Suchergebnisse

E tanulmányban Pierre Bourdieu hatásával foglalkozom a kortárs szexuálszociológában. Abból a problémából indulok ki, hogy a társadalomstruktúrával összefüggésben a legtöbb szociológiai munka a szexuális gyakorlat vagy a szexuális identitás kérdését tárgyalja, és ezek az értelmezési keretek rendszerint figyelmen kívül hagyják a szexuális vágy kérdését. Két olyan Bourdieu-re támaszkodó koncepciót mutatok be, melyeket – potenciálisan – alkalmasnak látok arra, hogy a társadalomstruktúra és a vágystruktúra összefüggéseit megragadják. Először felvázolom, hogy milyen eddigi trendek vannak a szociológiában és a szociológia határterületein a szexualitás és társadalomstruktúra összefüggéseinek vizsgálatára. Majd felvázolom az erotikus habitus és az erotikus tőke koncepcióit, végül mérlegelem e fogalmak hasznosságát.

I argue that the social reproduction discourse from the 1970s onwards, or the so-called domestic labour debate, has been about two things: value on the one hand, and the body and intimacy on the other. While there is a highly visible stake in how domestic labour is understood from the viewpoint of value, which is still debated today, the contribution of the discourse to understanding the body and intimacy in capitalism is more hidden and less discussed. In this paper, I review the discourse on social reproduction from the perspective of value, with a particular focus on recent contributions, Jared Sacks' and Alessandra Mezzadri's works. Then, I will discuss the discourse of social reproduction from the perspective of the body and intimacy and finally link this aspect to the lessons around value.

E tanulmányban megkérdőjelezem azokat a társadalomtudományban és a liberális értelmiségi nyilvánosságban elterjedt nézeteket, melyek szerint a modern szexuális kapcsolatokat a heteronormativitás, a patriarchális viszonyok, a premodern tradíciók és az osztályexkluzivitás alól való felszabadulás jellemzi. Amellett érvelek, hogy a modern tőkés világrendszer különböző módokon igazítja magához az emberi test szexuális potenciálját és kapcsolja saját hierarchikus cselekvési rendszerébe a szexuális kapcsolatokat. E szempontból a szexuális forradalomnak nevezett társadalmi folyamat legfontosabb szegmense a test szexuális potenciáljának bekapcsolása a fordista termelés által kitágított piacba. Továbbá a szexualitás különböző ideológiáinak ellentéte nem a premodern maradványok és a modernitás ellentétei, hanem a modern világrendszer rendszerszintű ellentmondásainak kifejeződései.

A tematikus blokkban szereplő eredeti tanulmányok a budapesti Helyzet Műhely megközelítéséhez kapcsolódnak, mely Kelet-Európa és Magyarország közelmúltbeli történetét a globális tőkés munkamegosztás történetének részeként értelmezi. E megközelítésre, illetve a szexualitás és a globális kapitalizmus kapcsolatát tárgyaló irodalomra hivatkozva e tanulmányok olyan témákat dolgoznak fel, amelyek azt mutatják meg, hogy a szexualitás – a szexuális kizsákmányolás, vagy éppen a szexualitásról szóló diskurzus – Magyarországon milyen összefüggésben van az ország nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt pozíciójával.

Tanulmányunkban két fő kérdésre keressük a választ. Egyrészt arra, hogy mely előzmények és körülmények befolyásolták a magyarországi pornóipar kiépülését a "hosszú kilencvenes években", azaz a rendszerváltást megelőző években, valamint az azt követő bő egy évtizedben. Másrészt arra, hogy e folyamat hogyan képezte részét gazdaságilag és kulturálisan Magyarország 1970-es évektől kezdődő világgazdasági reintegrációjának. A kutatás megállapításai háromféle empirikus forrásanyag forráskritikával kezelt feldolgozásán (korabeli sajtóbeszámolók; iparági vagy az iparágra rálátó szereplőkkel folytatott félig strukturált interjúk; egykori iparági szereplők önéletrajzi könyvei), valamint a témában fellelhető szociológiai, történeti és politikai gazdaságtani szakirodalom integratív újraolvasásán nyugszik, és világrendszer-elméleti keretben vizsgálja a szexlapkiadásból és pornófilmgyártásból álló pornóipar hazai és nemzetközi működési mechanizmusait. Magyarország a régió országai közül az egyik legliberálisabb társadalom- és gazdaságpolitikát folytatva, valamint infrastrukturális ellátottságát és a fellelhető technikai szakértelmet (pl. filmgyártás) tekintve megkönnyítette a nemzetközi (főként osztrák, német) tőke beáramlását a rendszerváltás idején. A gazdasági liberalizmushoz illeszkedve az államszocializmus alatt egyre jobban lazultak a reklámiparban is a szabályozások és irányelvek, a szexualizált női testtel való reklámozás bevett gyakorlat volt, és a Kádár-kor vizuális kultúrájában a szexualizált női test látványa egyre megszokottabbá vált a nyilvánosságban, a szexuálisan kizsákmányolt nő figurája pedig teljes leválasztásra került a felemás női emancipáció témájáról. A rendszerváltás idején kialakuló gazdasági-társadalmi válság és az átörökített, társadalmi osztálypozíciókba sűrűsödő hátrányok nők tömegeit tették kiszolgáltatottá a felfutó pornóipar számára. Mindezzel párhuzamosan a nyilvánosságban megjelenő és a pornóról szóló mainstream diskurzusok a pornó jelenlétét a liberális demokrácia indikátoraként, valamint legitim üzleti vállalkozásként tartották számon, jelentősebb ellendiskurzus hiányában pedig ezzel további igazolását adták az iparszerű működésnek.