Suchergebnisse

A fogyatékossággal élő tanulók szabadidő-eltöltési szokásait vizsgáltam, mely segíthet bennünket az igények feltárásában, a fogyasztói trendek kijelölésében és a motiváció megismerésében, mely a fogyatékossággal élő személyek számára az igényfelmérésen alapuló kínálat vagy szabadidős szolgáltatás kialakításában. A kutatást az Észak-alföldi és Észak magyarországi régióban végeztem, azok között a tanulók között, akik gyógypedagógiai és integrált nevelésben-oktatásban vesznek részt (N = 1158) általános- és középfokú oktatási intézményekben. A kérdőív kitöltetését a 2018/2019 és 2019/2020-as tanévekben a FODISZ (Fogyatékosok Országos Diáksport,-Versenysport és Szabadidősport Szövetsége) segítségével töltettük ki. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált tanulók 60,4%-a sportol kötelező mindennapos testnevelés tanórán kívül, azonban még mindig a passzív szabadidős tevékenységek dominálnak, mint a zenehallgatás, tv nézés. A sportolás ösztönzése a szabadidősportot űzők arányának növelése fontos, hiszen a fogyatékkal élők testi-lelki egészségének megőrzését, állapotuk javítását és képességeik fejlesztését is jelentheti.

Az ülő és mozgásszegény életmód terjedésével a sportolási szokásokat és fizikai aktivitásokat vizsgáló kutatások egyre inkább előtérbe kerülnek, melyre sok hazai és nemzetközi kutatás is irányul. A szabadidős tevékenységek közül a passzív rekreációs szokások – mint a tv-nézés, zenehallgatás vagy az online térben zajló különböző tevékenységek – előtérbe kerülnek. Ugyanakkor megfigyelhetjük azt is, hogy az egészségtudatos életmód terjedésével az egészségtudatos fogyasztók a szabadidős sport iránt keresletet támasztanak. Így napjainkban, a sportmotivációban az egészségmegőrzés egyre fokozottabb szerepet kap. Módszer: A román és magyar fiatal felnőttek körében kérdőíves kutatást szerveztünk a sportolási szokások és a sportmotiváció körében (N = 612). A kérdőív eredményeit SPSS szoftverrel dolgoztuk fel, az alapstatisztikán felül az összefüggéseket is vizsgáltuk (chi2-próba), melyeket grafikus módon is ábrázoltunk. Az eredmények azt támasztják alá, hogy a fiatal felnőttek körében igen sokan végeznek szabadidős sporttevékenységet valamilyen rendszerességgel (75,5%). Amikor összehasonlítottuk a magyar és román válaszadók sportmotivációs eredményeit, szignifikáns eltérést kaptunk, az egészség, a külső megjelenés, a boldogság, az önmegvalósítás és a szórakoztató tevékenység tekintetében, amelyek a magyar válaszadók esetében rendre fontosabbak voltak a sportolásra való motivációban, mint a román fiatalok esetében (p < 0,05). A motivációkutatások segíthetnek bennünket abban is, hogy a fiatalokat hogyan szólítsuk meg, milyen üzeneteket küldjünk annak érdekében, hogy bevonjuk őket, és motiváljuk őket a szabadidősportban való részvételre

Kutatásunk a fenntarthatóság kérdéskörére fókuszálva a "Zöld" óvodákba és a "nem Zöld" óvodákba járó gyerekek szüleinek értékrendjét vizsgálja, illetve az intézményválasztás motivációját elemzi. Minta: a mintát Szabolcs - Szatmár - Bereg megye óvodáiba járó gyerekek szülei alkotják (N=214). Módszer: kérdőív segítségével vizsgáltuk, hogy a szülők intézményválasztásának motivációit mennyire befolyásolják a következő faktorok: a környezeti nevelésre, fenntartható gondolkodásmódra nevelő Zöld óvodai program hangsúlyozottsága, az elhelyezkedés, az óvodapedagógusok és/vagy az ismerősök ajánlása. Rákérdeztünk az élelmiszerfogyasztás és a vásárlási és fogyasztói szokásokban megjelenő tudatos és felelős magatartásra, valamint a környezettudatosságra is. Eredmények: feltételezésünk a kutatás során beigazolódott, miszerint a "Zöld" óvodát választó szülők értékpreferenciájában a fenntarthatóság iránti magas elköteleződés és a környezet-tudatosság markánsabban megjelenik, mint a "nem Zöld" óvodába járóknál, és ezeknek az értékeknek az átadását fontosnak vélik a gyerekeik nevelése során is.

A fiatal felnőttek sportolási szokásainak vizsgálatára online kérdőívet szerkeszettünk, melyet online felületeken, social media használatával töltettünk ki (N=481). A válaszokból csak a fiatal felnőttek adatait szűrtük le, melyet feldolgoztunk a tanulmányban. Alapstatisztikát, gyakoriságot számítottunk, az összefüggések vizsgálatára Chi2 próbát alkalmaztunk. Az eredményeink azt igazolták, hogy a lakóhely (falu, város, főváros) tekintetében a sportolási helyszínek prefenciája és a sportmotiváció eltérően alakult. A falun élők 31,5%-a nyilatkozta azt, hogy otthon sportol, míg a városi válaszadóknak csupán 17%-a, mely igen erős szignifikáns eltérést mutatott (p=0,000). A városi válaszadók 17,4%-a fitnesz-wellness központokba sportol, mely szignifikánsan magasabb, mint a falusi válaszadók aránya (8,7%). Ugyancsak a városi fiatal felnőttek (18,4%) részesítik előnyben az egyesületi sportolási formát a falusiakkal (15,2%) szemben (p<0,05). A fiatalok sportmotivációjában az egészség, boldogság, vonzó külső és a szórakoztató funkció kapta a legmagasabb értéket. A fővárosi fiatalok sportmotivációjában az egészség és társaság, a városi fiatalok motivációjában a szórakozás, boldogság önmagam megismerése, míg a falusi fiatalok esetében a motivációban a vonzó külalak és a mások elvárása szignifikánsan magasabb átlagértéket kapott a többi csoporthoz képest.

Unfortunately, one of the most popular topics today is the diseases of civilization, for which our changed lifestyle is responsible. It is very important that we educate and teach our children to protect nature, pay attention to their environment, move a lot. The role of the family is very important in passing on these values, so it is important and parents have to pay attention to give a good example for their children. In our research, we examined the ecological behavior, environmental values, environmental friendly behaviour and movement habits of students using a questionnaire method. The respondents were seventh and eighth grade students from schools in municipalities of different sizes. (N=558). We used different scales in our questions, such as NEP, PRE, APR, PEB1, HB. To present our results, we used basic statistics and calculated the results of the above-mentioned scales for the type of settlement with the help of SPSS program, analysis of variance (ANOVA). Our results showed that almost half of children believe that they should not respect the laws of nature, however, 71.9% mostly or completely like to go hiking in nature. Protecting ecological behaviour and environmental values is on the right way for students, but we need to draw their attention to becoming more energy efficient. Unfortunately, our results show, as has been supported by several literature, we live a sedentary, inactive life. 62.7% of students attend training that requires physical activity only once or 1-2 times a week. However, 56.7% of them spend at least 2-4 or more hours in front of the computer and / or use their mobilephone every day. Moreover, 33.3% spend 2-4 or more hours in front of the television every day. As at the HB movement scale, we found a difference in student movement as a function of residential settlements F555,2=4.458; p=0.012. If we want our children to live a healthy, quality life, we need to bring up and teach them for that as well.