Suchergebnisse

One of the defining elements of local identity is the opportunity to work and the chance ofear- ning money. These factors are especially important in small villages within low-populated rural areas, where due to changes in the production structure and land ownership job opportunities become less and less. In the absence of livelihood opportunities and adequate income for young people living in the countryside, the migration process is intensifying, the villages are aging and become more and more depopulated. A smaller part of young villagers however remain in the settlement, with new marginalized settlers from urban areas, who appear alongside them.


Our case study, based on 104 interviews in 12 settlements, seeks to find whether young peop- le – aged 19–25 – look at village life as a constraint or an opportunity. The central question is whether they think that this marginal status, with an assumingly cheap village life, is the only choice for them, or they are convinced that they are staying in small villages due to their cons- cious choice in favour of a rural lifestyle.


Focusing on employment strategies, the aim of this paper is to look at the dimensions of local attachment of the target group, and to show the various labour market characteristics of the target groupthat develops within the given framework.

-

Abstract
In this paper, we investigate the changing model of social security. The analyses are focusing on changes in labour market policies which have taken place in the countries of the European Union. With the critical review of scientific literature of welfare changes, we try to answer the next questions. What circumstances led to the shift from the welfare state focusing on welfare benefits and services to the generally accepted model of the activating? What reforms and what stages lead to the transformation of the welfare model especially in the area of labour market policies? How the earlier integration efforts, which had mainly focused on entitlement, was replaced with a market-based approach like social investment?
The most important result of the critical analysis is the presentation of the policy model transfer between the states of the European Union and the steps of the reform process, which jeopardise the enforcement of the citizen's social rights.
The first part of the study presents the theoretical framework for the transformation of the labour market policies, the key pillars of the welfare state and the term "activation state" and "investing state". The second part examines the key features of five stages of changing model.

-

Az idősödő társadalom munkaerőpiaci kihívásainak vizsgálata a nemzetközi és hazai szakirodalom egyik központi témája napjainkban. Az eddigi kutatások a legtöbb esetben az 55–65 évesek munkaerőpiaci jelenlétét elemezték. A nyugdíjkorhatár Európa számos országában napirenden lévő kiterjesztése miatt azonban a 65+ generáció munkavállalási képessége és hajlandósága is kulcskérdéssé vált. A Hajdú-Bihar megyében készültkérdőíves kutatásunk (N=2625, többlépcsős valószínűségi minta) erre a munkaerőpiaci szempontból viszonylag kevéssé kutatott generációra fókuszál. Vizsgálja a formális és informális munkaerőpiacon való szerepvállalást, a 65+ generáció időgazdálkodását és munkavállalását meghatározó tényezőket. Az elemzés során megállapítottuk, hogy a vizsgált célcsoport a formális gazdaságban igen alacsony arányban vesz rész (2,7%) és döntő többségük (93%) az informális gazdaságban sem vállal jövedelemszerző tevékenységet. A minta 68,7%-a esetében azonban olyan költséget kiváltó tevékenységet azonosíthatunk, amelyet kifejezett munkavégzésnek tekinthetünk. Az Ezüst Generáció tagjai tehát lényegesen nagyobb arányban végeznek munkát, mint ami a hivatalos foglalkoztatási statisztikákból kiolvasható. A nyílt munkaerőpiaci szerepvállalást elsődlegesen nem az életkor akadályozza, hanem az iskolai végzettség és az egészségi állapot. Kutatásaink szerint a 65+ generáció munkavállalására azonban a szocio-demográfiai tényezők mellett nagy hatással van az anyagi kényszerek hiánya és az ageizmus is. A megkérdezettek 99,2%-a rendelkezik az egzisztenciát biztosító transzferjövedelemmel, így körükben nincs anyagi kényszer a nyílt munkaerőpiacra való visszalépésre. Mindemellett az időskorúak munkavégzésével kapcsolatos, széles körben elterjedt sztereotípiák a 65+ generációkörében is erősen élnek (interiorizált ageizmus) és jelentősen csökkentik a munkavállalásra irányuló motivációt a formális gazdaságban a generáció munkaképes tagjai körében is.

A hátrányos helyzetű mezőgazdasági térségek peremhelyzetű csoportjainak sikeres gazdasági és társadalmi beilleszkedése érdekében mind szélesebb körben alkalmazzák napjainkban a "társadalmi befektetés" jellegű szociális integrációs modelleket hazánkban és Európa más országaiban is. Az integrációs modellek a résztvevők egyéni kompetenciáinak, munkavállalói készségeinek fejlesztését, jövedelemszerző, önfenntartó képességének javítását és a piac okozta egyenlőtlenségek csökkentését célozzák. Tanulmányunkban Polányi (1997) "kettős mozgás" elméletéből kiindulva elemezzük a lokális térben működő integrációs modelleket és azok sajátosságait. Vizsgáljuk egyfelől a (diszfunkcionálisan működő) önszabályozó piaccal szemben kialakított állami beavatkozás formáit (közfoglalkoztatási program, startmunka mintaprogram), másfelől az alulról szerveződő, a "beágyazott gazdaság" mintáját követő integrációs rendszerek (szociális földprogram, szociális szövetkezet) működését. Feltételezzük, hogy az alulról és felülről építkező integrációs modellek komplementer módon működnek a leghatékonyabban, lehetővé téve az eltérő helyzetben lévő célcsoportok lokális gazdaságban való differenciált részvételét és az integráltság fokának növekedését. Mindemellett úgy véljük, hogy az állami beavatkozás formája és mértékének növekedése az utóbbi években jelentősen csökkenti az önkéntesen szervezett és demokratikusan működő integrációs modellek mozgásterét, és folyamatosan erősíti a "neopatrimoniális" rendszerek kiteljesedését a lokális térben. A tanulmány alapjául szolgáló kvalitatív kutatást két Horizont 2020 program (InnoSI és CoSIE)1 keretében végeztük. A 3 éves kutatómunka során 14 – többnyire 2000 fő alatti, hátrányos helyzetű – települést vontunk a mintába, és 54 interjút készítettünk. Kutatási eredményeink azt igazolják, hogy a fokozott állami beavatkozás eredményeként a lokális társadalmak önszerveződő gazdasági és önvédelmi mechanizmusai nem vagy csak aránytalanul kis mértékben fejlődtek az utóbbi években. A felülről kezdeményezett "egydimenziós" integrációs modellekben a "társadalmi befektetés" jelleg kevésbé érvényesül, és a redisztributív függőségek új formái jelennek meg.

The turn towards a Social Investment approach to welfare implies deploying resources to enhance human capital and mobilise the productive potential of citizens, starting in early childhood.

This edited collection brings regional and local realities to the forefront of social investment debates by showcasing successes, challenges and setbacks of Social Investment policies and services from ten European countries: Italy, UK, Sweden, Finland, Greece, Germany, Poland, the Netherlands, Hungary, and Spain. It provides practical, accessible illustrations of good practice, routes to success, and lessons learned. The book is informed throughout by engagement with service users and local communities, and features many previously unheard voices including front-line workers, local decision makers, volunteers and beneficiaries.