Suchergebnisse

Abstract
Understanding disability as a social phenomenon opened up the way for disability studies and social justice theories to mutually benefit from each other. One of the most significant recent advancements in the field of social justice has been the capability approach (CA) of Amartya Sen. The present paper builds on the CA to analyse disability form a social justice perspective. We argue that the CA provides several advantages when conceptualizing disability and furthering justice for disabled people. The objective of the paper is to develop a framework for analysis on the basis of the CA and to apply it through the case of D/deaf and hardof- hearing children and their carers in Szeged, Hungary. We demonstrate that the advancement of justice occurs through the scrutiny and comparison of feasible alternatives instead of arguing for principles or institutional guarantees of perfectly just societies.

AbstractIn the last 50 years, consensus had shifted to the position that planning is necessarily an ethical, value‐laden activity. However, despite the insistence among those who advocate for value‐laden planning, there is little as to how these values should be selected or their role in collaboration and decision‐making. This article explores a potential solution to the role of moral values using the capability approach developed by Amartya Sen. We draw on empirical examples from planning practice in three Hungarian cities, looking at the role played by values in professional planners' judgements at different stages of the planning process.

Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy amikor a fogyatékossággal élő emberek helyzetét, jóllétét szeretnénk értékelni, akkor a társadalmi környezetet és az egészségügyi szempontokat egyszerre, együttesen kell megragadni. Ezt az állításunkat egy hallássérültekkel és környezetükkel végzett részvételi akciókutatás első, megalapozó szakaszának eredményeivel támasztjuk alá. Az érintett közösség helyzetének feltárásához kvalitatív módszereket használunk, az értékelés alapját pedig az Amartya Sen nevéhez fűződő képességszemlélet adja. Úgy gondoljuk, a képességszemlélet alternatívája lehet egy hagyományos szakpolitikai megközelítésnek, és segíthet mélyebben megérteni az érintettek helyzetét és ezáltal meghatározni a megfelelő segítés módjait. A tanulmány újdonságát két dologban látjuk. Egyrészt újdonságértékű a hallássérült (siket és nagyothalló) emberekkel és környezetükkel végzett kvalitatív kutatás gyakorlati tapasztalatainak beágyazása egy részvételi akciókutatásba, másrészt eddig nem jelent meg a hazai szakirodalomban a képességszemlélet és a fogyatékosságtudomány összekapcsolása. Tanulmányunkat egyaránt szánjuk a fogyatékossággal élő emberek, különösen a hallássérültek környezetében élő segítőknek, részvételi kutatásokban jártas társadalomkutatóknak, és a fogyatékossággal foglalkozó szakpolitika döntéshozóinak.