Suchergebnisse

Tanulmányunk a vidéki turizmusnak a vidék dzsentrifikációjában betöltött szerepét, az ezzel kapcsolatos sikereket és dilemmákat tárgyalja két divatos hazai desztináció példáján. Az utóbbi évtizedekben a vidéki (öko-, gasztro-, alternatív stb.) turizmusra a kutatók és a szakpolitikusok is Európa-szerte a vidékfejlesztési problémák lehetséges megoldásaként tekintenek. Ez a fejlesztési irány alapvetően kis léptékű, helyi erőforrásokra épít, miközben gazdasági fellendülést és életet visz a kiürülő falvakba. Első látásra tehát mindenben megfelel a szakirodalomból jól ismert neoendogén, fenntartható fejlesztés kritériumainak. Ezzel szemben kutatásaink szerint a turizmus előretörésének helyi következményei még a (gazdaságilag) sikeres lokalitások esetében is számos dilemmát vetnek fel, gyakran csak díszletként használva a természeti, épített és kulturális értékekben bővelkedő tájakat. Elemzésünk párhuzamot von a városrehabilitációs szakpolitikák jól ismert, sokszor leírt dzsentrifikációs működése és a vidékfejlesztés jelenleg kibontakozó dzsentrifikációs hatásai között. Az épített környezet megmentése, egy terület társadalmi és gazdasági státuszának emelése viszonylag könnyen elérhető a vidéki turizmus és az ekként bekövetkező dzsentrifikáció révén. Ugyanakkor a helyi értékek komplex védelme, a gazdasági-társadalmi struktúra fejlesztése, vagyis a "helyi életvilág" dinamikus megőrzése ennél összetettebb feladat, a helyi közösségbe ágyazott, integrált szemléletet, reflexivitást, a neoendogén fejlesztés elveinek következetes alkalmazását igényli.

The COVID-19 pandemic has been a major stress test for the agri-food system. While most research has analysed the impact of the pandemic on mainstream food systems, this article examines how alternative and local food systems (ALFS) in 13 countries responded in the first months of the crisis. Using primary and secondary data and combining the Multi-Level Perspective with social innovation approaches, we highlight the innovations and adaptations that emerged in ALFS, and how these changes have created or supported the sustainability transition in production and consumption systems. In particular, we show how the combination of social and technological innovation, greater citizen involvement, and the increased interest of policy-makers and retailers have enabled ALFS to extend their scope and engage new actors in more sustainable practices. Finally, we make recommendations concerning how to support ALFS' upscaling to embrace the opportunities arising from the crisis and strengthen the sustainability transition. ; Hungary's input was funded by NKFIH contract numbers K-129097 and FK135460, and by topic research number 2000412, contributed by the Centre for Economic and Regional Studies, Institute of Economics (Hungary). Research in France has been supported by the Fondation de France, the Fondation Carasso and self-funding; in Australia by the Australian Research Council (DE190101126), in Japan by the FEAST Project (No.14200116), Research Institute for Humanity and Nature (RIHN); in Spain by the ROBUST project, as part of the Horizon 2020 Framework Programme of the European Union, under Grant Agreement No. 727988. The information and views set out in this article are those of the authors and do not necessarily reflect the official opinion of the European Union. ; publishedVersion