Suchergebnisse

AbstractThe analysis of public policy agendas in comparative politics has been somewhat limited in terms of geography, time frame and political system, with studies on full-blown autocracies and hybrid regimes few and far between. This article addresses this gap by comparing policy dynamics in three Hungarian regimes over 73 years. Besides our theoretical contribution related to policy-making in Socialist autocracy and illiberal democracy, we also test hypotheses related to non-democratic regimes. We find that – similarly to developed democracies – policy agendas in autocracies are mostly stable with occasional but large-scale "punctuations". Our data also confirms that these punctuations are more pronounced in non-democratic polities. However, based on our results, illiberal political systems, such as the hybrid regime of Viktor Orbán, are difficult to pin down on such a clear-cut continuum between democracy and autocracy as the level of punctuation differs by policy agendas from parliamentary debates to budgets.

AbstractThis article investigates the impact of electoral reforms on entry barriers in political markets. The discussion starts by delineating the theoretical boundaries of various political markets, such as those for participation, parties and government. By taking a cue from industrial organisation theory, the article offers an analysis of entry barriers, both hard and soft, along with their operationalisation for empirical research. Based on this theoretical framework, a single hypothesis is investigated. It posits that the modification of the entry barriers in the market for parties leads to changes in the concentration of the popular vote for party lists. An observable implication of this relationship would be if an electoral reform that raises entry barriers led to subsequent increases in the Herfindahl index (a measure of market concentration), and vice versa. This proposition is empirically tested by a comparative analysis of a new database covering Czechia, Hungary, Poland and Slovakia. The analysis offers support for the following proposition: in most cases the changes in the entry barriers led to a corresponding change of concentration in the market for parties.

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok adatbázis az országgyűlési képviselettel rendelkező pártokról nyújt tájékoztatást. Az adatok a Magyar Országgyűlés hivatalos oldaláról (http://parlament.hu/) származnak. A Párthierarchia az Országgyűlésben adatbázis a Magyar Országgyűlés frakcióinak elnökeiről és alelnökeiről nyújt tájékoztatást 1990-től kezdődően. A források a Magyar Országgyűlés (http://parlament.hu) hivatalos oldaláról származnak. Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: a képviselő neve (name), párthovatartozása (party affiliation) és a frakció hierarchiájában betöltött pozíciója (party_hierarchy). isztens módon nyomon követhetők.