Suchergebnisse

A modern társadalmak iskolarendszerei számos nem oktatási feladatot látnak el, köztük az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatosakat is. A tanulmány célja olyan szempontok bemutatása, amelyek szerepet játszottak az iskolai egészségnevelés kialakulásában és meggyökeresedésében. A tanulmányban amellett érvelünk, hogy az iskolai egészségnevelés megjelenése elválaszthatatlan a modern társadalmak kialakulásától, illetve annak néhány alapjelenségétől. Ezért a tanulmány első részében azokat a sajátosságokat mutatjuk be, amelyek a modernizációt jellemzik. A modernizáció részfolyamatai közül témánk szempontjából az emberi test és psziché kontrollja iránt megnövekedett társadalmi, hatalmi igény az egyik legjellemzőbb. A modern társadalmak egyik legfőbb célja a normalitás definiálása és a normális testi és pszichés működés általánossá tétele, az abnormalitás visszaszorítása, társadalmi elkülönítése. Tanulmányunkban áttekintjük ezeknek a folyamatoknak a legfontosabb jellemzőit. A testről és a pszichéről zajló társadalmi diskurzus, amelyet leginkább a higiéniai diskurzus kifejezéssel ír le a szakirodalom, egyre inkább az orvostudományok nyelvén zajlott. Általában véve is elmondható, hogy a társadalmi kérdések orvosi problémaként történő kezelése – a medikalizáció – a modern társadalmak egyik alapjelensége. Tanulmányunk utolsó részében pedig azt a folyamatot mutatjuk be, amelynek során a modern tömegoktatási rendszerek és a pedagógia a társadalmi problémák megoldásának kiemelkedő terepévé vált. A nyugati szakirodalomban pedagogizációnak nevezett jelenség adja annak magyarázatát, hogy a higiéniai diskurzus miért jelent meg iskolai keretek között. Véleményünk szerint az iskolai egészségnevelést olyan diskurzusként értelmezhetjük, amely orvosi nyelvezettel rendelkezik és az iskolában zajlik.