Suchergebnisse

A tanulmány célja, hogy szakirodalmi áttekintés keretében bemutassa, milyen kísérletek születtek a háztartáson belüli viszonyokat és egyenlőtlenségeket vizsgáló kutatásokban a nemek közti viszonyok elemzésének beemelésére. A dolgozat kiindulópontja a háztartásgazdaságtan és a beckeri új háztartásgazdaságtan feminista közgazdaságtani kritikája, amely kritika elsőként hívta fel a figyelmet a háztartás tagjai közti nemi viszonyok és a háztartáson belüli folyamatokat befolyásoló társadalmi normákat közvetítő intézmények fontosságára. A tanulmány ezután a háztartáson belüli viszonyokra fókuszáló háztartáson belüli gazdaságtan különféle almodelljeit mutatja be, és részletes leírását adja azoknak a kísérleteknek, amelyek a háztartáson belüli nemek közötti viszonyok megragadását tűzik ki célul. Az áttekintésből levonható főbb tanulságok közé tartozik, hogy a háztartáson belüli nemi egyenlőtlenség összetett fogalom, éppen ezért kritikus, hogy a különféle modellek milyen proxyt alkalmaznak a jelenség megragadására, mert ennek megfelelően eltérő lehet a modell által látott kimenet és a következtetés a nemi viszonyokra nézve. Továbbá, a proxyk kontextualizálása is elengedhetetlen, mert ugyanaz a proxy a háztartás státuszától függően eltérő jelentéssel bírhat, ennek feltárását pedig inkább kevert módszertan alkalmazása biztosítja. Egyre több kutatás célozza a háztartáson belüli nemi viszonyok és a háztartás környezetének interaktív kapcsolatát, és emeli be annak vizsgálatát, hogy a különféle politikai és jóléti intézmények és intézkedések hogyan befolyásolják a háztartástagok ágenciáját, valamint ez milyen következménnyel jár a jólétükre és életesélyeikre nézve.

A tanulmány a társadalmi izoláció európai mintázatait vizsgálja a 2015. évi EU-SILC nemzetközi összehasonlító adatbázisa alapján. Fő kérdésünk az, hogy látható-e eltérés az izolációs mintázatokban a szociális védelemre fordított kiadások mértéke és a szociális védelem szempontjából megalkotott jólétirezsim-típusok függvényében. Két tényezőre fókuszáltunk: az elszigeteltség mértékére és az elszigeteltségben való érintettségben mutatott egyenlőtlenségre. Az elszigeteltség mértékét a rokoni és a baráti kapcsolattartással, valamint a lelki vagy más szükségletben segítő kapcsolatok hiányában való érintettséggel mértük. Az elszigeteltségi egyenlőtlenséget egy olyan arányszámmal ragadtuk meg, ami azt fejezi ki, hogy a szakirodalom alapján elszigeteltség által kockázati csoportként azonosított csoportok tagjai – mely csoportokból összesen hetet azonosítottunk – mennyivel kitettebbek az elszigeteltségnek az adott országban a lakossági átlagos izolációs szinthez képest. Eredményeink beigazolják, hogy az elszigeteltség általi érintettség a skandináv jóléti államokban a legkisebb mértékű és a kelet-európai országok között a legnagyobb, a kettő közötti érintettségi aránysorrend viszont nem tükrözi a jólétirezsim-típus szociális védelmi vonatkozásában támasztott várakozásaink szerinti sorrendet. Az elszigeteltségi egyenlőtlenség az angolszász jólétirezsim-típusban a legmarkánsabb, míg várakozásainkkal ellentétben a többiben közel egyenlő mértékű. A szociális védelemre fordított kiadások volumenével csupán a rokoni kapcsolatokban mutatkozó izoláció mentén igazolja a vonzási hipotézist, azaz a jóléti ellátások rokonoktól való izolációt mérséklő hatását. Az izoláció mértéke és az izolációs egyenlőtlenség alapján nem rekonstruálhatóak egyértelműen a jóléti rezsimek.

This study seeks to provide an insight into the mechanisms of familism in the landscapes of Hungarian non-governmental organizations (NGOs), public and higher education, and academia. By contextualizing the growing importance of familism as a governing ideology and an effective political tool used by the current government aiming to offer an alternative to the insecurities rooted in the economic restructuring and cultural transformation in Eastern Europe in the last few decades, we show how "academic familism" and "NGO-familism," often intertwined, reproduce the ideological underpinnings of the Hungarian neoliberal gender regime. The article's novelty is in, first, revealing how recent institutionalization tendencies show that Hungarian academia, especially in the field of Social Sciences, is shifting to reproduce and legitimize familism, risking the autonomy of science even in the short term. Second, the study highlights that besides some government-friendly NGOs dedicated to promoting familism, the ideology of the importance of families is strengthened even by some bottom-up civil organizations that campaign for a more inclusive family concept as a reaction to the government's idealization of the nuclear, heterosexual, and marriage-based family formations.

Based on theories of the relations of labor and care, as well as previous research on the past 30 years of gender inequalities in Hungary, the paper aims to interpret these results and further develop the existing knowledge on the situation of women and gender relations in Hungarian society in the context of the social, economic, and political transformations of the past 30 years while considering the intersecting mechanisms ofemployment, family and care policies from a gender perspective. In 2017 we conducted six focus group interviews with lower-class women across the country and a representative survey on a sample of 1,000 respondents (both men and women), that will provide the empirical data for the paper. One of the core findings of the research is the striking tension that women experience on the labor market in relation to their care responsibilities incl. elderly care, especially in low-income and working-class groups. The counter-interest of the employers concerning care for dependent family members was a recurrent topic brought up by the participants of our interviews as well as the lack of expectations towards state support and towards men in the share of care work.

E rövid bevezető az osztályszerkezet alakulását történeti folyamatként fogja fel, az élet (újra)termelésének viszonyait és folyamatait történetiségükben kibomlóként ragadja meg. Egyszerre hangsúlyozza a hosszabb léptékű folyamatok, valamint a fordulópontokat jelző események hatását az osztályviszonyok szerveződésére nézve. Az osztályszerkezet vizsgálatának e történeti-szociológiai megközelítésmódjával célja értelmezhetőbbé tenni a bevezetőt követő tanulmányok összefüggéseit.

The study presents the structure and intensity of the relationships of the Hungarian population over 16 years of age through a descriptive analysis of four variables measuring the frequency of personal and distance contact with relatives and friends from the EU-SILC 2015 survey. Ac­cording to the data, the relationship structure is on average balanced, half of the relationships are related to relatives or friends, and the relative proportions of personal and long-distance relationships are similar. According to our results, in addition to age, the financial situation of the household has a significant correlation with the characteristics of the relationship structu­re. One of the lessons of multivariate regression models is that the effect of other background variables on the relationship structure intensifies in parallel with aging, leading to a deepening of relationship inequalities among the elderly. Another lesson of the models is that the inclu­sion of household characteristics (financial situation, number of household members, material transfer relationship with other households) has a significant effect on the mechanism of indi­vidual background variables, thus confirming that a deeper study of relationship intensity and relationship structure within the household is essential. At the end of our analysis, we compiled clusters based on the intensity of relationships, the direction of relationships, and the channel of contacting, with a relative majority of more than one-third of the respondents with extremely weak relationship embeddedness.

The study aims at comparing the Hungarian results of the questions on the frequency of personal and distance contact with relatives and friends in the 2006 and 2015 ad hoc modules of EU-SILC. According to our results, in line with the findings of previous Hungarian research, compared to 2006, there were fewer contacts in Hungary in 2015. Relations with friends, especially those held in person, were less exposed to weakening compared to relations with relatives. Among the different social groups, the already disadvantaged were typically negatively affected by either the change in intensity or the structure of relationships. However, the situation of the elderly and the inhabitants of deprived households deteriorated in all three dimensions examined: their re­lations weakened more strongly, and those related to relatives and personal ones further narro­wed by 2015. This result indicates that the social disintegration of these groups has accelerated particularly between the two years, which poses a serious social policy challenge.

The study presents the structure and intensity of the relationships of the Hungarian population over 16 years of age through a descriptive analysis of four variables measuring the frequency of personal and distance contact with relatives and friends from the EU-SILC 2015 survey. According to the data, the relationship structure is on average balanced, half of the relationships are related to relatives or friends, and the relative proportions of personal and long-distance relationships are similar. According to our results, in addition to age, the financial situation of the household has a significant correlation with the characteristics of the relationship structure. One of the lessons of multivariate regression models is that the effect of other background variables on the relationship structure intensifies in parallel with aging, leading to a deepening of relationship inequalities among the elderly. Another lesson of the models is that the inclusion of household characteristics (financial situation, number of household members, material transfer relationship with other households) has a significant effect on the mechanism of individual background variables, thus confirming that a deeper study of relationship intensity and relationship structure within the household is essential. At the end of our analysis, we compiled clusters based on the intensity of relationships, the direction of relationships, and the channel of contacting, with a relative majority of more than one-third of the respondents with extremely weak relationship embeddedness.

The study aims at comparing the Hungarian results of the questions on the frequency of personal and distance contact with relatives and friends in the 2006 and 2015 ad hoc modules of EU-SILC. According to our results, in line with the findings of previous Hungarian research, compared to 2006, there were fewer contacts in Hungary in 2015. Relations with friends, especially those held in person, were less exposed to weakening compared to relations with relatives. Among the different social groups, the already disadvantaged were typically negatively affected by either the change in intensity or the structure of relationships. However, the situation of the elderly and the inhabitants of deprived households deteriorated in all three dimensions examined: their relations weakened more strongly, and those related to relatives and personal ones further narrowed by 2015. This result indicates that the social disintegration of these groups has accelerated particularly between the two years, which poses a serious social policy challenge.

Tanulmányunkban két fő kérdésre keressük a választ. Egyrészt arra, hogy mely előzmények és körülmények befolyásolták a magyarországi pornóipar kiépülését a "hosszú kilencvenes években", azaz a rendszerváltást megelőző években, valamint az azt követő bő egy évtizedben. Másrészt arra, hogy e folyamat hogyan képezte részét gazdaságilag és kulturálisan Magyarország 1970-es évektől kezdődő világgazdasági reintegrációjának. A kutatás megállapításai háromféle empirikus forrásanyag forráskritikával kezelt feldolgozásán (korabeli sajtóbeszámolók; iparági vagy az iparágra rálátó szereplőkkel folytatott félig strukturált interjúk; egykori iparági szereplők önéletrajzi könyvei), valamint a témában fellelhető szociológiai, történeti és politikai gazdaságtani szakirodalom integratív újraolvasásán nyugszik, és világrendszer-elméleti keretben vizsgálja a szexlapkiadásból és pornófilmgyártásból álló pornóipar hazai és nemzetközi működési mechanizmusait. Magyarország a régió országai közül az egyik legliberálisabb társadalom- és gazdaságpolitikát folytatva, valamint infrastrukturális ellátottságát és a fellelhető technikai szakértelmet (pl. filmgyártás) tekintve megkönnyítette a nemzetközi (főként osztrák, német) tőke beáramlását a rendszerváltás idején. A gazdasági liberalizmushoz illeszkedve az államszocializmus alatt egyre jobban lazultak a reklámiparban is a szabályozások és irányelvek, a szexualizált női testtel való reklámozás bevett gyakorlat volt, és a Kádár-kor vizuális kultúrájában a szexualizált női test látványa egyre megszokottabbá vált a nyilvánosságban, a szexuálisan kizsákmányolt nő figurája pedig teljes leválasztásra került a felemás női emancipáció témájáról. A rendszerváltás idején kialakuló gazdasági-társadalmi válság és az átörökített, társadalmi osztálypozíciókba sűrűsödő hátrányok nők tömegeit tették kiszolgáltatottá a felfutó pornóipar számára. Mindezzel párhuzamosan a nyilvánosságban megjelenő és a pornóról szóló mainstream diskurzusok a pornó jelenlétét a liberális demokrácia indikátoraként, valamint legitim üzleti vállalkozásként tartották számon, jelentősebb ellendiskurzus hiányában pedig ezzel további igazolását adták az iparszerű működésnek.