Suchergebnisse

Natural disasters unequally affect poor and wealthy populations, which can be observed everywhere regardless of the economic performance of the respective country. Paradigms focusing on physical hazards and response can not be considered, while social, political and cultural causes are rarely mentioned in the discussions around particular disaster events. Marginalized households and communities, and populations with less income are more affected by disasters. A significant proportion of Hungary's settlements are deprived or otherwise marginalized, which makes it necessary to raise social and economic questions related to disasters, and investigate them from a spatial aspect. This study is based on case studies of five disaster-affected settlements and encompasses a social vulnerability approach. The research is based on interviews with key informants involved in response to the respective disasters and broadened with an experiment to use the Interpersonal Support Evaluation List as an instrument to investigate community resilience. The ISEL is capable of observing the individuals' self-perception of themselves in their communities and how they can rely on others in their environment. The survey, with the participation of 103 people, discovered discrepancies in the level and structure of interpersonal support, which is tangible based on the interviews.

To assess the possible impacts of climate change and plan the necessary adaptation measures, countries need to analyze complex and multilayered information. Data often belongs to different disciplines and institutions and is hard to interpret for policy making in its raw form. Boundary organizations have a pivotal role in facilitating discussion between academic and political actors and producing tools to assist in decision-making processes. Hungary, an Eastern European country, faces climate change effects ranging from changes in precipitation patterns to increasing frequency of weather extremities. This article examines the establishment of a boundary organization, the National Adaptation Centre, and its decision support tool, which aims to assist the territorial planning of the country. Through this, we identify the extent to which the National Adaptation Geo-Information System (NAGiS) tool has had an impact on collaboration pattern designs and policy making. The study finds that NAGiS supports policy development at different levels of governance. At the same time, the introduction of this information and communication technology tool was not sufficient to create a breakthrough or counteract other factors such as the low salience of the issue at the national level. Furthermore, the introduction of NAGiS did not change formal structures or procedures. However, it did have an impact on attitudes toward data sharing, which in turn shaped collaborative practices. The organizations involved generally evaluated the effects of the tool on their collaboration as positive and lasting beyond the development phase of the project. Changed attitudes may prove important for enhanced internal collaborative governance down the line.

A koronavírus világjárvány komoly kihívás elé állította az egészségügyi ellátórendszereket. A kialakult helyzetben a kormányok a korlátozott kapacitások bővítése céljából bevonták az egészségügyi és szociális területen működő társadalmi és önkéntes szervezeteket is. A Vöröskereszt és Vörös Félhold Mozgalom világszerte jelen van a COVID-válaszadás frontvonalában, hazánkban a Magyar Vöröskereszt az első hullám kezdete óta végzi járványügyi feladatait, azonban tevékenységeit nagyszámú önkéntesek bevonásával tudja elvégezni, amelyekhez kapcsolódóan szükség van a megfelelő, átgondolt önkéntes koordinációra. A Magyar Vöröskereszt önkéntesmenedzsmentben és veszélyhelyzeti válaszadásban szerzett 140 éves tapasztalata nagymértékben hozzájárult az ellátórendszerrel való gördülékeny és eredményes együttműködéshez. Esettanulmányunkban bemutatjuk a Magyar Vöröskereszt önkénteseinek feladatvállalásait a pandémia alatt, kitérünk az önkéntes koordináció feladataira, kihívásaira. Bemutatjuk mely szükségletek mentén alakul a feladatvállalás, kiemeljük a jó gyakorlatként és kihívásokként azonosítható tényezőket. Esettanulmányunkban megállapítjuk, hogy az önkéntesek megfelelő szervezési háttér esetén hatékonyan támogatják az egészségügyi ellátórendszert. Ehhez azonban szükséges a résztvevő szervezetek közötti hatékony kommunikáció és koordináció, valamint a fogadó szervezet önkéntesek foglalkoztatásában szerzett rutinja. A tapasztalatok alapján szükséges az egészségügyi önkéntesség koncepciójának hosszútávú fejlesztése, a meglévő eljárások vizsgálata és az abban gyakorlattal nem rendelkező intézmények felkészítése mellett egy megfelelő iránymutatás vagy módszertani anyag kidolgozása.