Suchergebnisse

In the approach to the 2022 elections in Hungary, ORÖ, the National Roma Self-Government, was supposed to draw up their national minority list but failed to do so before the deadline. This paper argues that this is not just the result of serious political disagreements within the Roma community, but the outcome of different external effects as well. The paper unfolds the two major modes of influence which effect the parliamentary representation of Roma. First, there are institutional constraints hindering the autonomous decision-making processes of the relevant bodies. As the competitive element of elections is pushed down to the level of national self-government, the whole process is more vulnerable to external influences. Second, these institutional weaknesses are complemented by personal bonds and pressures coming from the Fidesz government. Thus, the paper concludes that the system is intended to serve electoral clientelism and as such limits the 'effectiveness' of minority representation in Hungary, especially in the case of Roma.

A doktori értekezés a nemzeti és etnikai kisebbségek országos parlamenti képviseletének kérdését járja körül, és azt kutatja, hogy a parlamenti képviselet biztosítása együtt jár-e a multikulturalizmus elméletéből következő egyéb követelmények teljesülésével, nevezetesen kulturális jogok és antidiszkriminációs intézkedések biztosításával. A kutatás tehát a multikulturalizmus és a képviseletelmélet szakirodalmi kontextusában elemzi 11 kelet- és kelet-közép-európai ország nemzeti és etnikai kisebbségeinek parlamenti képviseletét. A dolgozat elméleti megközelítése a multikulturalizmus definíciós kérdéseinek vizsgálata mellett elsősorban a nemzetiségi képviselet szükségességével és megvalósulási lehetőségeivel foglalkozik. A kutatás két fő módszerre épül. Első részében a vizsgált országok releváns intézményeinek vizsgálatához, a jogszabályban rögzített elemeken túl, a vonatkozó nemzetközi egyezmények monitorozási mechanizmusai kapcsán született jelentéseket elemzem. Így a kisebbségi képviseletet biztosító intézményeket a képviselet lehetséges minőségének szempontjából értékelem. Ugyanakkor elemzésem nem csak a különleges jogokra korlátozódik, a nemzetiségi pártok általi képviselet is az értékelés részét képezi. A kutatás második részében a parlamenti képviselet és egyéb jogosultságok közötti összefüggést, ezek együtt járását vizsgálja a dolgozat. Ehhez a jól ismert MPI index újragondolásával megalkottam a Kisebbségi Jogi Indexet, ami összesen 12 elemet foglal magába. A KJI index a nemzetiségeknek biztosított politikai jogokat, kulturális jogokat és antidiszkriminációs intézkedéseket értékel 9 fokú skálán. Nemzeti kisebbségségekkel foglalkozó szakértőket kértem arra, hogy egy kérdőíven, az általam alkotott pontozási szabályoknak megfelelően értékeljék az adott országot. Összesen több mint 100, minden országból legalább 6 kitöltés érkezett. A kutatás eredményei kapcsán arra lehet rávilágítani, hogy azokban az országokban, ahol a parlamenti képviselet magas pontszámmal értékelhető, ott egyéb jogosultságok terén is ...