A kutatás azokra a társadalmi diskurzusokra, kulturális mintákra és társadalmi viszonyokra irányult, amelyek egyfelől a politikai radikalizmust, másfelől a nacionalizmus új formáit hozzák létre, határozzák meg Magyarországon. A csoportinterjúk anyagát feldolgozó tanulmány "A nemzet varázsa és a szélsőjobboldali szimpátia a fiatalok körében" címmel jelent meg a "Nemzet a mindennapokban" című könyvben. A generációs célcsoport kiemelt jelentőségére az a több korábbi kutatás során feltárt tény hívta fel a szerző figyelmét, hogy a 18 és 37 év közötti pártválasztó fiatalok körében nagyon jelentős a szélsőjobboldal támogatottsága. A kutatás módszere a fókuszcsoportos interjú, a beszélgetések 5 különböző régióban található, és különböző méretű városban jöttek létre (Budapest, Miskolc, Pécs, Dunaújváros, Tamási). Eredetileg 12 csoportot terveztek, végül 14 interjú készült, ebből 13 található meg az archivumban. Glózer Rita "A nemzet helyreállítása a magyarországi nemzeti radikális mozgalom ellenségtematizáló diskurzusaiban" című tanulmányában ismertetett kutatás három egymástól jellegében is különböző empirikus anyagot foglalt magába. A barikad.hu kapcsán összesen 406, a kurucinfo.hu vonatkozásában 193 cikket dolgoztak fel. A vizsgált anyag harmadik részét a YouTube videomegosztón található videók és az azokhoz fűzött felhasználói kommentek alkották. Elemzésük révén a két portál írott anyagának vizsgálata kiegészült egyfelől e médiumok mozgóképes nyelvezetének, másfelől a körülöttük megjelenő közönség kommentjeinek vizsgálatával
A szélsőjobboldali populizmus közép- és kelet-európai előretörését és választási kontúrjait magyarázó irodalom egyre növekvő mennyisége ellenére a kutatók csak szórványos ismeretekkel rendelkeznek a szélsőjobboldal tömegkommunikációs csatornáiról és média diskurzusairól. Több országra kiterjedő, összehasonlító jellegű kutatásokra különösen szükség lenne annak érdekében, hogy nagyobb betekintést nyerjünk a szélsőjobboldali populizmus mai jellemzőibe. A projekt ezt a rést tölti ki egy Romániára és Magyarországra összpontosító átfogó elemzés elvégzésével. A kutatás célkitűzése kettős volt. Egyfelől a kutatók elvégezték a szélsőjobboldali média diskurzus jellemzőinek elemzését. Másfelől célul tűzték ki a szélsőjobboldali populista média megjelenések az általános média szféra hálózati struktúrájában elfoglalt helyzetének meghatározását. A kutatók célja a régió egyik legfontosabb közügyének, a szélsőjobboldali populizmus kommunikációs konstrukciójának és a közszférában elfoglalt helyzetének a feltárása volt. A két évig tartó empirikus kutatás fő kérdése az volt, hogy milyen különbségek illetve hasonlóságok vannak a szélsőjobboldali populizmus magyarországi és romániai média megjelenésében. A kérdés megválaszolására kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt igénybe vettek a 3 román - Adrian Nastase elítélése, - Funar és Vadim Tudor között belső pártkonfliktusa, - Bodgan Diaconu új pártalapítása, és a 3 magyar - Paksi atomerőmű bővítése, - Kovács Béla európai parlamenti képviselő kémügye, - megismételt ózdi polgármester választás téma vizsgálata során. A gyűjteményben mind egyes témához három file – egy korpusz, egy kódkönyv és adatbázis – tartozik.
A kutatás a befektetés ösztönzés és a regionális fejlesztési politikák vizsgálata révén a transznacionális (európai uniós) és a nemzetállami szintű szabályozói környezetnek a kelet-közép-európai térségen belüli területi egyenlőtlenségekre gyakorolt együttes hatását vizsgálta. Az elemzési egységek a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) NUTS 3 szintű régiói voltak. Az eredmények alapján az uniós szabályozások átvétele a két szakpolitikai területen az eredeti célkitűzésekkel ellentétben nem csökkentette, hanem ellenkezőleg, növelte az országokon belüli területi egyenlőtlenségeket. Az államilag támogatott (külföldi) beruházások döntő többsége a fejlettebb régiókban valósult meg, míg az EU regionális fejlesztési támogatásaiból a leghátrányosabb helyzetű térségek nem részesültek jelentősen nagyobb mértékben, mint a leggazdagabb területek. Ennek oka, hogy az uniós szabályozás mindkét szakpolitika esetében majdnem teljesen azonos támogatási kategóriába sorolta a relatíve fejlettebb és a kevésbé fejlett kelet-közép-európai régiókat is, és ez a feltételrendszer közvetve a gazdagabbakat segítette több támogatott beruházáshoz és uniós forráshoz. Másképpen fogalmazva, az azonos feltételek, vagyis a relatív fejlettség szerinti differenciálás szinte teljes hiánya egyenlőtlen versenyt teremtettek a gazdagabb és a szegényebb térségek között, így kedvezve az előbbieknek. A gyűjteményben található dokumentumok: 1) CZE_HUN_POL_SVK_NUTS3_indicators_1990-2008_kd-347.xlsx A visegrádi országok NUTS 3 szintű idősoros adatai (1990-től 2008-ig, illetve esetenként 2012-ig), excel formátumban. Ez a lengyel területi beosztás változása miatt 2007-ig 45, illetve 2000-től 66 lengyel, valamint 20 magyar, 14 cseh és 8 szlovák régiónak az adatait jelenti. 2) CZE_HUN_POL_SVK_aided_investments_2003-2014_kdk-347.xlsx A 2003 és 2014 között a Visegrádi országokban megvalósult, állami támogatásban részesült külföldi nagyberuházások adatai NUTS 3 szintű területi bontásban. Az adatbázis tartalmazza a beruházások ...
As a motivational factor of action, political efficacy is an important predictor of political behaviour. The term was invented to capture the extent to which people feel that they can effectively participate in politics and shape political processes. Today, we have a comprehensive knowledge of the individual-level factors (socio-demographic variables, political preferences etc.) that shape the level of internal and external dimensions of political efficacy. However, while it is widely demonstrated that media consumption influences the level of political efficacy, the country-level media context factors affecting it have rarely been studied. This paper reports the findings of extensive research on how two crucial features of the media context, the political significance of the media and the level of political parallelism in the media system, shape the level of external and internal political efficacy. The investigation draws upon the dataset of the seventh round (2014 – 2015) of the European Social Survey (ESS) and includes more than twenty-two thousand respondents from nineteen European democracies. The research hypothesizes that in countries where the media play a more important role, people have lower levels of external and higher levels of internal political efficacy. Political parallelism, which shows the extent to which media outlets are driven by distinct political orientations and interests within a particular media system, is expected to directly increase both external and internal political efficacy. Its indirect effect is also hypothesized, arguing that partisan media amplifies the winner-loser gap in political efficacy as a kind of "echo chamber". The findings show that in countries where the media play a major role in shaping political discourse, people have lower levels of external political efficacy, while the political parallelism of the media system indirectly affects the external dimensions of political efficacy. Internal political efficacy is, however, not related to these context-level factors.
A DEMOS projekt abból a feltételezésből indul ki, hogy a populizmus a demokratikus berendezkedések működése, illetve az állampolgárok törekvései, igényei és identitásai közötti törés tünete a politikai rendszereken belül. Ennél fogva a DEMOS a demokratikus hatékonyságot vizsgálja, mint a politikai elkötelezettség feltételét, amely szükséges a populizmus megragadásához és megvitatásához. A koncepció attitűd-vonásokat is magában foglal (mint politikai hatékonyság), illetve a politikai készségeket, tudást, és a demokratikus lehetőség-struktúrákat. A populizmus mélyebb megértéséhez a DEMOS eddig kevésbé kutatott területeket vizsgál mikro- mezo- és makroszinteken: a populizmus szocio-pszichológiai gyökereit, a társadalmi szereplők reakcióit, és a populizmus hatását a kormányzásra. A DEMOS nem csupán az államigazgatással foglalkozik, hanem az állampolgárok szempontjaival is: hogyan hat rájuk a populizmus, illetve hogyan reagálnak rá. A projekt középpontjában a politikailag alulreprezentált csoportok állnak, úgy mint fiatalok, nők és bevándorlók. Mivel a populizmusnak számos, társadalmilag beágyazott megjelenési formája van, a DEMOS arra törekszik, hogy összehasonlító elemzéseken keresztül vizsgálja meg a kontextusát, beleértve annak történelmi, kulturális és társadalmi-gazdasági gyökereit.
A kutatás az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom problémájával foglalkozott. A kutatás keretében többek között készült egy reprezentatív adatfelvétel a rendőrségbe és a bíróságba vetett bizalom kérdéskörében és egy média tartalomelemzés. Válogatott magyar sajtótermékek bűncselekményekre, illetve a büntető-igazságszolgáltatás intézményeinek, elveinek médiaprezentációjára vonatkozó tartalmának numerikus és szöveges kódolása történt meg.
The aim of the study and the related presentation was to analyze the rules of the Hungarian and Polish administrative procedures in relation to the client status of (minority) NGOs, especially those belonging to the Polish nationality, in order to draw conclusions and make recommendations in the administrative proceedings to develop and promote the participation of non-governmental organizations. The presence of these organizations, especially in cases where there is a conflict of interest and / or the presence of a large number of clients, can make a major contribution to increasing the transparency of the regulatory process, achieving the actual objectives of the regulatory process and exercising adequate social control. A comparison of the experiences of Hungary and Poland is made possible by the accession to the supranational legal order of the European Union, which started at a similar time, and by the harmonization processes and similar legal and social conditions. The research related to the lecture was supported by the Wacław Felczak Foundation, with a scholarship called "Jagello".
In the spring of 1935 there was the general election in Hungary. At this time Gyula Gömbös was the Prime Minister of Hungary. The vote still passed off by the general election law of 1925. In the city of Hódmezővásárhely the election was secret and made with party lists. It was held at the end of April. In the course of the campaign three parties managed to have the enough recommendations: the Party of National Unity (with the leadership of András Tasnádi Nagy under-secretary for Religion and Education) the National Agricultural Opposition (with the leadership of Béla Kun) and the Hungarian Social Democratic Party (with the leadership of Ferenc Takács). The recommendation threshold was 10 percent of the number of all constituent, which was meant 1828 people in this case. In the course of the campaign all of the parties attacked each other in the pages of newspapers.The election ended in complete victory for the opposition. The vote result was a big surprise. The winner was in close fight the Hungarian Social Democratic Party. The second place was owned by the National Agricultural Opposition. The parliamentarian of the city became Ferenc Takács and Béla Kun. They both lived in Hódmezővásárhely.
On his two days campaign trip in the territory between the Danube and River Tisza, Count István Bethlen primarily emphasised the reconstitution of national unity, religious peace and reconciliation among social classes. This political campaign aimed at peacefully revising the Treaty of Trianon. And he thought it well: in order to achieve this goal, it was necessary to conceive political realism, that is, the economic, social and cultural reinforcement of die nation. For example, it was expedient for beginning the land reform, the dissemination of intensive forms of agricultural production and the industrialisation supplementing imports. For the intellectual basis to achieve these goals, Bethlen considered Christian liberalism the most appropriate. As a result of this campaign, the nominees of the United Party won 6 out of the 9 electoral districts. And among these 6 constituencies, 3 were eventually taken by the governing party by an intervention through the civil service. Bethlen and the leaders of the United Party often exploited the state apparatus and the civil service - in many cases illegally - to preserve power positions. Thus even the subsequent successes of the Bethlen consolidation cannot overshadow this fact.
This paper aims to give a comprehensive picture of the objectives and perspectives behind the creation of the Central European Initiative (CEI). It also analyzes the role of CEI in the political, economic and social transition in the post-Socialist states. The article studies how CEI helped the integration of the Central European countries to the Western institutions, especially to the European Union (EU). The cooperation was founded in 1989 by Austria, Hungary, Italy, and Yugoslavia. It was unique and special in the era, as it had member states from totally different political and economic blocks. There are more approaches to explain the creation of this cooperation. According to the Liberal one, the founder states wished to create a flexible platform for the cooperation of countries from different blocks. This was also a political initiative to overcome on the divisions of bipolarity and the Cold War. The laid down political objectives in the official documents included the values represented by the European institutions. These values were adopted by the post-Socialist states. At the project level, the initiatives of CEI indirectly contributed to the economic and social transition in these countries. CEI and EU progressively built their close relations, and the support of EU integration became the mission of CEI. If we study the EU accessions in the region, we can state, CEI had a successful and important role in bringing closer the post-Socialist states to the EU.
In his study the author deals with the question of the corporative organization of the young Slovenian state. In the first part of his writing the author presents the theory and development of corporative ideas after WWII. He sums up the main theories of Philippe C. Schmitter and Gerhard Lehmbruch, the two main thinkers of modern corporatism and shows how these theories influenced the development of societal/liberal corporatism. The author introduces the concept of concertation, the new decision-making process of the modern corporative state and differentiates it from the classic pressure politics of liberalism. After the theoretical background in the second part of his study the author gives an introspection into the forms of Slovenian corporative cooperation. First of all, he describes the main organizations of the tripartite political processes: the employers' chambers and associations (e.g. Gospodarska zbornica Slovenije, Trgovinska zbornica Slovenije, Združenje delodajalcev Slovenije) and the employees' unions (e.g. Zveza svobodnih sindikatov Slovenije, Konfedearcija sindikatov Slovenije Pergam, Konfederacija sindikatov 90 Slovenije). At the end of his work he shows the function of the classical corporative forums in Slovenia: the Economic and Social Council (Ekonomsko-socialni svet Slovenije, ESSS) and the National Council (Državni Svet). The author's conclusions are unambiguous: after the successful achievement of independence and freedom, Slovenia managed to create one of the most effective organizational models of modern (societal/liberal) corporatism and uses the process of concertation fruitful for his economic stability and social welfare.
The primary reason behind the choice of topic for the presented research was the fact that the rapid development of information society in the recent years has brought forth a significant increase in the importance of innovation and research and development systems globally. This process has also affected the priorities of the European Union, leading to the adoption of the new objectives of establishing a European Research Area and creating an "innovative union" – for the furthering of these objectives, the Council and the Parliament adopted a regulation in 2013 about the establishment of the "Horizon 2020" framework programme for research and innovation. This study seeks to present a general overview of the concept of the innovative union and a more thorough analysis of the instruments of the Horizon 2020 programme that serve the furtherance of social inclusion, paying particular attention to the "pillar" of tackling societal challenges. A main objective of the research is the examination of whether the biennial work programmes designed for the implementation of the framework are effective in the achievements of the objectives set forth in the field of social inclusion; furthermore, what new solutions the current (2016–2017) work programme proposed to remedy the deficiencies that arose during the runtime of the previous work programme. The fact that the execution of the framework programme is currently underway serves to prove that the choice of topic is relevant to current issues; while the near complete lack of Hungarian – and to a lesser extent, foreign-language – literature in the examined area supports the necessity of research.
The President of Croatia is elected to a five-year term by a direct vote of all citizens, with a majority vote required to win. Since Croatia's independence the country has got three elected presidents. The first presidential election was held on 2 August 1992 and resulted in victory for Franjo Tuđman of the HDZ, who received 57.8 percent of the vote in the first round of the election. Tuđman introduced a semi-presidential system and won the second term in 1997. The next two presidential elections took place in 2000 and in 2005 and Stjepan Mesić, the candidate of the Croatian People's Party won the office. In 2010 Ivo Josipović became the 3rd President of Croatia, becoming the first social democratic president since the independence of the country. On 11th January 2015, in the second round Croatians people elected Kolinda Grabar-Kitarović a member of the center-right Croatian Democratic Union (HDZ) as the new President of the Republic of Croatia. Her main opponent in the runoff was the outgoing president Ivo Josipović nominated by the center-left Social Democratic Party (SDP) and supported by the government's parties. This election gathers a lot of records: for the first time a woman has been elected President, for the first time the outgoing President is not confirmed for a second mandate and Grabar-Kitarović is the first HDZ 's President after Tuđman. In addition the presidential election regarded as the foreplay to the more pressing and important upcoming November parliamentary election and there could be lots of changes at political level.
The largest ethnic minority of the European Union is constituted by the approximately 10-12 million Roma population. Geographically they are primarily located in the South Eastern European EU Member States, and the solution of the Roma question constitutes a number one problem in the home affairs of these countries. Most of the countries are already members–or candidate members –of the European Union but their joining to the Western market economies is not lacking problems. As a consequence of the current financial and economic crisis, the EU has become even more "two-speed". In this crisis situation the situation of the Roma population living here has become particularly hopeless. The rapid increase in the number of the Roma population in South Eastern Europe living among the conditions of the demographic boom, as well as their geographical expansion intensify the sensitivity of the mainstream society regarding the questions of the transforming coexistence. The shift in the ratio within the population sharpened and magnified the differences between the dissimilar lifestyle and the philosophy of life respecting the two major social groups which led to sharpening tensions. Of course, the deeply desperate Roma population makes more and more attempts in order to be able to migrate from the South Eastern European countries to the richer regions of Western Europe and North America in the hope of an easier life. They, however, face more and more obstacles. The social and economic integration of the Roma population in Hungary is mainly hindered by the low level of education, the high level of unemployment, criminality and the existing prejudices experienced in the mainstream society.
Der Begriff 'Bildungsferne' – in Deutschland eher auf politischer als auf wissenschaftlicher Ebene verwendet – beschreibt mehr als das Fehlen (höherer) formaler Bildungsabschlüsse und ist deshalb nicht gleichzusetzen mit Geringqualifizierung. In seinem Zusammenhang steht auch die Frage nach den Bildungschancen, d.h. dem Zugang zu Bildungsmöglichkeiten. Bildungsferne bezeichnet damit zunächst eine Benachteiligung in Bezug auf Bildungschancen, v.a. gegründet auf soziodemographische Faktoren, wie soziale Herkunft und Sozialisation, regionale Herkunft, Migrationshintergrund, Alter, Behinderung etc. Wenn von bildungsfernen Gruppen die Rede ist, wird jedoch außerdem zumeist auf wirtschaftliche schwache, gering qualifizierte, lernungewohnte Bevölkerungsgruppen Bezug genommen, für die der Zugang zu (Weiter-)Bildungsmöglichkeiten aufgrund ihrer sozialen und ökonomischen Voraussetzungen eingeschränkt ist und in deren sozialen Milieus Bildung einen geringen Stellenwert einnimmt. m Rahmen eines interkulturellen Lehr-Forschungs-Projektes der Friedrich-Schiller-Universität Jena und der Eötvös-Loránd-Universität Budapest wurde in einer in beiden Ländern geführten empirischen Studie untersucht, ob Frauen in den beiden untersuchten Ländern eine bildungsferne Gruppe ausmachen, inwieweit Frauen in der ungarischen und der deutschen Gesellschaft heute noch benachteiligt sind und wie Bildung einer evtl. Benachteiligung entgegenwirken kann? Dazu wird zunächst die Situation von Frauen in der ungarischen und der deutschen Gesellschaft dargestellt und durch Gespräche mit Vertretern der Arbeitsämter sowie durch die Vorstellung von Bildungsangeboten speziell für Frauen in den beiden Ländern Antwort auf die Fragen gesucht. Weitere von anderen Gruppen in diesem Zwei-Länder-Projekt untersuchte Fragestellungen waren: o Potenziale des Alterns (http://www.db-thueringen.de/servlets/DocumentServlet?id=9749) o Fremdsprachenerwerb in der Erwachsenenbildung (http://www.db-thueringen.de/servlets/DocumentServlet?id=9894) *************************** ; The notion 'Bildungsferne' (appr. distance to learning), which is in Germany rather used on a political than on a scientific level, mainly describes the lack of (higher) formal educational achievements and is therefore not the same as lower qualification. Furthermore questions regarding the access to educational opportunities arise when examining this notion. First of all 'Bildungsferne' means discrimination with regard to educational opportunities, mainly based on sociodemographic factors, such as social background and socialization, regional provenance, migration background, age, disability, etc. When considering groups distal to learning one usually refers to people who are deprived, less qualified and who are not used to learning (anymore). Due to their social and economic prerequisites and because of the minor role which education plays within their social environment access to (further) educational opportunities is less important for this population group. In the context of an intercultural research project, which was realized by the Friedrich Schiller University of Jena and the Eötvös Loránd University of Budapest, it was examined, with the help of an empirical survey that was conducted in both countries, if women in both countries can be regarded as a group which is distal to learning, in how far women are still discriminated within the Hungarian and German society and in which way can education work against possible discrimination? Therefore the situation of women in the Hungarian and German society will be described and with the help of interviews, done with representatives of the respective employment centre, as well as the presentation of special educational opportunities for women, these questions will be answered. Further questions considered throughout this intercultural research project were: o Potentials of Senior Age (http://www.db-thueringen.de/servlets/DocumentServlet?id=9749) o How can adults learn foreign languages? (http://www.db-thueringen.de/servlets/DocumentServlet?id=9894) ***************************
