Suchergebnisse

AbstractLatecomer political science communities have faced multiple challenges in the past decades, including the very establishment of their professional identities. Based on the case study of Hungary, this article argues that publication performance is a substantial component of the identity of the political science profession. Hungary is a notable example among Central and East European (CEE) political science academia in the sense that both the initial take-off of the profession and then its increasing challenges are typical to the CEE region. In an inclusive approach, which encompasses all authors published in the field between 1990 and 2018, as well as their publication record, the analysis demonstrates that political science has undergone major expansion, quality growth and internationalisation but these performance qualities are unevenly spread. These reflect important aspects of the profession's identity. This agency and performance-based approach to identity formation might well be used to build up identity features elsewhere and also in a comparative manner.

A tanulmány a digitális eszközöknek és médiumoknak az irodalomtanításra gyakorolt hatását vizsgálja. A vonatkozó nemzetközi szakirodalom áttekintésében az irodalomolvasás és a digitális kultúra közötti feszültséget és ugyanakkor lehetséges kapcsolódásokat vizsgálja. Bemutatja az irodalomolvasás eltérő kortárs tipológiáit, így Hayles háromosztatú modelljét, a szövegbe belefeledkező és a kritikai olvasás kölcsönviszonyát, valamint a szoros olvasás fogalmának újabb átértelmezéseit a digitális közegben. Ezek az újraértelmezések a nem-szöveges médiaeffektusok szövegként olvasását szorgalmazzák, másfelől nagyobb hangsúlyt fektetnek az olvasás társas és kontextuális jellegére is – miközben a szövegek nyelvi részleteire való odafigyelésről sem feledkeznek meg. A tanulmány második része egy iskolai kísérletet mutat be, amely empirikus adatokkal járul hozzá a kortárs vitákhoz. A kísérletben a diákok kreatív digitális eszközök (gondolattérkép-készítő, kollaboratív szövegszerkesztő, kép- és videoszerkesztő szoftverek) segítségével dolgoztak fel irodalmi műveket. A kísérlet eddigi eredményei azt sejtetik, hogy a kreatív és interaktív digitális módszerek nem eltávolítják a diákokat az irodalmi szövegtől, hanem éppen elmélyíthetik és segíthetik az irodalom megértését.

Az MTA-ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoportja (ÁITK) régóta kezdeményező szerepet játszik a kultúratudományi átalakulás magyarországi közvetítésében. Több kötetet is megjelentettek már az egyre táguló horizontú kultúra- és médiatudomány területéről, akár annak tárgyáról, módszereiről vagy szemléletéről van szó. Legújabb kézikönyvük abból a felismerésből született, hogy a hazai könyvkínálatból teljes egészében hiányzik egy olyan munka, amely áttekintené a kultúra- és médiatudomány szerteágazó összefüggésrendszerének néhány alapvető irányát és jelenségét, tisztázná legfontosabb fogalmait, bemutatná jelentős szerzőit és alapműveit. Ez a hiány nemcsak a kultúratudományi kézikönyvekben és lexikonokban dúskáló, angol vagy német nyelvű könyvkiadással összehasonlítva válik tapinthatóvá, hanem a bölcsészettudományi egyetemi oktatás mindennapi használatában is - olvashatjuk a kötet előszavában. A minél átfogóbb kép érdekében a szerkesztők az ÁITK tagjain túl számos más hazai tudományos műhely tagjait is felkérték az egyes szócikkek megalkotására, s a témák szerteágazó jellegéből adódóan több cikk készült páros vagy csapatmunkában. A kötet írásait a szerkesztők négy kategóriába sorolták. A Jelenségeknek nevezett nagyobb terjedelmű szócikkek (pl. anyag, cultural studies, ember, emlékezet, filológia, hálózat stb.) a kultúratudományok fő kérdésirányait, témáit, érdeklődési területeit igyekeznek körbejárni. Ezek annyiban mindenképpen többek a fogalmaknál, hogy nem köthetők egy-egy szerzőhöz vagy irányzathoz, így jelentésük is lényegesen változhat a tárgyalás kontextusáról függően. Az egyes szócikkek további alfejezetekre tagolódnak, mint a Felütés, a Fogalomtörténet, a Kontextusok és a Kultúratudományi jelentőség