Suchergebnisse

A magyar fiatalok nyelvtudásának javítása az elmúlt két évtized fontos oktatáspolitikai célkitűzése, az eredmények azonban nem meggyőzőek és nagy eltérések mutatkoznak a tanulók nyelvtanulási eredményességében. A kutatások ezen különbségek hátterét számos szempontból vizsgálták és magyarázták többek közt a motiváció, a nyelvérzék, a tanulási stratégiák, az attitűd és a családi háttér területén mutatkozó eltérésekkel. Kutatásunkkal a társadalmi háttérbeli különbségek nyelvtanulási eredményességre gyakorolt hatásának további feltárására vállalkoztunk. Vizsgáltuk a gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók nyelvtudásának helyzetét objektív és szubjektív szempontból, feltártuk a sikerek mögött meghúzódó háttértényezőket és elemeztük a nyelvtanulásra ható iskolán kívüli eszközöket és aktorokat. Hipotéziseink szerint a gimnáziumi tanulók idegennyelv-oktatása eredményesebb, mint a szakgimnáziumi tanulóké, az iskolai idegen nyelvi óraszámok nem befolyásolják a tanulók idegen nyelvi eredményességét és a magasabb végzettségű szülők gyermekei eredményesebbek.
Kérdőíves pilot kutatásunkat 2018/19 fordulóján hét debreceni középiskola (négy gimnázium és három szakgimnázium) 105 tanulójának megkérdezésével végeztük el 9.-12. évfolyamokon. A vizsgált tanulók 34%-a rendelkezett nyelvvizsgával, de önértékeléssel jelentősen többen számoltak be közép- vagy felsőfokú nyelvtudásról. A tanulók jelentős többsége vallotta magát sikeres nyelvtanulónak, leginkább nyelvvizsga bizonyítványuk és beszédkészségük miatt. A sikertelenek leginkább a nyelvvizsga hiánya miatt éreztek kudarcot. Eredményeink szerint a sikeres nyelvtanulás korrelál a szülők iskolai végzettségével és a tanulók nyelvtudás fontosságáról alkotott véleményével, de nem állt összefüggésben az idegen nyelv tantárgy heti óraszámával az általános és középiskolában. Nyelvvizsgaszerzési terveiket elsősorban a felsőoktatási bemeneti kötelezettség, saját belső motivációjuk, valamint hazai és külföldi munkavállalási célok motiválták. A nyelvtanulási körülmények a gimnáziumokban kedvezőbbnek mutatkoztak, mint a szakgimnáziumokban.

We study graduate trainees' (short) paths of four "social courses" and their transition from higher education to the labour market. We have thought in cases of the chosen social courses, that differences can become perceivable besides similarities. It has also been assumed that sociologists of the four chosen professions can be characterized by a diverse labour market behaviour from the other ones. It can be partially explained by the objectives, the content of their courses and the flexibility of the prospective institutional system. Compared to the above in cases of other social courses a diverse picture has been experienced by us based on the socio-demographic background and experience in labour market, expectations and satisfaction. Social workers and socio-politicians' socio-demographic indicators are quite similar just like the socio-politicians and sociologists' indicators are. This may be due to the effect of the level of master/academic education. We analyse the results of Graduate Tracking System (GTS) 2015 data collection in our presentation. The research was carried out by the Educational Office in co-operation with higher education institutions in the form of an online questionnaire. We sorted the respondents of the four chosen courses (828) out of all graduated (20 579).