Suchergebnisse

What do we mean by 'gifts' in International Relations? Can foreign aid be conceptualized as a gift? Most foreign aid transactions are unilateral and financially unreciprocated, yet donors expect to benefit from them.Previous research dealing with foreign aid has analyzed the main donor motives and interests in providing financial support. This book offers an in-depth analysis of the invisible political or social 'exchange' taking place between recipient countries and donors when a grant agreement is signed. Focusing on Egypt, Jordan, Palestine and Israel - the main beneficiaries of Western foreign aid – the book uses gift theories and theories of social exchange to show how international social bonds are shaped by foreign aid and in what ways recipient countries are obliged to return the 'gift' they receive. Foreign aid is a means of buying 'stability' or 'democracy' in the region but Beata Paragi is interested here to understand the actual feasibility of Western assistance. Looking at the context of the Arab Spring, the book examines how aid impacts on a recipient country's domestic political events such as war, the quest for self-determination, the struggle against occupation and the fight for dignity. An original contribution to Middle East Studies and International Relations, the research presents an alternative interpretation of foreign aid and show how external funds interact with local developments and realities.

Sem a palesztin politikai-közéleti diskurzus, sem a palesztin ellenállási mozgalom nem olyan egységes, mint amilyennek a képernyőn látható képsorok alapján tűnik. Vitathatatlan összetartó erő a nemzetközi közösség által is elismert (1974) önrendelkezési jog érvényre juttatásáért és a függetlenségért folytatott küzdelem, ám az oda vezető útról a különféle politikai erők véleménye eltér. Míg a történetírásba "fekete szombatként" bevonult, a Hamász számlájára írt mészárlásra (2023. október 7.) adott (és még mindig folyamatban lévő) izraeli válasz nem nagyon tesz különbséget a mészárlást elkövetők, a Gázai övezetben működő iszlamista szervezetek (a Palesztin Iszlám Dzsihád, a Hamász és az esetleges egyéb kisebb frakciók), illetve az ott élő palesztin civilek között, addig e tanulmány kimondottan a Gázában szerepet játszó ellenállási mozgalmak tevékenységére fókuszál. A célja azok történetének a rövid ismertetése, a köztük lévő törésvonalak – a politikai eszközök kontra az erőszak alkalmazására vonatkozó nézetkülönbségek – felidézése, az oslói folyamathoz való eltérő viszonyulásuk bemutatása, valamint a Hamász pragmatizmusának (2007–2023) az értékelése, illetve a Gázai övezet jövőjével kapcsolatos elképzelések/spekulációk rövid ismertetése. A szerző a felmerülő kérdések megválaszolásához elsősorban a térség és a palesztin (iszlamista) mozgalmak történetével foglalkozó másodlagos tudományos forrásokat használta fel, az aktualitások kapcsán pedig az érintett politikai, társadalmi szereplők, illetve a témát közelebbről ismerő kutatók 2023. október–november folyamán megjelent írásait.

Az izraeli–palesztin kapcsolatok vizsgálata esetén egyfajta tudományos dogmának számít, hogy a probléma oka az izraeli megszállás, a megoldás pedig a terület két államra történő felosztása. E logikai keretben az izraeli telepek számítanak a gondok fő forrásának, mivel azokat – a megszállást szabályozó nemzetközi humanitárius joggal ellentétben – a leendő (remélt) palesztin állam területén hozták létre az évtizedek során. E tanulmány célja annak a megvilágítása, hogy miért is nehéz megszállásnak tekinteni Izraelnek a palesztin területeken való jelenlétét és tevékenységét, illetve mit szándékozik tenni az ENSZ annak érdekében, hogy a megszállás helyett alternatív értelmezési és vonatkoztatási keretet teremtsen. A kérdések megválaszolásához elsősorban a palesztin területek státuszával kapcsolatosan eddig megjelent hivatalos és tudományos forrásokat, a Nemzetközi Bíróság állásfoglalását kérő ENSZ-közgyűlési határozatot (2022), illetve az annak hátterét adó beszámolókat használtam fel. Ahogy azt a levont következtetések is jelzik, vagy Izrael képtelen a palesztin területek határai felett is ellenőrzést gyakorló hatalomként a nemzetközi jogi normák betartására, vagy a nemzetközi jog által ismert fogalmi keretek alkalmatlanok a probléma kezelésére.

Napjainkra közhellyé vált, hogy az oslói békefolyamat, illetve a palesztin autonómia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: nem jött létre az Izrael által is elismert palesztin állam. Bár az izraeli hadsereg már az 1990-es években kivonult Ciszjordánia A minősítéssel jelölt zónájából, 2005-ben pedig a Gázai övezetből, a palesztin területek feletti biztonsági ellenőrzésről továbbra sem kíván lemondani. E tanulmány célja annak vizsgálata, hogy mit jelent a jelenlegi izraeli kormány koalíciós szerződésekben rögzített ígérete, az izraeli szuverenitás kiterjesztése Ciszjordánia C zónájára – ahol a zsidó telepek találhatók, és amelyre helyi palesztinok helyzete miatt a nemzetközi civil jogvédő szervezetek apartheidként tekintenek. Továbbá, hogy milyen eszközökkel igyekezett Izrael megváltoztatni a status quót az utóbbi időkben – különös tekintettel a telepespolitikára –, hogyan merült fel Ciszjordánia annektálása 1967 óta a politikai tervekben, s milyen releváns intézkedések várhatóak az új izraeli kormánytól. Mint kiderül, Izrael Állam egyrészt igyekszik elkerülni a nemzetközi jog egyértelmű megsértését és az azzal járó felelősségre vonást, másrészt a saját zsidó nemzeti identitását és integritását próbálja őrizni, amikor a vizsgált területekre "csupán" a szuverenitása kiterjesztését fontolgatja, nem pedig az annektálásukat.

Aus palästinensischer Sicht

E két részből álló tanulmány célja mindazon belső és külső tényezők áttekintése, amelyek az izraeli–palesztin konfliktust rendezni kívánó kétállamos megoldást hátráltatják, illetve perifériára szorították az utóbbi években. A vizsgált okok nem elkülöníthető magyarázatok, hanem egymással is szorosan összefüggnek, és mind Izrael 1949/1967-es határain belül, mind Palesztina vonatkozásában hatást gyakoroltak a zsidó–palesztin kapcsolatokra. A tanulmány az aktuális tények és események ismertetését, illetve a politikai folyamatok elemzését tűzte ki célul. A végkövetkeztetése szerint miután a "térképnek" tekinthető kétállamos megoldást nemcsak a helyi közvélemény többsége tekinti megvalósíthatatlannak, de az a "tájjal" sincs köszönőviszonyban, annak a diplomáciai támogatása egyrészt hamis reményeket táplál, másrészt tovább mélyíti a zsidó és a palesztin lakosság közötti árkokat.

E két részből álló tanulmány célja mindazon belső és külső tényezők áttekintése, amelyek az izraeli–palesztin konfliktust rendezni kívánó kétállamos megoldást hátráltatják, illetve perifériára szorították az utóbbi években. A vizsgált okok nem elkülöníthető magyarázatok, hanem egymással is szorosan összefüggnek, és mind Izrael 1949/1967-es határain belül, mind Palesztina vonatkozásában hatást gyakoroltak a zsidó–palesztin kapcsolatokra. A tanulmány az aktuális tények és események ismertetését, illetve a politikai folyamatok elemzését tűzte ki célul. A végkövetkeztetése szerint miután a "térképnek" tekinthető kétállamos megoldást nemcsak a helyi közvélemény többsége tekinti megvalósíthatatlannak, de az a "tájjal" sincs köszönőviszonyban, annak a diplomáciai támogatása egyrészt hamis reményeket táplál, másrészt tovább mélyíti a zsidó és a palesztin lakosság közötti árkokat.

E tanulmány célja annak ismertetése és elemzése, hogy Izrael hogyan és milyen (stratégiai) indíttatásból nyújtott segítséget a Golán-fennsíkon zajló Operation Good Neighbor (2013/2016–2018) keretében szíriai civileknek. Az orvosi, orvosetikai lapokban megjelent tanulmányok az orvos–beteg-kapcsolat különféle etikai dimenzióit vizsgálták, és a nemzetközi humanitárius jog elveinek megfelelő misszióként mutatták be a tevékenységet. Az altruista célok, illetve a humanitárius jelleg ugyanakkor egyértelműen megkérdőjeleződött az évek során. Az elérhető forrásokat elemezve, kutatásunk során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hogyan értelmezhető az egyébként ellenséges izraeli–szíriai viszony tükrében az Operation Good Neighbor művelet. Mi volt annak a politikai célja és szerepe a hivatalos humanitárius retorikán túl? Az eredményeink azt mutatják, hogy Izrael szíriai rászorulóknak nyújtott támogatása névleg humanitárius volt, ám a gyakorlatban bonyolultabb megfontolásokat tükrözött.