Suchergebnisse

A globalizáció terjedésével az oktatás nemzetközivé válása az országok fejlődésének az alapvető stratégiájává vált. Egyre több diák kívánja a felsőfokú végzettséget külföldön megszerezni. Az utóbbi években számos ország kezdett tehetséges hallgatókat toborozni az oktatás és a technológiai innováció előmozdítása érdekében, s az előbbinek a nemzetközivé válása a gazdasági fejlődést befolyásoló fontos tényezővé vált. Így a tehetséggondozás környezete javult, a diákok nemzetközi áramlása diverzifikáltabbá vált, és nagy jelentőséggel bír a viselkedésüket szabályozó törvények elemzése és megfogalmazása is. Kérdés, hogy a hallgatók nemzetközi mozgásának milyen a dinamikája, és mely régiók azok, ahonnan, illetve ahova a legtöbben utaznak tanulni. Mindez egy hálózatként ábrázolható, amelyben a csomópontokat az egyes, hallgatókat fogadó vagy küldő országok, az élek pedig a küldött hallgatók jelentik. A szerzők ennek elemzésére a 2020-as globális hallgatói mobilitási adatok alapján elkészítettek egy súlyozott irányított hálózatot. Irányított hálózat lévén jelentősége van a mozgás irányának, a súlyozott élek vizsgálata pedig figyelembe veszi az egy adott országba érkező hallgatók számát. A tanulmány néhány újszerű, korábban még sehol nem vizsgált szempont alapján is betekintést nyújt a nemzetközi hallgatói mobilitásba. 2020-ra kialakult két új klaszter, egy pedig beolvadt a legnagyobb csoportba. A kutatás eredményei azt igazolják, hogy a hálózatelemzés módszertana – különösen a klaszterelemzés és a súlyozott fokszámok vizsgálata – jól alkalmazható a nemzetközi hallgatói mobilitás mintáinak a feltárására.