Suchergebnisse

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. A Költségvetések és zárszámadások (1991-2013) adatbázis az 1991 és 2013 közötti évekre vonatkozó elfogadott magyar költségvetésekről és zárszámadásokról nyújt tájékoztatást. Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: a költségvetési év, amelyben a költségvetési elem hatályban volt (year), a költségvetési és zárszámadási elemek közpolitikai tartalma (majortopic és subtopic), az "előirányzatcsoport" neve (appropriation_group), a "kiemelt előirányzat" neve (headline_appropriation), a kiadási tétel költségvetési értéke a végleges elszámolás szerint (expenditure), valamint a bevételi tétel költségvetési értéke a végleges elszámolás szerint (revenue). Az adatbázis a későbbiekben a 2014-2018 között, valamint az 1990 előtt elfogadott dokumentumokkal is kiegészül. A kutatás honlapja:https://cap.tk.mta.hu/en

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az "Országgyűlési képviselők (1990-2014)"adatbázis az 1990-2014 közötti országgyűlési képviselőkről nyújt tájékoztatást. A leiró tábla a 2014-2018 közötti képviselőket összegyűjtő táblával is kiegészül. A Bizottságok (1990-2014) adatbázis az 1990-2014 között felállitott Bizottságokról nyújt tájékoztatást, később az 1920-1990 előtti Bizottságokról szóló leiró táblával is kiegészül.

A Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők. Az "Interpellációk (1949-2018)" adatbázis az 1949 és 2018 között az Országgyűlésben elhangzott interpellációkról nyújt tájékoztatást. Az adatok a Magyar Országgyűlés hivatalos oldaláról (http://parlament.hu/) származnak.Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: az interpelláció címe (complete_title), az interpelláció beterjesztőjének neve (introducer), az interpelláció beterjesztésének időpontja (date_introduced), az interpellációk közpolitikai tartalma (majortopic és subtopic), a válaszadó neve (respondent) és az Országgyűlés döntése a miniszteri válasz elfogadásáról (passed). Az adatbázis az 1867-1949 között elhangzott interpellációkkal is kiegészül. A "Kérdések (1990-2014)" adatbázis az 1990-2014 elhangzott, az "Írásbeli kérdések (1998-2014)" adatbázis az 1998-2014 között irásban feltett kérdéseket gyűjti össze, később a 2014-2018 között feltett kérdésekkel is kiegészül.

AbstractThe analysis of public policy agendas in comparative politics has been somewhat limited in terms of geography, time frame and political system, with studies on full-blown autocracies and hybrid regimes few and far between. This article addresses this gap by comparing policy dynamics in three Hungarian regimes over 73 years. Besides our theoretical contribution related to policy-making in Socialist autocracy and illiberal democracy, we also test hypotheses related to non-democratic regimes. We find that – similarly to developed democracies – policy agendas in autocracies are mostly stable with occasional but large-scale "punctuations". Our data also confirms that these punctuations are more pronounced in non-democratic polities. However, based on our results, illiberal political systems, such as the hybrid regime of Viktor Orbán, are difficult to pin down on such a clear-cut continuum between democracy and autocracy as the level of punctuation differs by policy agendas from parliamentary debates to budgets.

The analysis of public policy agendas in comparative politics has been somewhat limited in terms of geography, time frame and political system, with studies on full-blown autocracies and hybrid regimes few and far between. This article addresses this gap by comparing policy dynamics in three Hungarian regimes over 73 years. Besides our theoretical contribution related to policy-making in Socialist autocracy and illiberal democracy, we also test hypotheses related to non-democratic regimes. We find that – similarly to developed democracies – policy agendas in autocracies are mostly stable with occasional but large-scale "punctuations". Our data also confirms that these punctuations are more pronounced in non-democratic polities. However, based on our results, illiberal political systems, such as the hybrid regime of Viktor Orbán, are difficult to pin down on such a clear-cut continuum between democracy and autocracy as the level of punctuation differs by policy agendas from parliamentary debates to budgets. Dataset available: https://doi.org/10.7910/DVN/MYEBKF

AbstractWhile the stability of legislation is one of the fundamental issues in political theory, comparative and quantitative analyses on the subject are in short supply in the political science literature. In this article, we propose a novel measurement scheme for legislative stability, and we also introduce a Legislative Stability Index (LSI) developed to this end. In terms of empirical evidence, our index relies on the number of legislative amendments adopted within the span of an electoral cycle, as well as the breadth of issues the amendments touch on. It is based on the frequency with which laws are amended after their adoption. Our approach uses a new law-amendment edge-type network for a new Hungarian legislative database. Amendment-type connections are discovered by an automated dictionary-based text mining method. We tested the applicability of our index in various regression models. Results show that the legislative term, the length of the law and the way it was adopted were the most significant variables in explaining variation in the stability of legislation.

The aim of the study was to examine the Hungarian Defence Forces' role in implementing state measures against the spread of the SARS-CoV-2 coronavirus. However, we decided to look at it from a comparative perspective, as we are also examining how and to what extent the Polish Armed Forces were involved in overcoming the COVID-19 pandemic. The legal framework for the involvement of the armed forces in the comparative performance of tasks in this area by the civil administration was also examined. ; Celem opracowania było zbadanie roli węgierskich Sił Zbrojnych we wdrażaniu środków państwowych przeciwko rozprzestrzenianiu się koronawirusa SARS-CoV-2. Postanowiliśmy jednak spojrzeć na to z perspektywy porównawczej, ponieważ badamy również to, w jaki sposób i w jakim stopniu polskie Siły Zbrojne były zaangażowane w walkę z pandemią COVID-19. Badaniu zostały poddane także ramy prawne zaangażowania sił zbrojnych w porównawcze wykonywanie zadań w tym zakresie przez administrację cywilną.

The Porto Metropolitan Area (Área Metropolitana do Porto, AMP) is a framework of cooperation between 17 municipalities and several districts. This metropolitan area has a specific, inter-municipal model of urban governance. In our research, we found that cooperation is significant mainly in sectors where the central legislature has essentially made this mandatory, by designing the AMP and defining its powers. In addition to AMP, only partial cooperation has been established in the field of waste management, and in the field of human public services and in the performance of public authority, there is essentially a set of autonomous organisational solutions. However, despite all this fragmentation, the above system ensures the satisfactory functioning of the metropolitan agglomeration. This also underlines the importance of transport management in urban areas, since this functioning system is based on an integrated and intermodal transport system ; Obszar metropolitalny Porto (Área Metropolitana do Porto, AMP) składa się z 17 gmin i kilku okręgów. Przyjęto tu specyficzny, międzygminny model zarządzania. Na podstawie przeprowadzonych badań stwierdzono, że współpraca jest znacząca głównie w sektorach, którym centralny prawodawca zasadniczo nadał taki obowiązek, projektując AMP i określając jego uprawnienia. Oprócz AMP nawiązano jedynie częściową współpracę w zakresie gospodarki odpadami, a w zakresie usług publicznych i wykonywania władzy publicznej istnieje w zasadzie zestaw autonomicznych rozwiązań organizacyjnych. Pomimo całego tego rozdrobnienia system ten zapewnia odpowiednie funkcjonowanie aglomeracji metropolitalnej. Istotne jest również zarządzanie transportem na obszarach miejskich, ponieważ jest ono oparte na zintegrowanym i intermodalnym systemie transportowym.