Suchergebnisse

Paul Dekker, Loek Halman (eds.): The Values of volunteering. Cross-cultural perspectives. Kluver Academic/Plenum Publishers, New York, Boston, Dordrecht, London, Moscow 2003

CHERD-Hungary kutatóközpont 2010 óta követi nyomon a felsőoktatási hallgatók önkéntességét és önkéntes csoporttagságait a történelmi, partiumi régióban (Kelet-Magyarország, Erdély partiumi része, Kárpátalja). A minta 2019-ben tovább bővült néhány felvidéki és vajdasági intézménnyel is. Az 1500-3000 fős minták legalább fele magyarországi diák volt. Tanulmányunkban az elmúlt tíz év kutatási eredményeit mutatjuk be az első Nemzeti Önkéntes Stratégiára (2012-2020) is reflektálva. A 2019-ben mért magyarországi eredmények már tükrözik a középiskolákban bevezetett Iskolai Közösségi Szolgálat hatását is, mivel a felsőoktatásban 2016 után jelent meg az első olyan évfolyam, akik már részt vettek a programban. A tanulmány bevezető részében a felsőoktatási hallgatók önkéntességének trendjeiről lesz szó 2010 és 2019 között, majd kitérünk az önkéntesség definíciós kérdéseire. Itt két kritériumra reflektálunk: a kötelező/nem kötelező és a mások és/vagy önmaga számára hasznos dilemmákra, ez utóbbi kapcsán szó lesz az önkéntesség motivációinak változásáról is a fiatalok körében. Ezután a formális és informális önkéntességről, valamint az önkéntesség és az önkéntes csoporttagságok kapcsolatáról lesz szó az egyetemisták körében. Majd pedig többváltozós modelljeink eredményeit mutatjuk be, hogy milyen háttérváltozók hatnak az önkéntességre és annak motivációira. Külön részben esik szó a mintáinkban szereplő, környező országok közti különbségekről és az önkéntes turizmusról. Végül arról írunk, mit tehetnek a felsőoktatási intézmények az önkéntesség elősegítésére, és javaslatokat fogalmazunk meg az oktatáspolitika számára.

Tanulmányunkban egy kvantitatív kutatás másodelemzésére vállalkoztunk az NKFI (K116099) kutatás keretében. Az eredeti kutatás a nők esélyegyenlőségét vizsgálta a tudományos szférában. A vizsgálat 2007–2009 között zajlott, a mintavétel alapja az MTA köztestületi tagok névsora volt. A jelen kutatás célja a tudományos fokozattal rendelkező nők és férfiak összevetése tudományos és munkaerőpiaci eredményességük egyes mutatói szerint. Az elméleti részben az oktatásban és a tudományos életben levő horizontális és vertikális szegregációval foglalkozunk, ami hipotézisünk szerint hatással lehet a nők karrierjére, emellett kitérünk a családi, magánéleti hatásokra is. Eredményeink és a korábbi vizsgálatok szerint is a tudományos fokozattal rendelkező nők hátrányos helyzetben vannak, kevésbé sikeres a magánéletük, mint a fokozattal rendelkező férfiaknak, és jobb társadalmi háttér kell az érvényesülésükhöz. Regressziós eredményeink azt mutatják, hogy a férfiak és nők tudományos eredményessége hasonlóan alakul, figyelembe véve a társadalmi és családi háttér nemi különbségeit is. Ennek ellenére további eredményeink szerint a férfiak nagyobb mértékben elégedettek foglalkozásukkal, valamint karrierjük – ellentétben a női kollégákéval – nem lassul, és vezető pozíciót is nagyobb eséllyel érnek el.

Our paper explores the family and career plans of social sciences students at Hungary's second largest university based on a questionnaire-based pilot study. Nowadays, careers include more than the traditional vertical promotion within an organisation, as seen from the emergence of the self-directed "protean" career type, which prompts organisations to adapt to individuals' values, attitudes, and own career definitions. In addition, the Kaleidoscope Career Model sets out that individuals adapt their career goals to their life stages. Thus, students' career and family plans matter to prospective employers. Our results show that a modern self-directed career type has emerged among students, for whom it is a priority to meet their own expectations. In several cases, starting a family is preceded by career goals. Furthermore, despite the "feminine" nature of social sciences, our pilot study shows that male students in the field still tend to conform to traditional gender roles regarding the importance of family and career. Our research implies that prospective employers need to adapt their HR strategies to young people's family and career plans. Moreover, organisations should support students in gaining relevant work experience and in achieving their subsequent career plans.

Tanulmányunkban az apák iskolával kapcsolatos bevonódási formáit,
illetve az erre ható tényezőket vizsgáljuk kvalitatív interjús módszerrel.
A nemzetközi szakirodalom szerint az apai bevonódás hasonló hatású a
gyermek tanulmányi eredményességére, mint az anyáké, azonban az apák
kevésbé és más formában vonódnak be, mint az anyák. Epstein és Sanders
nyomán megkülönböztetjük az otthoni és iskolai bevonódást, emellett Pleckre
építve a bevonódásra ható tényezőket is megpróbáljuk beazonosítani az
interjúk mentén. Ezek alkotják az interjúink témaanalízisében a deduktív
kódolás alapját. Empirikus vizsgálatunkban 14 kisgyermekes apa vett részt,
és a feldolgozás kézi hibrid kódolással történt. Eredményeink szerint az
apákra saját apjuk bevonódási mintája és feleségük támogató attitűdje volt
legnagyobb hatással. A plecki hatótényezők mellett az induktív kódolás azt
is kimutatta, hogy az is csökkentette az apák iskolai részvételét, ha az
apa alacsonyabb iskolai végzettsége miatt nem lehetett egyenrangú partnere
a tanároknak. Emellett az apák feleslegesnek tartották az iskolai
részvételt akkor is, ha az iskolára csupán egy információs csatornaként
tekintettek, ahol az anya mindent továbbított számukra. Az apák nagyobb
iskolai bevonódását az "apakompatibilisebb" szülőket bevonó programok
(sport, szabadtéri főzés), illetve az anyák meggyőzése jelentheti arról,
hogy szükség van az apák aktívabb iskolai részvételére.

Tanulmányunk fő kutatási kérdése, hogy milyen összefüggések mutathatók ki a fiatalok társadalmi háttere és fizetett, valamint önkéntes munkavégzése között. A fiatalok társadalmi háttérét, Bourdieu nyomán, a három tőkefajtával operacionalizáltuk. Kulturális erőforrásaikat a kérdezett és szülei iskolai végzettségével, valamint a fiatal magaskultúra-fogyasztásából képzett indexszel mértük. Vizsgáltuk továbbá a demográfiai háttérben lévő különbségeket a kérdezett neme és kora szerint. Markos nyomán teszteltük azt a hipotézist, hogy az önkéntes fiatalok társadalmi-gazdasági háttere kedvezőbb, és inkább azok a fiatalok kénytelenek fizetett munkát vállalni, akik kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkeznek. Kocsis alapján azt vizsgáltuk meg, hogy vajon a fizetett munkát végzők szüleinek csak az intézményesült kulturális tőkéje alacsonyabb-e, vagy az anyagi hátterük is kedvezőtlenebb. A nemzetközi- és hazai szakirodalom szerint, egyfelől egyre több fiatal végez fizetett munkát tanulmányai mellett, másfelől önkéntes munkavégzésük aránya is emelkedik a közép- és kelet-európai térségben. Másodadatelemzésünk a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 alapján készült, ahol 15-29 éves magyarországi fiatalok alkották a 2000 fős reprezentatív mintát. Logisztikus regressziós eredményeink szerint tanulás mellett fizetett munkát inkább a férfiak és az idősebbek, míg önkéntes munkát a nők és a fiatalabbak végeztek. A kulturális tőkét tekintve, a diplomások és az egyetemisták mindkét munkaformában nagyobb arányban aktívak. Emellett a fizetett munka inkább a nem diplomás apák gyermekeire jellemző, míg az önkéntes munkavállalásra nem hat a szülők végzettsége. A saját kulturális fogyasztás, hipotézisünkkel összhangban, kis mértékben, de mindkét munkafajta vállalásának esélyét növelte. További eredményeink szerint a fizetett munkavállalók inkább a vidéki lakosokra, az önkéntes munkavállalás pedig inkább a városi lakosokra volt jellemző. Az anyagi tőkét tekintve a fizetett munkavégzésének esélye nagyobb, ha a fiatal külön kasszán él a szüleitől, az önkéntes munkavégzésé pedig akkor, ha a család szubjektív anyagi helyzete kedvezőbb. Összességében, eredményeink segíthetnek abban, hogy a tanulás melletti fizetett munkákat kínáló munkáltatók és az önkénteseket foglalkoztató szervezetek jobban be tudják azonosítani potenciális célcsoportjaikat.

Abstract
In this study, we compare the socio-demographic background of Hungarian higher education students in the field of agriculture with that of students in other fields, and we also examine students' career consciousness based on data from a large-sample survey conducted in Eastern Hungary in 2019. We found that in the field of agriculture 63.6% of the students were male and 64. 8% came from smaller settlements, which may be explained by the nature of the agricultural field. Regarding career consciousness, we found that while agricultural students come to higher education with the hope of obtaining a well-paying, high-prestige job, they usually do not engage in career-oriented activities and achievements during their studies.

In our paper, we examine the motives of further studies in higher education among higher education students, as well as how socio-demographic variables modify these motives. Our research method is quantitative. We used a research database gathered in the historical Partium region in 2014 (N = 1792). The theoretical backgrounds of our research are the human capital theory and Bourdieu's capital conversion model. Based on ten motives of further studies, we made a cluster analysis and examined the relationships of these clusters and the socio-demographic background variables. Our finding is that the most important motive of further studies among students was expanding knowledge. Therefore, the motive of getting higher wages in the future, which is the central aspect in the human capital model, proved to be of minor importance. Based on the capital conversion theory students wanted to gain cultural and social capital when they decided to study further, as both can be profitable for them in the future. However, while the motives of further studies were affected by the social background of students, contrary to our hypothesis, financial motives were not more important for those students coming from disadvantage backgrounds than for other students

Nowadays the motives for volunteering are changing among higher education students, andbesides traditional altruistic motives, career-building motives also appear (the acquisitionof work experience and professional knowledge, professional development, networking,the presentation of voluntary work in the resume). In this paper, we use data from a surveyconducted in five Central and Eastern European countries (N=2,199) to examine through linearregression analysis the factors affecting the strength of career-building motives and to analysethrough a logistic regression model the determinants of whether or not volunteering is related to the field of study. Our hypotheses are formulated based on the literature. Our results showthat career-building motives are more pronounced among women and students who have aclose relationship with external friends outside the university, study outside Hungary, and studysomething other than engineering, computer science or science. Voluntary work is more likely tobe related to the field of study among teacher education students, students with an unfavourablefinancial situation, those who study in Romania, and those who have a close relationship withfaculty.

A demográfiai és társadalmi háttértényezők mellett hagyományosan a vallásosság az egyik legfontosabb tényező, amely a nemi szerepekkel kapcsolatos nézeteket befolyásolja. Európa nagyobb részén a széles körű szabadságjogok általánossá válása során az egalitárius nemi szerepek váltak elfogadottá. A posztszocialista régióban három további tényező hatott ebbe az irányba: a nők munkába állítása, a termékenységi mutatók drasztikus visszaesése miatt a nők családon belüli szerepkörének átalakulása, valamint az államilag támogatott szekularizáció. Kutatásunkban magyar felsőoktatási hallgatók nemi szerepekkel kapcsolatos nézeteit vizsgáltuk egy országos mintán (N = 1502, 2017). A nemi szerepekről való gondolkodás típusainak feltárására során a tradicionális nemi szerepfelfogástól két modern típus különült el, egy pragmatikus instrumentális és egy posztmateriális-posztmodern típus. Multinomiális regressziós módszerrel vizsgáltuk azt is, hogy milyen tényezők növelik az egyes típusokba kerülés esélyét. Az elemzés eredményei a demográfiai és társadalmi tényezők hatásának kiszűrése után a vallásosság szignifikáns hatását mutatták a tradicionális szerepek elfogadására, de újszerű eredményünk, hogy a posztmateriális-posztmodern típusba kerülés esélyét is erősen növelte az egyház tanításait követő vallásosság, amelyben a női munkavállalás elfogadása mellett a családba bevonódó apakép dominál.

A karriermenedzsment fontos szegmense, hogy az egyének (jelen esetben az egyetemi hallgatók) mennyire karriertudatosak. Tanulmányunkban az emberi tőke elméletre építve vizsgáljuk a felsőoktatási hallgatók továbbtanulási motivációit és a tanulmányok befejezése melletti elkötelezettségüket. Az elméleti részben a karrier, a karriertudatosság és a perzisztencia fogalmát határoljuk körül a szakirodalmak alapján, valamint röviden kitérünk az emberi tőke modell lényegére is. Hipotézisünk szerint a karriertudatos hallgatók az emberi tőke modell jóslatát (a diplomával szerezhető jól jövedelmező állás, könnyebb elhelyezkedés és elismert foglalkozás szerzése) veszik elsősorban figyelembe a továbbtanulás során, illetve emellett elkötelezettebbek tanulmányaik befejezése mellett, és úgy gondolják, hogy tanulmányaik hasznosak lesznek számukra a karrierjük során. Az empirikus részben a karriertudatosságot főkomponens elemzéssel vizsgáljuk számos változó bevonásával, és a képzett mutató(k) értékeit összevetjük a hallgató neme, társadalmi háttere, a képzés területe, szintje és finanszírozási formája szerint. Az adatok egy nagymintás hallgatói adatbázisból származnak, a kutatás Magyarország keleti régiójának felsőoktatási intézményeiben folyt.