Suchergebnisse

Interpersonal relationships of prisoners are of key importance from the aspect of their reintegration. We focus our attention on non-kin, primarily friendship ties on a sample of young Hungarian males convicted for the first time, for a relatively short period of up to 3 years. In our longitudinal qualitative research, 80 offenders from eight penal institutions were interviewed while serving their sentence and 31 of them could also be reached 6 months after they left the prison. We analyse what significance prisoners attribute to their friendship ties, how these change during the prison sentence, which factors influence their sustainment or dissolution, weakening or strengthening.

Our paper aims to demonstrate that social structure has significant impact on the formation ofinterpersonal relations. We review and analyse the characteristics of ego-centric interpersonalnetworks of Hungarians based on data from nationally representative adult population surveysbetween the mid-1980's up to 2015. We focus especially on core discussion networks, friendshipties and weak ties and analyse how the transition to market economy influenced interpersonalrelationships. As expected, the large-scale social changes brought about by the transitionchanged interpersonal networks as well. During the first decade of the transition (in the 1990's)one could not witness a significant change of personal networks, nonetheless the adaptationprocess was easier for people supported by strong, traditional family ties. Non-kin ties, especiallyfriendships seem to gain significance at the expense of kin relationships. Overall, resourcesavailable through weak ties seem to be decreasing.

Az önkéntesen választott baráti kapcsolatok fontos integrációs szerepet töltenek be és az egyén jóllétéhez is nagymértékben hozzájárulnak. A tanulmányban a baráti kapcsolatok változását tekintjük át a pandémiás időszakban több szempont szerint, 2021 tavaszán gyűjtött kvalitatív és 2021 végén gyűjtött kvantitatív adatok alapján. Különféle szociodemográfiai csoportokban vizsgáljuk az egyének kapcsolati hálójában a járvány előtti és alatti időszakban a barátságokat, a kapcsolatvesztést, majd a járvány alatt is megmaradt baráti kapcsolatok minőségének, a kapcsolattartás módjának és gyakoriságának változását tekintjük át. A kérdőíves felmérésben megkérdezettek harmada említett barátot a számára legfontosabb emberek között. A baráti kapcsolatok sérülékenyebbek a családi kapcsolatokhoz képest, különösen a fiatalok, a budapestiek és a nők számoltak be nagyobb arányban valamely baráti kapcsolatuk megszűnéséről. A barátokkal való személyes kapcsolattartás is visszaszorult, legfőképp a magasabb iskolai végzettségűek és a nagyobb településeken élők körében. A Covid19-járvány alatti időszakban valamelyest csökkent a baráti kapcsolatok minőségének megítélése. Az interjúk alapján a megszakadt barátságok jellemzően frissebb vagy kevésbé szoros kapcsolatok voltak.

We analyse the association between poverty indicators and social relations using nationally representative data from Hungary. We focus on four poverty indicators (the three standard indicators of Eurostat and perceived financial problems) and a rich set of social relationship indicators (18 variables). Material deprivation is the most strongly linked to the measures of social ties and social integration, whereas income poverty is associated the least strongly with them. Although income poverty is probably the most widely used poverty indicator, our results suggest that material deprivation and even subjective poverty reflect better the multidimensional nature of poverty and social exclusion.

A Covid19 elleni védőoltás elutasítása klasztereződést mutat a társadalomban, amely mögött strukturális hatások és a társas befolyás jelensége áll. A párkapcsolat a társas befolyás és az egészségmagatartás szempontjából egyaránt kiemelt jelentőségű. A párkapcsolati szintű vakcinációs homogenitás mértékéről keveset tudunk, ahogy a védőoltás elutasításának párkapcsolati szintű epidemiológiájáról sem rendelkezünk adatokkal. Vizsgálatunk célkitűzése ezek feltárása volt a felnőtt magyar populáción. Az elemzett adatok egy hazai, keresztmetszeti, online felmérésből származnak, amely 2022. november 15. és 26. között zajlott. A vizsgálat megfigyelési egysége az egyén volt, az elemzési egysége a párkapcsolat. A pár két tagjának a Covid19 elleni védőoltással kapcsolatos magatartása, valamint szociodemográfiai változók kerültek bevonásra. Kereszttábla-elemzést, bináris és multinomiális logisztikus regressziót alkalmaztunk. 654 felnőtt pár került a mintába. A homogén magatartású párok aránya 88,5 százalék (95 százalék, MT 86–91 százalék) volt, amely közepes mértékben (Cohen-féle h = 0,6) nagyobb, mint ha a felek egymástól függetlenül viselkedtek volna. A pár együttélésének időtartama, iskolai végzettsége és influenzaoltással kapcsolatos korábbi magatartásának homogenitása összefüggést mutatott a Covid19 elleni védőoltással kapcsolatos magatartás homogenitásával. Rosszabb anyagi helyzetben lévő, alacsonyabb iskolai végzettségű, illetve rövidebb ideje együtt élő párok pedig magasabb eséllyel tartoztak azon párok közé, ahol legalább egy tag elutasítja az oltást.

In order to detect changes in social connectivity, we examined evolutions in the personal network structure by analyzing over-time trends in the composition of the population's core discussion networks on four cross-sectional, nationally representative surveys between 1997 and 2015, in the era of post-communism, in Hungary. There has been a very significant change; in fact, a reversal of trends regarding the composition of the core discussion networks (CDNs) concerning kin and non-kin ties over the past decades. Our data suggest that friendship ties gained more importance. There seems to be a generation-specific aspect of the change: young people include family ties less often than older people and this effect strengthens over time. Women still have a higher ratio of kin ties compared to men and this effect does not change significantly during the analyzed period.

A barátnak tekintett kapcsolatok számosságának alakulását vizsgáljuk nyolc reprezentatív lakossági adatfelvétel segítségével az elmúlt 3 évtized során. Az elemzés a baráttal nem rendelkezők, az 1–5 baráttal rendelkezők, illetve a legalább 6 barátot említők jellemzőit vizsgálja. Az életkor növekedésével jelentősen csökken, az iskolai végzettség emelkedésével pedig nő a barátok száma és az aktív munkaerőpiaci részvétel is tágabb baráti körrel jár együtt. A nem differenciáló hatása a vizsgált időszak végére eltűnt. A barát számok eloszlásának és a baráttal egyáltalán nem rendelkezők arányának jelentős ingadozása az adatfelvételi eltéréseken túl összességében a baráti kapcsolatok belső struktúrájának átalakulását és a barátság köznapi definíciójának módosulását jelzi. Az adatok a társadalom teljes spektrumát érintő homogenizációs trendre utalnak: napjainkban néhány baráttal a magyar felnőtt lakosság túlnyomó többsége rendelkezik. A barátot nélkülözők aránya csökken, amit pozitívan értékelhetünk, ugyanakkor a kimondottan kiterjedt baráti körrel rendelkezők számának szintén jelentős csökkenése a szélesebb társadalmi integráció gyengülését mutatja.

The increasing significance of technology-mediated social interactions gives rise to optimistic expectations that digitalisation leads to various overwhelmingly positive outcomes in all walks of life. Our study relies on the European Social Survey 10th wave data (2020–22) to investigate the role of digital status in the relationship between adult children and parents in 30 countries. We found media multiplexity in adult child–parent relationships to be coupled in interesting and partly counterintuitive ways with our novel measure of digital status that captures digital skills and the outcomes of ICT use. The country-specific binary logistic regression models revealed that digital skills and the emotional benefits of ICT use have a central role in using new and old technologies, whereas a positive practical outcome of ICT use decreased the frequency of adult child–parent contact. By shaping the opportunities of doing family digitally, the skills and outcomes aspects of digital status have independent roles in a key segment of intergenerational relationships of adult family members.