата етнолошког и етнографског рада међу Србима у Мађарској. На њему је било 17 учесника из Мађарске и Србије. У оквиру скупа, одржан је и округли сто, чији је циљ био разговор о потребама и могућностима организације даљих истраживања. ; The volume Ethnology of Serbs in Hungary: Situation and Perspectives contains papers from the scientific conference held under the same title on November 19th and 20th, 2010 in Budapest, in organization of the Serbian Institute from Budapest and co-organization of the Institute of Ethnography SASA and the Nationalities Section of the Hungarian Ethnographic Society. The conference was envisaged as the first in a serial of conferences devoted to various academic disciplines considered as highly interesting for the Serbian community in Hungary (ethnology, linguistics, history and social sciences – sociology, political science, law), to be organized by the Serbian Institute (established in 2009) in order to obtain an overview of the situation, to detect the flaws and define the priorities for further research projects. The aim of the conference was, therefore, a critical summary of the overall results of ethnologic and ethnographic work among Serbs in Hungary. There were 17 participants from Hungary and Serbia. On the same occasion a round table was held as well, aimed at discussing the needs and possibilities for organization of further research. ; A magyarországi szerbek etnológiája: helyzetkép és távlatok c. kiadvány az azonos címmel, 2010. november 19-20-án Budapesten, a budapesti Szerb Intézet szervezésében és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Néprajzi Intézetének, valamint a Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségi Szakosztályának társszervezésében megtartott tudományos konferencia előadásait tartalmazza. A tanácskozás annak a konferenciasorozatnak az első tagja, amelyet a 2009-ben alapított Szerb Intézet szándékai szerint azoknak a tudományágaknak fognak szentelni, melyek a legnagyobb érdeklődésre tarthatnak számot a magyarországi szerb közösség részéről (etnológia, nyelvészet, történelem és társadalomtudományok – szociológia, politológia, jogtudomány). E konferenciasorozat megszerevzésére annak érdekében kerül sor, hogy áttekintést nyerjenek e tudományágak magyarországi szerbeket érintő kutatásainak mai helyzetéről, feltárják a hiányosságokat és meghatározzák a prioritásokat a további kutatások terén. A konferencia célja így az volt, hogy a magyarországi szerbek körében végzett etnológiai és néprajzi kutatások eddigi eredményeit kritikailag összegezze. A tanácskozáson 17 előadó szerepelt Magyarországról és Szerbiából. A konferencia keretében kerekasztal megbeszélésre is sor került, melynek célja a további kutatásokra vonatkozó igények és lehetőségek megvitatása volt. ; Зборник радова Етнографског института САНУ 29 / Collection of Papers of the Institute of Ethnography SASA 29