Suchergebnisse

Research findings confirm the contradictory impact of mobile technology on work–life balance, as these tools both guarantee greater flexibility and contribute to blurring boundaries between private and working spheres. Several articles have been published on women executives' work–life balance in Western countries; however, their usage of mobile devices remained almost unexplored in the post-socialist region, where in the wake of the transformation not only the unquestioned neoliberal change of the corporate sector but also refamilisation took place. This article gives an overview on the issue of how women executives make use of mobile technology during their everyday activities in Hungary, where not only are the signs of 'corporate colonization' present, but also motherhood plays an important role. Based on twenty semi-structured interviews with Hungarian women in senior management positions carried out in 2014 and 2015, the article discusses the perceptions and narratives explained by these women. Results contribute to the ongoing debate on the paradoxical impacts of modern technology on work–life balance and its specificities in the post-socialist context.

A gyorsuló digitalizáció hatására egyre hangsúlyosabb téma a gyerekek képernyők előtt töltött ideje és technológiahasználata. A közelmúlt populáris és tudományos irodalma is gyakran a technológiahasználat negatív következményeire fókuszált, az elmúlt pár évben azonban szemléletváltás történt a technológia kínálta lehetőségek irányába is. A diskurzusban a szülői narratívák és a szakértői ajánlások dominálnak, míg a gyerekek percepciói kevésbé vannak előtérben. Jelen tanulmány éppen ezért a kamaszok szemszögéből vizsgálja a családon belüli technológiahasználat kérdését. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy a technológiahasználattal kapcsolatos családi viselkedésmintáknak milyen típusai azonosíthatók, és azok milyen szociológiai jellemzőkkel írhatók le. A kérdés megválaszolásához 12–16 éves gyerekekkel 2017 őszén felvett kérdőívek (N=1000), valamint 2019 tavaszán készült interjúk (N=30) elemzésére kerül sor. Az eredmények azt mutatják, hogy lehatárolhatók a techviselkedés különböző típusai a családban, amelyet számos szociodemográfiai háttérváltozó befolyásol.

Although a man is as well concerned in each case of induced abortion as a woman is, the amount of existing studies that attempt to describe and gain insight into the psychological effects of induced abortion on men is extremely small, either when considering this number in itself or when comparing it to the number of related studies focusing on women. The present article gives an overview of the existing psychological knowledge of men's perspective on induced abortion including their typical reactions; roles; participation in, and responsibility for, decision-making; and their impact on the female partner. Furthermore, a number of related but understudied issues are addressed.

Bár a magyar felsőoktatás 2012-ig erőteljesen bővült és ezzel együtt nagymértékben feminizálódott, ennek ellenére nem csökkent a diszciplínák közti nagyarányú horizontális nemi szegregáció és nem vált egyszerűbbé a nők előrejutása a tudományos pályán. Ráadásul számos tényező gyengíti a nők jelenlétét és akadályozza a nemi szegregáció csökkenését. Jelen tanulmány a legfrissebb adatok alapján (Felvi, KSH, MTA) bemutatja a horizontális és vertikális szegregáció mintázatait a nők körében a tudományos pályán. A tanulmány az elérhető nemzetközi és hazai szakirodalmak alapján arra keresi a választ, hogy a nők kezdeti létszámbeli előnye a felsőoktatásban miért tűnik el a tudományos pálya magasabb fokain. Ezek alapján azonosítottuk a nemek közötti egyenlőséget akadályozó intézményi és politikai tényezőket a felsőoktatás területén. Mindezek eredményeképpen kialakult egy olyan felsőoktatási politika és gyakorlat, amely megerősíti a nők hátrányait és elnyomja a témával kapcsolatos alternatív diskurzusokat. A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a tudományos életben a női tehetségek folyamatos elvesztegetése zajlik, ami egyben a hazai innovációs potenciált is csökkenti.

Purpose
– The purpose of this study is to interpret the expectations, the norms and values related to gender within the concept of organizational culture. Over the past decades, organizational researches have paid great attention to cultural research and feminist theories have increasingly examined organizations from the angle of gender. The research the authors conducted in a business organization attempts to link these two areas.


Design/methodology/approach
– The authors used the focus group discussion method at a telecommunications company in the spring of 2011 in central Hungary.


Findings
– The employees interviewed made a sharp distinction between professional and managerial competencies of female managers, accepting the former and often questioning the latter. Female managers met with lack of understanding and reserve if they returned to work when their children were still very young – not a common practice in Hungarian society – or if they worked in a top managerial position.


Research limitations/implications
– The findings cannot be generalized.


Social implications
– Although women managers' acceptance is widespread on the level of rhetoric, they face prejudices in several situations in workplaces.


Originality/value
– Novelties of the research include examining the compatibility of priorities based on traditional gender expectations and priorities based on high level of investment in women's human capital in a highly competitive organizational context within a post-socialist society. The paper presents new insights linked to gendered organizational culture, which has been rarely analysed, and presents data from a Central Eastern European society which differs in many respects from previously investigated countries.

PurposeThe study sets out to examine how male and female managers in general and male and female municipal executives in particular are evaluated by the members of the organisation.Design/methodology/approachThe study presented used the methodology of focus group discussion.FindingsThe results show that employees clearly had different expectations regarding the characteristics of male and female executives. The most negative image of female executives emerged in the group of men. However, even female office managers tended to mention numerous negative features of women executives, and seemed to prefer men in executive positions.Research limitations/implicationsThe research involved four focus group sessions at the municipality in the autumn of 2004, consequently the research results cannot be generalised.Originality/valueThis paper contributes to the limited number of academic literature on female executives in Hungary, and explores the deep prejudices against women in leading positions.

PurposeTo display both the statistical data and the subjective evaluation on the situation of women in management in Hungary.Design/methodology/approachIn the last ten years research activity on gender and work countries have concentrated on the investigation of the sociological issue of the extent to which equal opportunity programmes at the company level have been accomplished in Hungary. The investigations consist of two interrelated parts: questionnaires on women's situation in top management completed by HR departments, and in‐depth interviews with employees. This paper brings together these studies and reports on women's management position at senior levels in Hungarian organisations.FindingsThe results show that, although women's share in the elite pool of economic life increased, women are badly represented in higher managerial positions. Neither employers nor employees find this situation problematic, and continuously emphasised the liberal meaning of equality. There were various ideas about the explanation for the poor representation of women in the company boards, but none of them stressed the organisation as the hindrance of women's advancement.Research limitations/implicationsIt is not based on a representative sample.Originality/valueThere have been minimal investigations on gender issues at companies in Hungary. These results display not only companies' official opinion but also the employees' perceptions on gender inequality. The paper contributes to the neglected area of gender and management research with the Hungarian and Eastern European context.

The paper extends the scope of social mobility research to family processes and family cohesion. The analysis aims to detect how various objective and subjective parental features influence subjective well-being (SWB) of adolescents in a dataset of 852 Hungarian families with 12–16-year-old children. SWB was operationalized by 14 comparable items on satisfaction with different domains of life, for both generations. The dependent variable is an aggregate SWB index, based on adolescents' evaluations and OLS regression method is applied to uncover the association between parental well-being and children's satisfaction. For a better understanding of this intergenerational process, we also control for parental education and material situation. The statistical model reflects gender, age and regional variation, as well. Results reveal a strong relationship between children's and parents' subjective well-being. Parental satisfaction with life and family- and work relations particularly affect offspring's aggregate well-being. Material situation in the family matters more than parental education in the whole process. There is more variation in the results by the age of the adolescents than by gender. Findings reflect the importance of familial aspects and call attention to the relevance of soft, less intentional forms of status transmission.

Despite recent pronatalist policies in Hungary, the country has not boosted birth rates at the expected rate. Higher educated women still delay the transition to first birth, a smaller proportion of planned children are born than in Western European countries, and the level of childlessness has also been increasing. As a post‐socialist legacy, prevailing traditional family and gender norms strongly constrain the reconciliation of work and family roles, which can prevent women from realizing their childbearing intentions or drive them to live a childfree life. Qualitative studies about how the fertility decisions of women are formed are scarce, particularly in relation to male‐dominated high‐skilled professions, where the realization of family plans can be especially challenging. The present article explores the barriers to motherhood among female engineers. Results of 27 semi‐structured interviews with mainly childless female PhD students in 2014-2015 show that the women were subject to strong social expectations that negatively influenced their fertility plans. On the family side, these involve becoming a mother and being responsible for child care and household chores; on the work side, challenges include the knowledge‐intensiveness of jobs and a male career model that hardly tolerates the role of motherhood. As a result, the respondents had further delayed childbearing, forecast reconsidering family plans after first childbirth, and in one case, opted for voluntary childlessness. Women also reflected on how their fertility is at stake due to their postponed motherhood and the cumulative effects of hazardous laboratory work. Several intervention points are suggested to stakeholders.

AbstractThis paper explores the impacts of adolescents' screen time, learning outcomes and parental performance in relation to different mediation strategies. These issues are addressed through the analysis of a representative survey carried out with 1000 families in Hungary in 2017. Within this research, 12–16‐year‐old teenagers and their parents were asked about their experiences and perceptions of mediation. Four main parental strategies can be identified: balancing mediation, restriction, permission and ad hoc mediation. The significance of parental performance in the analyses indicates that parental mediation forms part of the contemporary parenting skillset and correlates with perceptions of children's screen time and subjective quality of parenting.

A koronavírus-járvány és a lezárások nők helyzetére gyakorolt hatását az elmúlt két évben egyre több kutatás vizsgálta világszerte, és mutatta ki mindazokat a költségeket – munkaerőpiaciakat és magánéletieket egyaránt –, amelyek nagyobb mértékben terhelték a nőket. A nők közül sokan dolgoztak a vírus által fenyegetettebb ágazatokban vagy veszítették el munkájukat, otthon pedig megsokszorozódtak gondoskodási feladataik. A gyermekeket ellátó intézmények bezárása különösen megnehezítette az anyák helyzetét, akik az évtizedek óta kibontakozó gondoskodási válságban szerzett tapasztalataik ellenére is nehezen tudták munka mellett a hiányzó intézményeket pótolni. Korábbi vizsgálatok szerint az anyáknak, különösen a középosztálybelieknek, elsősorban a gyermekeikkel kapcsolatos feladataik szaporodtak meg. Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként írható le az anyák munkája az első karantén idején, és hogyan értelmezik maguk az érintettek azokat a változásokat és felelősségeket, amelyekkel a járvány során meg kellett küzdeniük. Kvalitatív vizsgálatunk 2020. májusában zajlott, amikor 52 félig strukturált interjút készítettünk javarészt középosztálybeli, otthonról dolgozó és legalább egy, 2–14 éves gyermeket nevelő anyákkal Magyarországon és erdélyi magyarok körében. Kutatásunk egyik fő megállapítása, hogy bár mindnyájan megtartották munkájukat, az anyák jelentős része kiemelten fontosnak az anyaszerepét érezte, és annak szinte mindent alárendelve igyekezett támogatást nyújtani gyermekének. A korábbi munka-magánélet egyensúlyra törekvést tehát felváltotta az anyaság előnyben részesítése. Tanulmányunkban arra törekszünk, hogy erre magyarázattal szolgáljunk, és azt állítjuk: maga a társadalom négyféle ösztönzőt közvetített az anyák felé, hogy figyelmüket elsősorban gyermekeikre irányítsák. Ezzel párhuzamosan viszont a narratívákból jól körvonalazható egyfajta ellenállás is a korábbi munka-család egyensúly elvárásaival szemben.