Suchergebnisse

Magyarország a geológiai adottságainak köszönhetően különleges turisztikai vonzerővel bír. Hazán számos termálvíz kúttal rendelkezik, így igazi gyógyvíz nagyhatalomnak minősül. Világviszonylatban, a rangos 5. helyet foglalja el, Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után. E természeti források kihasználására ma már komplex terápiák épülnek, melynek köszönhetően a fürdőlátogatások egyre inkább beépülnek az emberek mindennapjaiba. Kiváló lehetőséget kínál a gyógyulásra, az egészségmegőrzésre, a rendszeres testmozgás és a pihenés összekapcsolására. Az egészségturizmus egyre elterjedtebb, azonban ma már nem csak a gyógy szolgáltatásokat keresik, hanem egyre inkább a wellness szolgáltatásokat is. A wellness magába foglal aktív és passzív programokat, melyek preventív, rekreációs és relaxációs célból vehetőek igénybe. Fejlődését jelentősen befolyásolja a gyógy turizmus, a wellness szállodák, a különböző wellness szolgáltatások és a spák térhódításai.Kutatásomban az emberek gyógy és wellness szolgáltatás igénybevételeit vizsgálom, és azt hogy ezek hogyan épülnek be a rekreációba.

The rapid institutional changes taking place today, including the emergence and global spread of new institutions bring to the fore the question of how new institutions develop. From the 1990s onwards, a new technical term has begun to spread in the literature: institutional entrepreneurship, reflecting the revaluation of people's activity in institutional change. The aim of the paper is to answer the questions regarding this kind of entrepreneurship. How does institutional entrepreneurship emerge, how can we interpret and define this phenomenon? What kind of driving forces are behind it? How does it work in the real economy? The novelty of the paper is in addressing institutional entrepreneurship as the result of a special ability and activity of actors to combine different, already known elements for building up new institutions. The study introduces the characteristics of institutional entrepreneurship, using the example of the sharing economy, by contrasting sharing as an alternative to conventional market solutions. The paper also demonstrates how the institutional entrepreneurship of sharing changes its socio-economic environment, from mobilization of unused resources through perception of ownership to the increase of the growth potential of the economy.

Olaszország az Európai Unió és a multilaterális kisebbségvédelmi egyezmények részes államaként köteles a nemzeti jogrendjében a nyelvi kisebbségek védelmét is biztosítani. A jelen tanulmány az olasz nyelvi kisebbségek helyzetével foglalkozik, lajstromba veszi mind az országban élő kisebbségi csoportokat, mind az azok jogi védelmét biztosító nemzeti és nemzetközi jogi aktusokat. Olaszország két szempontból is érdekes tesztalanya a kisebbségvédelmi törekvések vizsgálatának. Egyrészt az országot történelmi okokból egyedülálló nyelvi sokszínűség jellemzi, az olasz dialektusok és az újlatin nyelvek közötti határvonal meghúzása állandó vita tárgya a romanisztikában. Másrészt az ország ad otthont az autonómiatörekvések és a kisebbségvédelem nemzetközi példájaként számon tartott dél-tiroli kisebbségnek, ami az országot az utóbbi szempontjából a progresszív és fejlett állami jogalkotók közé sorolja, ugyanakkor ennek némileg ellentmond az a tény, hogy Olaszország továbbra sem ratifikálta az Európa Tanács égisze alatt 1992-ben elfogadott Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját, a kisebbségi nyelvek nemzetközi védelmének legfontosabb keretszabályát. A tanulmány a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogforrások alapján megvizsgálja azt is, hogyan fejlődött a nyelvi kisebbségvédelmi politika az egységes olasz állam 1861-es megszületése óta, és milyen esetleges jövőbeli feladatok várnak a jogalkotókra.

A minél korábbi életkorban megkezdett internethasználat egyre inkább általános jelenséggé válik, a gyermekek egyre fiatalabban válnak a digitális világ használóivá. Az életkoruk előrehaladtával pedig a használat men�- nyisége csak fokozódik, serdülőkorban már akár problémás mértékű használat is kialakulhat. Olyan szintű a bevonódás az egyes online tevékenységekbe, ami aztán a gyermek élete egyéb területeinek és feladatainak (például házi feladat, alvás, barátok) elhanyagolásához vezethet. Kutatásunk során az Internet Addiction Test for Families (IAT-F) kérdőívet fordítottuk le magyar nyelvre, ennek a tesztnek alkalmaztuk a 3-11 (Ellenőrzőlista a Problémás és Kockázatos Gyermeki Médiahasználatról) és 12-18 éves gyermekek (Szülő-Gyermek Internetfüggőségi Teszt) szülei számára összeállított különálló kérdéssorait. Az adatgyűjtésben összesen 225 szülő vett részt, a gyermekeik 117 lány és 108 fiú, a 3-11 éves korosztályból 114 fő és a 12-18 éves korosztályból 111 fő. Az eredményeink alapján elmondható, hogy a 3-11 éves korcsoport több mint 30 százalékára rizikós vagy problémás használat jellemző, míg 12-18 éves korban is 20 százalékban mérsékelt és 10 százalékban súlyos kategóriába sorolhatóak a fiatalok. További eredményünk, hogy a szülők képernyőhasználati szokásai (mind mennyiségi, mind tartalmi szempontból) összefüggtek a gyermek szokásaival. Mindezek felhívják a figyelmet a szülők felelősségére a gyermekeik digitális világban kialakított szokásaira, még serdülőkorban is, nemcsak a szabályozó, hanem a mintaadó szerepük által.

Manapság a gyermekek is már médiahasználónak minősülnek, ezt a folyamatot pedig csak tovább gyorsította a COVID–19 világjárvány megjelenése, például az online oktatásra való átállással. Kutatásunk célja a szülői attitűd megvizsgálása volt a gyermekük médiahasználati szokásaira, illetve annak szabályozási elveire vonatkozóan. Különösen arra voltunk kíváncsiak, mennyiben változott a korábbi használat a világjárvány ideje alatt. Összesen 30 fővel készült interjú, melyből 15 szülő (5 fő óvodás, 5 fő általános iskolás és 5 fő serdülőkorú gyermek szülője). Az adatgyűjtésre 2022 tavaszán került sor. A család digitális eszközökkel való felszereltsége, a használat mértéke és a használatra vonatkozó szabályok álltak elsősorban a kérdések fókuszában. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a gyermekek életkorának előrehaladtával változik a preferált eszköz. Az óvodások esetén a televíziónézés a fő tevékenység, míg később az okostelefon és a saját számítógép, laptop veszi át a helyét. A médiahasználat intenzitása az életkorral emelkedik, a COVID–19 világjárvány alatt pedig tovább fokozódott a gyermekek médiahasználata; ezzel egyidőben csökken a szülői kontroll és a médiahasználat szabályozása. Holott a szülőktől látott minta (különösen általános iskolás korban) jelentős hatással van a gyermek saját szokásainak kialakítására. A szabályozásnak nemcsak a digitális tartalom mennyiségére, hanem annak minőségére és a fogyasztás körülményeire is ki kellene térnie.

Az iskoláskorú gyerekekre irányuló legfrissebb nemzetközi egészségmagatartás-kutatások kedvezőtlen tendenciákról számolnak be, és felhívják a figyelmet arra, hogy milyen fontos lenne már fiatal kortól kezdve a gyermekek egészség-magatartásának fejlesztése. Az egészségnevelés, egészségfejlesztés színtéralapú megközelítése értelmében az iskola az egyik legfontosabb helyszíne az egészséges életmódra történő szocializálásnak. A modern egészségnevelés az egészség holisztikus megközelítésére építve egyaránt foglalkozik az egészség testi, mentális, érzelmi, spirituális, társas és társadalmi dimenzióival. Az egészségnevelés akkor sikeres, ha a szokásváltoztatást tűzi ki céljául, vagyis segíti az életmódot örömmel végzett szokások rendszerévé alakítani, és ezáltal minőségi életet élni élethosszig tartóan. Az egészségnevelés, egészségfejlesztés közoktatásra vonatkozó célkitűzéseit Magyarországon a Nemzeti Alaptanterv határozza meg, részletezése a kerettantervek, helyi tantervek és pedagógiai programok szintjén történik. Jelen írásunk egy, az egészségnevelési (keret)tantervek elemzésére szolgáló eszköznek (Health Education Curriculum Analysis Tool, HECAT) a rövid, figyelemfelkeltő bemutatására törekszik. A HECAT célja, hogy lehetővé tegye az egészségnevelés, egészségfejlesztés nemzeti, keret- vagy helyi tantervi megjelenésének konzisztens és átfogó elemzését, melynek eredményei nyomán sor kerülhet a tanterv felülvizsgálatára, fejlesztésére és megerősítésére, és ezáltal az iskola egészségnevelési feladatokat ellátó pedagógusai képessé válnak hatékonyabban befolyásolni az iskoláskorú gyerekek és fiatalok egészségmagatartását és egészségmutatóit. A dokumentumot mind a fenntartó, mind az iskola hatékony elemző eszközként használhatja. A HECAT segítségével elemezhetők a nemzeti alaptantervek is, de legjobban akkor működik, ha a részletes egészségnevelési, egészségfejlesztési kerettanterv elemzésére használjuk.

Building on theories of Corporate Sustainability, Triple Bottom Line, and Natural Resource-Based View, this study aims to predict the positive relationship between green transformational leadership, green human resource management practices, and employees' green behavior. It applies a quantitative approach to analyze 252 data collected from the customers who are prospective employees of small and medium enterprises in Budapest. An online questionnaire was sent to 252 samples with the Snowball sampling method for about a month in Hungary. Based on a structural equation modeling analysis, green transformational leadership and green human resource management practices positively influence employees' green behavior. Green human resource management practices mediate the relationship between green transformational leadership and employees' green behavior. Small and medium enterprises should consider solving the green behavioral problems of their employees by promoting the green concept in leadership and human resource management practices. Such initiatives contribute to sustainability in small and medium enterprises.

A cikkünkben a magyar turisták utazási szokásait a Bulgáriai desztinációval kapcsolatos attitűdjeit és a népszerű bolgár desztinációkat vizsgáltuk. A primer kutatásunk (N=810) megerősíti a bolgár statisztikai hivatal azon kimutatását, mely szerint a tengerpart mellett a téli síturizmus is egyre népszerűbb a turisták körében. A magyar utazók még mindig a nyári szezont részesítik előtérbe, így a bolgár tengerparti desztináció népszerűsége vitathatatlan, ám a téli hónapokban növekvő magyar turistalétszám a hegyvidéki desztinációk erősödését igazolják.

Abstract
The regime change in 1989 marked a significant milestone in the development of human resource (HR) management in Hungary. Changes in the legal, institutional and ownership environment placed significantly different demands on the HR work of companies and institutions. It has become very important for organizations to have access to comparative HR data with other organizations related to HR activities.
The Cranet international HR university non-for-profit research network, founded in 1989 in Cranfield, England, has a long tradition in this field. Hungarian researchers have participated in Cranet's international HR research on four occasions so far. In this article, we aim to present the main features of the Cranet HR research in Hungary in 2021. We review the findings and noteworthy results of the research. Where possible, we compare it with relevant data from the 2014-2016 survey.