Suchergebnisse

Trends and Dilemmas in the Utilization of Renewable Energy Sources.Due to the efforts in the interests of achieving the sustainable development several legislation have been born supporting the utilization of the renewable energy sources and within that the usage of biomass as a conditionally renewable energy source. At the time of creation of the directives there were less available practical experience. After consulting the studies published in our country and abroad in this line in this article we presented the changes of attitudes and opinions due to the expansion of knowledge.The purpose of this study is to present the local and global consequences of em-phasizing the utilization of the biomass as a conditionally renewable energy source and how much does it affect the fulfilment of the originally set goals.To prepare the study we used international and national publications as well as legal and statistical data published by the European Union and the United Nations on this subject. ; Trends and Dilemmas in the Utilization of Renewable Energy Sources.Due to the efforts in the interests of achieving the sustainable development several legislation have been born supporting the utilization of the renewable energy sources and within that the usage of biomass as a conditionally renewable energy source. At the time of creation of the directives there were less available practical experience. After consulting the studies published in our country and abroad in this line in this article we presented the changes of attitudes and opinions due to the expansion of knowledge.The purpose of this study is to present the local and global consequences of em-phasizing the utilization of the biomass as a conditionally renewable energy source and how much does it affect the fulfilment of the originally set goals.To prepare the study we used international and national publications as well as legal and statistical data published by the European Union and the United Nations on this subject.

This research is concerning about the viability of independence and autonomy within the European Union. The most recent Scottish and Catalan pursuits for referendum and the reality of such endeavours will be the main focuses of the following study. Firstly, the definition of autonomy and the attitude of the European community toward the notion will be discussed and evaluated, while later the Scottish and Catalan autonomy movements and campaigns will also be analyzed. This research, relates autonomy to self-governance instead of self-determination and the economic environment appears to be an important determining factor for the appearance and viability of pursuits for autonomy. Based on economic indicators, the emergence of autonomous endeavors has a positive correlation with economic growth. Therefore, individual European states" improving economic indicators might change the relationship between minorities and majorities which tendency can lead toward absolute separation as the furthest outcome. ; A cikkben megvizsgálom, hogy mit is jelent az autonómia, miért vált ki az európai államokban erős érzelmeket, milyen kisebbségi jogi tartalommal tudjuk kitölteni. Az autonómiát az önigazgatás és nem az önrendelkezés fogalmával kívánom összeegyeztetni. Vizsgálni kívánom, hogy ezek a mozgalmak, milyen gazdasági környezetben jelennek meg, illetve erősödnek fel. A vizsgált gazdasági mutatók alapján kijelenthetjük, hogy az autonómia törekvések felerősödése a gazdaság növekedésének következménye. Az adott államban a többség kisebbség viszonya a javuló gazdasági mutatók alapján változhat, ez akár a teljes elszakadás gondolatához is elvezethet.

The foundation for a national economy's positioning and strengthening in global competition is the permanent support of its innovation and research and development activities. Of this, R&D funding is of paramount importance, which is directly or indirectly one of the most important tools for increasing corporate competitiveness. The study examines trends in domestic R&D expenditures over the past one and a half decades. It focuses on the extent to which the financial crisis has affected the amount of funding resources and their structure. From an international comparison, Hungary and the European Union spend much less on research and development thant hose in the global competition. The impact of the crisis is reflected in the decline in the growth dynamics of R&D expenditures, but it has not been solved solely as a result of the crisis. Changes in the domestic structure of expenditures in recent years are encouraging and are in sync with the change in attitude that is considered desirable in R&D funding. However, from trends in data from recent years, it becomes apparent that neither Hungary nor the European Union will achieve the 1.8 and 3.0 per cent of GDP R&D spending by 2020. ; A nemzetgazdaság globális versenyben való helytállásának és erősödésének alapja az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységének permanens támogatása. Ebből kiemelkedőjelentőséggel bír a kutatás-fejlesztés, annak finanszírozása, ami közvetlenül vagy közvetetten a vállalati versenyképesség növelésének egyik legfontosabb eszköze. A tanulmány megvizsgálja a hazai K+F ráfordításainak elmúlt másfél évtizedben végbement alakulását, annak tendenciáit.Kiemelten vizsgálja azt, hogy a pénzügyi válság mennyiben befolyásolta a finanszírozó források összegét és azok struktúráját. A nemzetközi összehasonlításból kiderül, hogy Magyarország és az Európai Unió is lényegesen kevesebbet költ kutatás-fejlesztésre, mint a globális versenyben élenjáró országok. A válság hatása megnyilvánul a K+F ráfordítások növekedési dinamikájának mérséklődésében, de az nem kizárólag a krízis következményeként lanyhult. A ráfordítások hazai szerkezetében az utóbbi években bekövetkezett arányváltozások biztatóak, szinkronban vannak a K+F finanszírozásában kívánatosnak tartott szemléletváltozással. Az utóbbi évek adatainak tendenciáiból azonban nyilvánvalóvá válik, hogy sem Magyarország, sem pedig az Európai Unió neméri el a 2020-ra kitűzött kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez mért 1,8, illetve 3,0 százalékos arányát.